Az emelkedő költségek és az infláció ellensúlyozására az emberek idén nyáron csökkentették kiadásaikat az oktatás, a biztosítások, a lakásfelszerelés és az egészségügy területén – derül ki az Országos Statisztikai Intézet kedden közzétett adataiból.

A havi átlagos kiadás a 2025. második negyedévben 7 580 lej volt háztartásonként (vagy 3 051 lej személyenként), ami 5,3%-os növekedést jelent 2025 első negyedévéhez képest.

A háztartások fő kiadási céljai a második negyedévben a fogyasztásra fordított összegek voltak – 4 779 lej havonta háztartásonként (59,4%) –, valamint az állami szférába, illetve a társadalombiztosítási alapokba irányuló adó-, járulék- és illetékfizetések, amelyek elérték a 2 734 lejt háztartásonként (34,0%), szemlézi az adatokat a Hotnews.

A lakóhely jelentős különbségeket eredményezett a kiadások szintjében: a városi háztartások havi átlagos kiadásai 9 383 lejre rúgtak, ami 1,4-szer több, mint a vidéki háztartásoké. Ennek megfelelően egy városi lakos átlagosan 3 868 lejt költött havonta, 1,5-szer többet, mint egy vidéki lakos.
A városi háztartásokban az adókra, járulékokra és illetékekre fordított kiadások aránya 37,1% volt a teljes kiadáson belül, 8,1 százalékponttal magasabb, mint a vidéki térségekben.

Az élelmiszerek és alkoholmentes italok – 1 592 lej háztartásonként – jelentős hányadát tették ki a havi átlagos fogyasztási kiadásoknak (33,3%).

Ezt követték a lakhatással, vízzel, villanyárammal, gázzal és egyéb tüzelőanyagokkal kapcsolatos kiadások (657 lej, 13,7%), majd a ruházati és lábbeli kiadások (391 lej, 8,2%) és a közlekedésre fordított összegek (337 lej, 7,1%).

A legalacsonyabb kiadási szintet az  oktatásra fordított összegek jelentették, mindössze 31 lej háztartásonként, ami a havi átlagos fogyasztási kiadások 0,7%-át tette ki.