Dr. Bántó Norbert december közepéig igazgatóként vezette a Bihar megyei turisztikai ügynökséget. Maga is az új összetételű megyei önkormányzat vezetősége által elrendelt személyzeti leépítésnek esett áldozatul. A turisztikai szakember szerint máris megmutatkoznak annak a jelei, hogy háttérbe szorulnak majd a magyar projektek. Elmondta, Biharban számos lehetőség rejlik, a szakma most arra készül, hogy a tavalyi évnél rosszabb már nem lehet, ezért optimistán tekint a 2021-es évre.

Milyen szálláslehetőségeik vannak a Bihar megyébe érkező turistáknak és hogyan alakult az idegenforgalom a koronavírus-járvánnyal terhelt 2020-as évben?

Azt tudni kell, hogy Bihar megye előkelő helyet foglal el országos szinten a rendelkezésre álló szálláshelyek számát tekintve, ugyanis a hetedik helyen szerepel, a vendégek számának tekintetében a nyolcadik, míg a vendégéjszakák számát figyelembe véve a negyedik országosan. Számszerűsítve ez azt jelentette, hogy a pandémia előtt a megyében 14 500 körül volt a szálláshelyek száma és körülbelül 500 ezer vendég látogatott ide egy év alatt. A rekord a 2018–19-es esztendők, amikor 540–550 ezer vendég érkezett, a vendégéjszakák száma pedig 1,3–1,4 millió körül alakult, ezzel pedig gyakorlatilag csak Bukarest, Konstanca és Brassó megye előzte meg Bihart, és olyan jelentős megyék előtt sikerült végezni, mint Szeben, Temes, Kolozs vagy akár Prahova. Ez főleg a Nagyváradon, illetve a szomszédos termálvizes üdülőtelepeken, Félix- és Püspökfürdőn eltöltött éjszakák számából adódik össze.

Az átlagos tartózkodási időt figyelembe véve azonban értelemszerűen nagy eltérések vannak: míg Nagyváradon az itt tartózkodási idő átlagosan már két éjszaka alá esett, legutóbb 1,6 volt az átlagos vendégéjszaka száma, tehát az megyeszékhelyre érkezők egy-két napot töltenek el a városban, míg a szomszédos Szentmárton községbeli termálvizes üdülőtelepeken ez az arány 4,5 éjszaka körül alakult. Ez azonban szintén jelentős visszaesés a tíz évvel ezelőtti adatokhoz képest, amikor még 7 felett volt az átlag, mert ugye aki Félixfürdőre jött, az egy, két vagy akár három hétre érkezett a termálvizes kezelésekre. Meglehet, hogy a turisták számát tekintve kevesebb vendég érkezik az üdülőtelepekre, mint Nagyváradra, de a vendégéjszakák számát figyelembe véve, és ez a mérvadó, szinte háromszoros a különbség a megyeszékhely rovására.

A Megyei Turisztikai Desztináció Menedzsment Ügynökségnek, amelyet december közepéig vezetett, készült egy reprezentatív felmérése a 2020-as év nehézségeiről. Mit mutatott ki ez az elemzés?

A pandémia ellenére is Féixfürdő, illetve Váradszentmárton község végez az első helyen a vendégéjszakák számát illetően, és egészen biztos, hogy Nagyvárad lesz a második. A többi település nagyon jelentősen el van maradva, hiszen a hegyvidéki községekben, vagy a kisebb városokban lényegesen kevesebb szálláshely áll rendelkezésre. Hogy konkrét példát mondjak: addig, míg Nagyváradon körülbelül háromezer ágy van, a szomszédos Szentmárton községben pedig kétszer ennyi, addig Nagyszalontán, a megye második legnagyobb városában mindössze 150 körüli, míg Margittán körülbelül 250 szálláshely található.

Emellett kiemelten kell beszélni a hegyvidékről. Hatalmas volt a kereslet, és nagyon nagy volt az a terület, ahonnan érkeztek a turisták a bihari hegyekbe. Kicsit meg is lepődtünk, hiszen viszonylag nagyszámú turistával találkoztunk Bukarest környékéről, sőt szinte hihetetlen, de a más megyéből ide látogató turistáknak majdnem 5 százaléka Konstanca megyéből érkezett, amely a legtávolabb fekszik Bihartól. Azt is megkérdeztük tőlük, hogy miért ide jöttek, hiszen számukra lett volna sokkal közelebbi alternatíva is a Prahova-völgyében vagy akár a Kárpát-kanyarra és a Déli-Kárpátokra, és azt mondták, azért jöttek ide, mert egyrészt itt olcsóbb, másrészt pedig az Erdélyi-szigethegységben nincs akkora tömeg.

A hegyimentők, akik ugye egész szezonban kint vannak a leglátogatottabb helyeken, elmondták, hogy a Pádis-fennsíkon lévő Glavoj-réten idén többen voltak a kempingezők, mint a korábbi években. Ez annak is betudható, hogy a járványügyi szigorítások miatt nehezebben lehetett külföldre utazni és inkább hazai úti célt választottak, továbbá hogy most azok is inkább a sátrazás mellett döntöttek, akik egyébként nem választanák, de egyszerűen nem kaptak szabad szálláshelyet a környéken. A természetvédelmi területnek számító Glavoj-réten egyébként évről évre nőtt a vendégek száma, ami lassan ökológiai katasztrófához vezet. Most – hogy ne térjünk el a témától –, a lényeg az, hogy a hegyvidéken egy lassú, de mérhető vendégszám-emelkedés tapasztalható.

Az már más kérdés, hogy a valós és a hivatalos adatok közötti arány pontosan mekkora. Minél távolabb vagyunk Nagyváradtól, annál nagyobb az esélye annak, hogy a vendéglátók nem vallják be száz százalékban a turisták számát, de az is hozzá tartozik az igazsághoz, hogy nincs elegendő szálláshely, és ez még a pandémiás esztendőben is megmutatkozott, ugyanis augusztus és szeptember volt az a két hónap, amikor a legjobban pörgött a turizmus. Aki ebben az időszakban úgy döntött, hogy néhány napra ellátogat a hegyvidékre, szinte esélye sem volt, hogy hétvégére szabad szálláshelyet találjon.

Van-e valamiféle becslés arra, hogy milyen mértékű lehet az ellenőrizetlen turizmus Bihar megyében?

Ez is attól függ, hogy mennyire vagyunk távol a megyeközponttól. Nagyváradon és környékén maximálisan 10–20 százalék lehet az ellenőrizetlen turizmus, itt túlságosan is szem előtt vannak a vendéglátósok, nem nagyon lehet és nem mernek illegálisan működtetni szálláshelyeket vagy esetleg nem adni számlát. De száz kilométernyire a megyeszékhelytől, a hegyek mélyén ez egyre gyakrabban történik meg, és a becslések szerint akár az idegenforgalomnak akár a hatvan-hetven százalékát jelentheti. 

Akkor egyáltalán honnan lehet tudni, hogy valójában mennyi turista érkezik a megyébe és honnan?

A hivatalos adatok csak a bejelentett turisták és a vendégéjszakák számát tartalmazzák. Az egynapos látogatókat ráadásul sehol nem regisztrálják, tehát ha szomszédos megyékből vagy az országhatár túloldaláról érkező kirándulókat nem tudják regisztrálni és hivatalosan nem is tekintik turistának, illetve azokat sem, akik barátoknál, családtagoknál találnak szállást itt tartózkodásuk idejére. Ide tartoznak azok is, akik nem hivatalos szálláshelyen vannak, illetve ha nem jelentik be őket. A becslések azt mutatják, hogy a valós számok a jelenlegi hivatalos számok fölött lehet körülbelül 20–40 százalékkal. Lehetetlen ezt pontosan mérni.

Azt azonban lehet tudni, hogy a hivatalos adatok szerint megyei szinten a turisták 85 százaléka belföldről érkezik. A külföldi turisták megoszlása szempontjából az első helyen Magyarország van, de a hivatalos adat ugyebár nem tartalmazza az egynapos turistákat, ezért a valós szám és a magyarországi látogatók aránya sokkal nagyobb. A Pádis-fennsíkon végzett kutatások szerint a turisták fele érkezik a közeli Magyarországról. Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából szintén nagy számban jönnek a hegyvidékre. A Bihar megyébe látogatók származási országai között előkelő helyen volt Németország és Olaszország, azonban az innen érkezők elsősorban üzleti célból, munkaügyben jöttek Nagyváradra.

Sajnos általános jelenség az, és Nagyvárad erre a legjobb példa, hogy ha a turisták 85 százaléka belföldi, akkor olyan típusú szolgáltatásokat biztosítanak, amelyek csak ezt a közeget igyekeznek kiszolgálni.

Hogyan készül a 2021-es esztendőre az idegenforgalmi szakma?

Szerintem a többség optimistán várta az új évet, és azt gondolják, hogy a 2020-asnál rosszabb már nem lehet, de a pesszimista hangok szerint még ennek az évnek is első fele eltelik a koronavírus miatt bevezetett szigorításokkal. Én abban reménykedem, hogy májustól már majdnem olyan szabadon lehet majd közlekedni, turizmust szervezni, mint a járvány előtt. Nagyon nagy szerepe van ennek az államnak, hogy miképpen képes kordában tartani vagy levezetni a járványt. A tendenciák jelenleg biztató jeleket mutatnak, de semmi sem jelenthető ki biztosan. Láthattuk tavaly is, a tavaszi csúcsidőszak után, júniusban nagyon optimisták voltunk, aztán a második hullámban mi történt…

Nagyon sok utazási iroda ment tönkre, illetve zárta be számos irodáját az elmúlt évben, Még egy olyan évet, mint a tavalyi, nem fognak kibírni. A kicsik már belebuktak, a nagyobbak pedig kénytelenek voltak meghúzni a nadrágszíjat. Érdekes azonban, hogy én egyetlen olyan szálláshelyről, hivatalosan működő szállodáról vagy panzióról sem hallottam, amely csődöt jelentett volna Biharban. Panaszkodtak ugyan, hogy nagymértékben csökkentek a bevételeik, de valamilyen módon ők kiügyeskedték az elmúlt időszakot.

A megyei turisztikai ügynökségnek számos olyan hiánypótló vállalkozása volt, amely kifejezetten a magyar közönség számára jelentett segítséget térképek, szórólapok, plakátok, óriás pannók, irányjelzők megjelentetésével. Mi lesz most ezekkel a kezdeményezésekkel?

Az ígéret arról szólt, hogy az új vezetőség folytatja ezeket, de már vannak olyan jelek, hogy ezek háttérbe fognak szorulni. Két olyan történet is van, amely leállt. Az egyik az, hogy elkészítettük Bihar megye látványtérképének a magyar változatát már korábban, ezt meg is jelentettük korábban. Most szerettük volna újra kiadni, és az új verzióban mind a román, mind a magyar és angol megyetérkép hátuljára Nagyvárad térképét tettük fel. Ennek a magyarázata egyszerű, aki a megyébe érkezik, annak adjon támpontot Nagyváradot illetően a látnivalókról, és fordítva.

A magyar nyelvű megyetérkép hátulján szereplő Nagyvárad-térképen értelemszerűen magyarul tüntettük fel az utcákat. A munkálatra már megkötöttük a szerződést még az én időmben. Év végén a román és az angol kiadás kijött a nyomdából, a magyar verzió azonban nem. Megtudtam, az új vezetőség leállította a magyar térképek nyomását.

Ugyanez történt az Érmelléket és a Berettyó-vidékét bemutató régiótérképek esetében is. Ez szintén le volt már szerződve, hogy nyomtassák ki. Igaz, ez csak magyarul készült el, mert egyértelmű, hogy az Észak-Bihar megyei tömbmagyar vidékre szinte kizárólag magyar nemzetiségű turisták érkeznek. Az turisztikai ügynökség új vezetősége ennek a nyomását is leállíttatta, ezért nem lett kinyomtatva az Érmellék–Berettyó-vidék térképe. Mindaz, amit tavasszal elkészítettünk, elfogyott a budapesti és a debreceni turisztikai vásárokon és kiállításokon. Szerettük volna újranyomtatni, hogy ha beindul a turizmus, akkor legyen egy térkép erről a két vidékről. Bár már jóval korábban, még igazgatóként megadtam az engedélyt a nyomásra, a kivitelező előbb arra hivatkozott, hogy nincs kapacitása, mert a politikai kampányra kell dolgoznia, aztán pedig, amikor véget ért a kampány, az történt, szóltak nekik az új vezetőség részéről, hogy ezeket a projekteket le kell állítani.

Kapcsolódó

Felére csökkent az erdélyi turizmus a nyári idényben

Hargita megyében a látogatók és a vendégéjszakák száma is lényegesen nagyobb mértékben esett, mint Háromszéken.      

turizmus

Volt egy szerződéses külsős munkatársunk, aki Magyarországon népszerűsítette Bihar megyét, rendszeresen előadásokat tartott, programokat szervezett, népszerűsítő anyagokat osztogatott, kapcsolattartó volt. Vele is azonnal felbontották a szerződést, tehát ezt a vonalat is elvágták. Egyre több ilyen jel mutat arra, hogy a megyei önkormányzat, illetve a turisztikai ügynökség számára nem lesz prioritás a magyarországi turistákat ide vonzani.