Tavaly 13 milliárd lejjel több áfát szedett be az állam, mint 2024-ben, mentőövet dobva az adósságtengerben fuldokló államháztartásnak, ugyanakkor felpörgette az inflációt, aminek a levét idén is isszuk.   

A kormány azzal a szándékkal vágott neki az elmúlt évnek, hogy a 2024-es 8,65 százalékról közel 7 százalékra csökkenti a költségvetési hiányt. A dicséretes szándék azonban, amint az néhány röpke hónap alatt kiderült, illúziókra volt alapozva, májusra egyértelművé vált, hogy a költségvetés megbukott, az öthavi deficit szinte megegyezett az egy évvel korábbival.

Ebben a szorult helyzetben döntött úgy a Bolojan-kabinet, meglépi azt, amit a kormánypárti politikusok addig kórusban tagadtak, a pénzügyi szakemberek pedig már hosszú hónapokkal korábban, mint elkerülhetetlen intézkedést, megjósoltak: 2 százalékponttal megemelte az általános áfakulcsot, s ugyanannyival növelte az élelmiszerek áfáját. Az áfaemelés, a jövedéki adó emelésével együtt, augusztusban lépett életbe. A kormány a bevételek növelését célzó intézkedések mellett a kiadások csökkentésére irányuló megszorításokat is életbe léptetett.

A kormányzati lépések, amelyek főleg a Ciolacu-kabinet 2024-es felelőtlen költekezése miatt váltak szükségessé, megtették a hatásukat: az évet ugyan horribilis, de az egy évvel korábbinál lényegesen kisebb, 7,65 százalékos GDP-arányos deficittel zártuk. A bevételek 15,3 százalékkal nőttek, míg a kiadások csak 11,2 százalékkal.

Az infláció a kormány oldalán áll

A Pénzügyminisztérium által közzétett költségvetési végrehajtás adataiból kiderül, hogy tavaly közel 134 milliárd lej folyt be az államkasszába áfa formájában. Ez kb. 13 milliárd lejes, 10,7 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. Első látásra úgy tűnik tehát, bár erős ellenérzéseket váltott ki a társadalomban, helyes és hatásos lépés volt az adóemelés. Az összkép azonban távolról sem ennyire rózsaszín.

„De mi van az inflációval?” – teszi fel a költői kérdést az áfaemelés hatásának elemzése kapcsán Laurian Lungu gazdasági elemző.

Júliusban az éves infláció 7,8 százalék volt, augusztusban azonban a drágulások 9,9 százalékra gyorsultak, ami egyértelműen az áfa és a jövedéki adó emelésének a számlájára írható. Ezzel párhuzamosan drasztikusan visszaesett a kiskereskedelmi forgalom: júliusban az emberek még 5,3 százalékkal több pénzt hagytak az üzletekben, mint egy évvel korábban, augusztusban azonban már 4 százalékkal kevesebbet.

A kedvezőtlen folyamatok az év végéig kitartottak: a fogyasztói árindex emelkedése 10 százalék közelében maradt, a lakossági fogyasztás pedig jelentősen visszaesett az egy évvel korábbi szinthez képest. 2024-ben a kiskereskedelmi árbevétel 8,6 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben, tavaly azonban már csak minimális, 0,2 százalékos növekedést produkált, ami valójában stagnálást jelent. A magas inflációs ráta nem kizárólag az adóemelés következménye, nagyban hozzájárult a villanyáram piacának a liberalizálása, ami miatt megdrágult az elektromos energia.

Az infláció torzítja az áfabevételeket, mivel minél drágább egy termék, annál több áfát kell utána fizetni. Ahhoz, hogy megtudjuk, valójában mennyivel hozott több pénzt az áfa, a bevétel növekedéséből ki kell vonni az inflációt, magyarázza Laurian Lungu. Ennek tükrében a tavalyi adatok fölöttébb csekély, jóval 1 százalék alatti eredményt mutatnak.

„Minden attól függ, honnan nézed a Holdat. Tűnhet kerekebbnek vagy fehérebbnek. Ha a kormány csak a nominális növekedést látja, akkor, igen, jónak tűnik a növekedés. Azonban, véleményem szerint, ez egy hibás megközelítés” – idézi a szakembert a Ziarul Financiar (ZF). Hozzáteszi, hogy ami tavaly történt, az egy gazdasági automatizmus: amikor nőnek az adók, a fogyasztás csökken. A gond az, hogy a fogyasztás csökkenése visszafogja a gazdasági növekedést. Sokatmondó az a tény is, hogy a 2024-es áfabevétel 15,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit úgy, hogy nem volt adóemelés.

Több bevétel, pocsék hatékonyság

Tovább árnyalja a képet, ha megnézzük, hogyan alakult az áfabevétel GDP-hez viszonyítva. 2024-ben az áfa formájában az államkasszába befolyt pénzösszeg a bruttó hazai termék 6,9 százalékát tette ki, míg tavaly a 7 százalékát. Vagyis a beszedett áfa értéke GDP-arányosan mindössze 0,1 százalékponttal emelkedett, miközben az áfakulcs, igaz, csak öthavi viszonylatban, 2 százalékponttal nőtt.

„A behajtási hiány nem csökkent, hanem nőtt” – nyilatkozta a ZF-nek Aurelian Dochia gazdasági elemző. A befizetendő, de be nem hajtott áfa arányát áfarésnek nevezi a szaknyelv. Az áfarés értékére vonatkozóan csak becslések léteznek, melyek szerint ezen a téren Románia teljesít leggyengébben az Európai Unióban. Az áfaréstől eltérően a GDP-arányos áfabevételekről pontos adatok állnak rendelkezésünkre, ezek pedig azt mutatják, hogy évek óta alig sikerül előre lépnünk. 2016-ban áfa formájában a GDP 6,8 százalékának megfelelő összeg folyt be a központi költségvetésbe, ami csupán 0,2 százalékponttal marad el a kilenc évvel későbbi értéktől. Természetesen az sem mellékes, hogy időközben végbement az adóbehajtás részleges digitalizálása, az általános áfakulcs pedig 19 százalékról 21 százalékra nőtt. Mindez azt jelenti, hogy a fejlődés valójában egy nagy nulla.

Gyengülő vásárlóerő

El lehet játszani a gondolattal, mi történt volna, ha a kormány nem hajt végre áfaemelést. „A fogyasztás elkerülhetetlenül csökkent volna, és továbbra is csökkenni fog, mivel megszorításos időket élünk” – véli Aurelian Dochia. Tény, hogy az augusztusi emelést követően felgyorsult az áfabevételek növekedése, hiszen az év első hét hónapjában behajtott összeg csak 5,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ennek a gyorsulásnak a magyarázata abban rejlik, hogy bár a 2 százalékpontos emelés kevésnek tűnik, valójában nem az: az általános áfakulcs 10,5 százalékkal nőtt, az élelmiszerek áfája pedig sokkal nagyobb mértékben, 22,2 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan összegű vásárlás esetén az állam számlájára augusztus óta 10,5, illetve 22,2 százalékkal több pénz kerül áfa formájában.

Kapcsolódó

„Mítosz, hogy elkerülhetőek lettek volna a megszorítások”

Ha a kormány nem lépett volna idejében, 10 százalék körüli deficittel zárnánk az idei évet.

államháztartás megszorítások költségvetési hiány deficit

Összességében megállapítható, hogy az áfaemelés hozzájárult a költségvetési hiány mérsékléséhez és az államháztartás stabilizálásához, de felpörgette az inflációt, egyúttal gyengítve a vásárlóerőt és visszavetve a lakossági fogyasztást. Mentőövet jelentett a kormány és a költségvetés számára, de mindennek megvolt az ára, amit főleg a kisjövedelműek fizettek meg, s fizetni fognak idén is.