A romániai lakosság több mint 75 százaléka úgy véli, hogy jó vagy nagyon jó egészségi állapotnak örvend – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) friss közleményéből, amelyet az egészségügyi világnap alkalmából tettek közzé.

A felmérés szerint a lakosság körülbelül egyötöde „kielégítőnek” értékeli egészségi állapotát, míg körülbelül 5 százalék számolt be arról, hogy rossz vagy nagyon rossz egészségnek örvend. Az adatok a 2024-re vonatkoznak.

Az életkor előrehaladtával egyre markánsabb különbségek mutatkoznak a nemek között. Míg a 35–49 éves korosztályban alig van eltérés a férfiak és nők között, 50 év felett a férfiak rendre jobbnak ítélik meg saját egészségi állapotukat.

A különbség az 50–64 éveseknél 6 százalékpont, a 65–74 éveseknél 6,8 százalékpont, míg a 75 év felettieknél közel 3 százalékpont a férfiak javára.

Vidék–város és munkaerőpiaci különbségek

Jelentős eltérések figyelhetők meg lakóhely szerint is: a vidéken élők körében többen számolnak be rossz egészségi állapotról, mint a városiak.

Még látványosabb a különbség a foglalkoztatottság alapján. A dolgozók több mint 95 százaléka jónak vagy nagyon jónak tartja az egészségét, míg a nem dolgozók körében ez az arány mindössze 53,6 százalék.

A legrosszabb helyzetben a nyugdíjasok vannak: körükben mindössze 30,1 százalék értékeli jónak saját egészségi állapotát, több mint felük (54%) kielégítőnek, míg körülbelül minden hatodik nyugdíjas rossznak vagy nagyon rossznak tartja azt.

Ritkán jutunk el fogorvoshoz

A felmérés arra is rávilágít, hogy a lakosság jelentős része nem jár rendszeresen fogorvoshoz. A 16 év felettiek 76,4 százaléka az elmúlt egy évben nem is érezte szükségét fogászati vizsgálatnak, 18,6 százalék eljutott ugyan orvoshoz, de 5 százalék nem tudott ellátáshoz jutni, pedig szüksége lett volna rá.

A fogászati ellátáshoz való hozzáférésben is van nemi különbség: azok között, akik nem jutottak el rendelőbe, a nők aránya magasabb (54%), mint a férfiaké (46%).

Bár az egészségügyi kiadások aránya nőtt az elmúlt években, Romániában továbbra is az Európai Unió a sor végén kullog. 2023-ban a GDP 5,8 százalékát fordították egészségügyre, ami megegyezik az előző évivel, de elmarad a 2020–2021-es, járványidőszakban mért 6 százalék feletti szinttől.

Hány évet élünk egészségben?

Az úgynevezett egészségben eltöltött várható élettartam – amely az életminőség egyik legfontosabb mutatója – Romániában alig változott az elmúlt évtizedben. A nők esetében 2023-ban 58,9 év volt (2014-ben 59,1), míg a férfiaknál 59,4 év (2014-ben 58,9).

Összehasonlításképpen: az EU-ban 2023-ban ez az érték 63,3 év volt a nők esetében, ami mintegy fél évvel haladja meg a férfiakét.

A vezető halálokok

2024-ben a halálesetek több mint háromnegyedének okát három fő betegségcsoport adta: keringési betegségek (53,3%), daganatos megbetegedések (19,1%), légzőszervi betegségek (9,2%).

Bár a sorrend mindkét nemnél azonos, az arányok eltérnek: a keringési betegségek miatti halálozás jóval magasabb a nőknél (59,6%), míg a daganatos betegségek nagyobb arányban érintik a férfiakat (21,1%).