Az intézmény elnöke szerint az intézkedésnek nincs érdemi hatása az inflációra.

A Versenytanács nem találja hatékony eszköznek az infláció leküzdéséhez egyes alapélelmiszerek árrésstopját, ezért támogatja annak meghosszabbítását.

„Várjuk a koalíció döntését. Ha meghosszabbítják, jó volna, ha nem hosszú időre tennék, ha pedig nem hosszabbítják meg, akkor jó lenne pótolni valamivel, például önkéntes árleszállításokkal, mint a tej esetében. (…) Az intézkedésnek voltak hatásai, de megdrágított más termékeket” – idézi az economedia.ro Bogdan Chirițoiut, az intézmény elnökét. Hozzátette, hogy Ilie Bolojan kormányfő kikérte a véleményét, telefonon beszéltek.

Állítása szerint a kereskedők a nem élelmiszer jellegű termékek, például a mosószerek terén kompenzálták azt, hogy az alapélelmiszerek árképzésében meg van kötve a kezük.

A Versenytanács elnöke cáfolta Florin Barbu mezőgazdasági miniszter kijelentését, miszerint az árrésstop eltörlése 15 százalékos inflációhoz vezetne. „Az árrésplafonnak nincs hatása az inflációra. A külkereskedelmi mérleghiány növeli az inflációt, amiatt vagyunk az élen Európában. Az élelmiszerárak, a tej és a tojás kivételével, nálunk a legalacsonyabbak Európában” – mondta Bogdan Chirițoiu.

Az árrésplafont 2023-ban vezette be a kormány egyes alapélelmiszerek esetében, tavaly pedig meghosszabbította. Az intézkedés szeptember végéig érvényes, a Bolojan-kabinetnek a napokban döntenie kell az ügyben. A kormányfő nem támogatja az árrésplafon meghosszabbítását, amivel a PNL és az USR egyetért, ellenben az RMDSZ és a PSD azt szeretné, hogy az intézkedés érvényben maradjon. Kelemen Hunor ismételten az árrés korlátozásának fenntartása mellett foglalt állást. A kiskereskedelmi nagyvállalatok ellenzik az intézkedést, nem tartják elfogadhatónak, hogy a kormány beleszóljon az árpolitikájukba.

Tény, hogy az árrésstop ellenére hosszú hónapok óta Romániában a legnagyobb az infláció az Európai Unióban.