A pirostarka szarvasmarha sikeres tenyésztése nem csupán genetikai kérdés, hanem nélkülözhetetlen hozzá a következetes, kitartó munka, hisz a valódi eredményhez türelem, tervezés és precizitás kell. Kovács-Mesterházy Zoltán, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója szerint a fajta stabilitása és jövője azon múlik, hogy a gazdák mennyire értik meg: a tenyésztésben minden apró döntésnek súlya van. A fajta jövőjét a szakmai fegyelem és az adatvezérelt tenyésztés biztosítja, mert „türelemre, adatgyűjtésre és következetes döntésekre van szükség” – fogalmazott a szakember.

„A génmegőrzés során nem elég megőrizni a múlt értékeit, ezeket fejleszteni is kell, hogy a fajta piacképes maradjon. A modern tenyésztésben az ösztönös döntések helyét átvette a precíz számítás, az adatok feldolgozása és elemzése, vagyis az adatgyűjtés a siker alapja. Minden tejmennyiség, növekedési adat, ellés és küllemi bírálatot rögzítenek és ezekből áll össze a tenyésztő »adatbankja«, hisz aki tenyészt, annak adatmániásnak kell lennie” – vallja Kovács-Mesterházy. Megjegyezte: Ezek az adatok segítenek abban, hogy ne véletlenül, hanem tudatosan válasszunk tenyészállatot, mert az állat nemcsak önmagában érték, hanem az egész genetikai hátterével együtt.

Megtudtuk: az a szemlélet különösen fontos a húshasznú irányú tenyésztésben: itt az igazi előrelépés több generáción keresztül mutatkozik meg. Egy-egy jól örökítő bika vagy tehén évekig meghatározhatja az állomány minőségét. Ezért a jó tenyészbika kiválasztásának kulcsszerepe van a magyartarka fejlődésében. A szelekció szigorú szakmai elvek alapján történik, amelyben nem a látvány, hanem a teljesítmény számít. A küllem, a növekedési erély, a húsformák, a könnyű ellés és a jó anyai tulajdonságok mind értékelési szempontok. Egy szép bika még nem biztos, hogy jó tenyészállat – fogalmazott a szakember. A cél az, hogy az állat örökítse is a jó tulajdonságokat, ne csak hordozza azokat – fűzte hozzá.

Tervezett generációváltás

Kovács-Mesterházy Zoltán kifejtette: a korszerű adatfeldolgozásnak köszönhetően ma már egy fiatal bika néhány éves korában rendelkezhet ugyanazzal a megbízható genetikai értékeléssel, mint korábban egy tízéves, többszörösen bevizsgált tenyészállat. Ez a gyorsabb genetikai előrehaladás egyik kulcsa, ugyanakkor a stabilitás is megmarad: a szelekció több generáció adataira épül, így a fajta hosszú távon is kiegyensúlyozott marad.

Kapcsolódó

Nem megérzés, hanem stratégia: így kell ma pirostarka szarvasmarhát tenyészteni

Egy jó pirostarka tehén gazdaságos tartásának, tenyésztésének sikere azon is múlik, hogy a gazda tudja, mit akar elérni a fajtával, és céljai megvalósításában mennyire következetes. 

állattenyésztés szarvasmarha szarvasmarha-tenyésztők tehenek

Egy egészséges tenyészet hosszú távú fenntartásához tervezett generációváltásra van szükség. Ha az állomány egyszerre öregszik el, az komoly kockázatot jelenthet. A tudatos gazda folyamatosan fiatalítja a tenyészetet, miközben a legjobb genetikai alapokat megtartja. A selejtezésnél nem az érzelem, hanem a cél számít. Azokat az állatokat kell kivonni, amelyek nem vemhesülnek, gyenge borjakat nevelnek vagy kezelhetetlenek. Az így fiatalodó állomány hosszú távon kiegyensúlyozottabb, produktívabb és gazdaságosabb. A fiatal tenyészállatok bevonásánál is kulcs a türelem. Az üszőket csak akkor érdemes tenyésztésbe állítani, ha már kialakult a testfelépítésük és a rámájuk. A túl korai termékenyítés rövid életű, gyenge teheneket eredményez, mert az állat a saját növekedésére fordítaná az energiát, nem pedig a vemhességre.

A mesterséges termékenyítés előnyei

Bár a természetes fedeztetés évszázados hagyomány, a modern tenyésztésben egyre inkább a mesterséges megtermékenyítés kerül előtérbe. Ennek oka egyszerű: biztonságosabb, tervezhetőbb és pontosabb. A mesterséges termékenyítésnél a gazda nem a szerencsére bízza a jövőt – magyarázta a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója. A bikák genetikai adatai, teljesítménye és külleme ismert, így előre megtervezhető, milyen irányba fejlődjön az állomány. Ez a módszer különösen hasznos a kisebb gazdaságok számára is, ahol nincs lehetőség saját tenyészbika tartására. A mesterséges termékenyítés nemcsak a genetikai szintet emeli, hanem a fertőzések kockázatát is csökkenti, és lehetővé teszi a legjobb örökítő tulajdonságok beépítését az állományba.

A magyartarka tenyésztésének erőssége nemcsak a tejtermelésben és a húsminőségben rejlik, hanem abban is, hogy hosszú életű, szelíd, jól kezelhető és kiválóan alkalmazkodik a Kárpát-medence változó környezeti feltételeihez. Ez teszi a pirostarkát a jövő szarvasmarhájává, olyan fajtává, amely képes megfelelni a fenntartható állattenyésztés gazdasági és környezeti kihívásainak is.

„A magyartarka nemcsak a múlt része, hanem a jövő lehetősége. Ha türelemmel és szakmai alázattal dolgozunk, ez a fajta továbbra is a Kárpát-medence legértékesebb marhája marad” – összegzett Kovács-Mesterházy Zoltán.