Napjainkra a számuk 130 fölé nőtt: a plázákkal legjobban ellátott vidéki város Nagyvárad, míg a legnagyobb Bukarestben van.

Negyedszázaddal ezelőtt nyílt meg az első romániai pláza, vagy ahogy idehaza emlegetik őket, mall. A bevásárlóközpontot egy, a szocializmus éveiben Bukarest Vitan nevű negyedében felhúzott, hosszú évek óta elhagyatottan álló épületben alakította ki az Anchor Grup ingatlanfejlesztő. „A romániai modern kiskereskedelembe való befektetésre vonatkozó, 1999-ben meghozott döntés a piac hosszútávú fejlődési potenciálján alapult, az átalakulóban levő gazdaságban elfoglalt pozíciónk megerősítésének vágya pedig hosszú távon pozitív, stratégiai döntésnek bizonyult” – nyilatkozták a Business Magazinnak az Anchor képviselői.

A 39 800 négyzetméteres létesítmény a București Mall nevet kapta. A beruházás értéke 45 millió euró volt. „Sikerült egy lépéssel megelőznünk a versenytársakat. A kereskedelemi központunk az első naptól kezdve sok ügyfelet vonzott, egy részük a fővárossal határos településekről érkezett, hogy kiélvezzék az általa nyújtott vásárlási élményt” – mondják az Anchor vezetői.

Az ország második plázája a Moldva fővárosában 2000-ben megnyitott Iulius Mall Iași volt. A magyarlakta vidékek első modern bevásárlóközpontja Nagyváradon nyílt. A 40 150 négyzetméteres Lotus Center tulajdonosa a dúsgazdag, Medgyessy Péter korábbi magyar miniszterelnökkel jó viszonyt ápoló, üzleti kapcsolatban is álló nagyváradi nagyvállalkozó, Mudura Sándor volt.

A 90-es években, köszönhetően az életszínvonal növekedésének és egyre több nagy, nyugati márka megjelenésének, gyors ütemben szaporodtak a plázák Romániában. 2003-ban megnyílt az első konstancai bevásárlóközpont, egy évre rá a brassói Eliana Mall és az Anchor Grup második bukaresti beruházása, a Plaza România.

Kolozsvári fáziskésés

2005-ben, gyors egymásutánban Temesváron két pláza is megnyitotta kapuit a vásárlóközönség előtt: a 71 200 négyzetméteres Iulius Mall és a 12 ezer négyzetméteres Bega Shopping Center. Előbbi néhány évig az ország legnagyobb bevásárlóközpontja volt. Kolozsváron viszonylag későn, 2007-ben jelentek meg a nyugati stílusú bevásárlóközpontok, de akkor gyors egymásutánban kettő is nyílt: a Iulius Mall és a Pászkány Árpád nevével fémjelzett Polus Center, mely időközben tulajdonost váltott, s jelenlegVivo név alatt fut. Ugyanabban az évben adták át az első marosvásárhelyi plázát is, a 10 ezer négyzetméteres Mureș Mallt.

Székelyföldön, ahol viszonylag kicsik a városok, és a vásárlóerő is elmarad az országos átlagtól, viszonylag későn jelentek meg a plázák.  Az első a retail park jellegű, vagyis szabadtéri, több földszintes épületből álló csíkszeredai Nest Retail Park volt, mely 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány idején készült el. Egy évre rá nyitotta meg a kapuit a sepsiszentgyörgyi Sepsi Value Center.

A Ziarul Financiar információi szerint jelenleg 41 városban 130-nál több bevásárlóközpont működik Romániában, alapterületük hozzávetőleg 4,5 millió négyzetméter, vagyis 450 hektár. A legtöbb, 29, Bukarestben van. Bármily meglepő, a második nem Kolozsvár vagy Temesvár, hanem Nagyvárad, ahol hét van belőlük. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezek közül a Nest Retail Park fölöttébb szerény méretű, azt pedig csak a beavatottak tudják, hogy az egykori Infrățirea szerszámgépgyár helyén fekvő bevásárlóközpont tulajdonképpen kettő: az egyik a Lotus Retail Park, míg a másik a Prima Shops.

Iași és Temesvár öt-öt, Brassó és Konstanca pedig négy-négy plázával büszkélkedhet.

Az országban már csak két olyan megye van, ahol még nem épült pláza: több mutató alapján is az ország egyik legelmaradottabb vidékének számító Teleorman és Krassó-Szörény.

Egyre több evés-ivás és szórakozás

„Nem hiszem, hogy az elkövetkező 25 évben a plázák veszíteni fognak a relevanciájukból, ahogy akkor sem gondoltam ezt, amikor mindenki azt jósolta, hogy az online kereskedelem lakatot fog tenni rájuk. Ugyanakkor azt hiszem, hogy a bérlők prototípusa változni fog, nőni fog a vendéglátó és a szórakoztató szektor súlya” – idézi a Business Magazin Carmen Ravont, a CBRE tanácsadó cég vezető beosztású munkatársát.

Tavaly a kiskereskedelem kínlódott a magas infláció miatt, azonban ezt a bevásárlóközpontok kevésébé szenvedték meg. A 10 legnagyobb pláza bevételei rekordértékűek voltak, 1,75 milliárd lejt tettek ki, míg egy évvel korábban 1,66 milliárdot. Az árbevétel alapján felállított toplistán a temesvári Iulius Mall harmadik, a kolozsvári Iulius Mall pedig hetedik lett, 207, illetve 127 millió lejjel.

A bevásárlóközpontok száma nőni fog az elkövetkező években, főleg a 150 ezer lakosúnál kisebb városokban, de lesznek megaprojektek is. Ez utóbbiak egyike a Iulius Mall kolozsvári beruházása, melynek keretében egy 14 hektáros telken, a Carbochim-gyár helyén, egy plázát, irodaházat és lakóépületeket magába foglaló ingatlanegyüttes fog épülni.

Az új kolozsvári pláza 120 ezer négyzetméteres alapterületével a legnagyobb lesz az országban, bőven maga mögé utasítva a két jelenlegi, egyaránt 82 ezer négyzetméteres éllovast, a bukaresti AFI Palace Cotrocenit és a Sun Plazát.  A beruházás becsült értéke 500 millió euró.   

A világ első bevásárlóközpontjai a fedett üzletutcák, vagy más néven passzázsok, passzázsáruházak voltak: a párizsi Passage du Caire (1798) és a londoni Burlington Arcade (1819). Az Újvilágban az 1828-ben megnyílt The Ardace volt az első Rhode Islanden. A napjainkban elterjedt plázák prototípusai az 1955-ben a svédországi Luleában és az egyesült államokbeli Appletonban megnyílt Shopping és Valley Fair Shopping Center volt.