A legnagyobb májusi inflációt produkáló Magyarországon és Lengyelországban vannak árcsökkentő hatósági intézkedések, míg Luxemburgban és Belgiumban, ahol a legkisebb volt a pénzromlás mértéke, nincsenek.

Pénteki ülésén dönt a kormány a kereskedők és a gyártók által alkalmazható árrés maximálásáról, hogy így csökkentsék az alapélelmiszerek árát. Az infláció hatósági intézkedésekkel történő megfékezésével más EU-tagállamok is próbálkoztak, mérsékelt sikerrel.

A legkézenfekvőbb példa Magyarország, ahol már 2022 elején árplafont vezettek be egy sor alapélelmiszerre. Az intézkedés nem hozta meg a remélt hatást, Magyarország jó ideje a messze legnagyobb inflációt produkálja az Európai Unióban. Májusban éves szinten 21,9 százalékos volt a drágulások átlagos mértéke az anyaországban, ami kb. 80 százalékkal magasabb a holtversenyben második Lengyelország és Csehország 12,5 százalékos inflációjánál. Ha az inflációt nem is állította meg az intézkedés, áruhiányt okozott a karácsony előtti időszakban, amikor több áruházlánc korlátozta az egy személy által megvásárolható áru mennyiségét.

Az árstop erősen megkérdőjelezhető eredményeit a budapesti kormány is felismerte, ezért augusztus 1-i hatállyal megszüntetik azt. Júniustól ugyanakkor új mechanizmussal, kötelező akciózással próbál harcolni az infláció ellen az Orbán-kabinet. Ez húsz termékkategóriára érvényes, s minimum 10 százalékos árleszállítást ír elő. Az, hogy mennyire hatásos, kiderül majd a júniusi inflációs adatból.

Horvátország szintén árplafont állapított meg bizonyos alapélelmiszerekre, míg Görögország megszabta az alapélelmiszerek esetében alkalmazható maximális árrést. Lehetetlen megállapítani, hogy ezek az intézkedések milyen mértékben befolyásolták a pénzromlás alakulását, tény, hogy májusban Görögországban 4,1, míg Horvátországban 8,3 százalék volt az éves inflációs ráta. Előbbi az ötödik legalacsonyabb, utóbbi a 11. legnagyobb érték volt az EU-ban.

A francia kormány a napokban jelentette be, hogy 75 nagy élelmiszeripari vállalattal egyezett meg több száz termék árának a csökkentéséről. Franciaországban egyébként is az EU 7,1 százalékos átlaga alatt, 6 százalékon állt az infláció májusban.

Ahol működik, és ahol nem

Lengyelország, Spanyolország és Portugália is hatóságilag lépett fel az infláció ellen, de más módszerrel, mint a már említett államok, áfacsökkentéssel. Lengyelország esetében az intézkedés nem tűnik igazán sikeresnek, a 12,5 százalékos infláció a második legnagyobb az EU-ban, azonban valószínű, hogy enélkül még magasabb lett volna. Spanyolország és Portugália lényegesen jobb helyzetben van, ott mindössze 2,9, illetve 5,4 százalék volt a májusi infláció értéke.

Marcel Boloș pénzügyminiszter Romániában is az alapélelmiszerek áfájának a csökkentést javasolta, azonban a kormányfő ezt határozottan elutasította.

A német kormány nem szól bele a kiskereskedelmi árak alakításába, ellenben adókedvezményekkel és a nyugdíjasoknak nyújtott pénzügyi támogatással próbálja ellensúlyozni az infláció hatásait.

Májusban Luxemburgban (2 százalék), Belgiumban (2,7 százalék), Dániában (2,9 százalék), Spanyolországban és Cipruson (3,6 százalék) volt a legalacsonyabb az infláció az Eurostat adatai szerint. Ezen öt állam közül négy nem alkalmazott inflációellenes intézkedéseket.

Ha jelentős hatásuk az árakra nincs is feltétlenül, az inflációellenes kormányzati intézkedéseknek lélektani hatásuk lehet, azt sugallva a lakosságnak, hogy az adott ország vezetése az egyszerű emberek pártján áll, megpróbálja kordában tartani az árakat.