A dán kormány kidolgozott egy tervezetet, amelynek eredményeként bevezetik a világ első adóját a haszonállatok által kibocsátott szennyezőanyagokra. A fő célok közé tartozik, hogy segítsék a gazdákat az ilyen típusú kibocsátások elkerülésében – közölte a Bloomberg.

A dán környezetvédelmi átmenetért felelős miniszter, Jeppe Bruus elmondta, hogy a koppenhágai kormány milliárdokat fektet olyan technológiákba, amelyek segítik a gazdákat a kibocsátások csökkentésében, ezáltal mérsékelve a fizetendő összegeket. A megoldások közé tartozhatnak takarmányadalékok és a növényvédőszerek, azaz a peszticidek alternatívái.

„Az emissziós adóval kapcsolatos fő elképzelés az, hogy az ne termeljen bevételt” – mondta Bruus New Yorkban, a dán konzulátus által szervezett Partnerségek a jövőért című rendezvényen. „Az elképzelés az, hogy ne kelljen adót fizetniük, mert nem szennyeznek” – tette hozzá a tisztségviselő.

Dánia tavaly a világ egyik első országaként javasolta ezt a fajta adót, amely a haszonállatokat célozza, mivel azok jelentős kibocsátók, így hozzájárulnak a globális felmelegedéshez – állítják az illetékesek. Új-Zéland egyébként még 2022-ben jelentett be egy hasonló kezdeményezést, de két évvel később a gazdák tiltakozásai miatt elállt a tervtől.

Dánia – amely fontos sertés- és tejtermékexportőr – 2030-tól tervezi megbüntetni a gazdákat minden egyes tonna szén-dioxid-kibocsátásért, amely a szarvasmarha- és sertéstartásból származik. Az intézkedés része annak a stratégiának, amely szerint az ország 2030-ra 70%-kal szeretné csökkenteni a kibocsátásait az 1990-es szinthez képest. A terv ugyanakkor ösztönzőket is kínál a gazdáknak a környezetbarát technológiákba való beruházásra.

Ezzel párhuzamosan a dán kormány saját beruházásokat is végrehajt, például a DSM Firmenich AG által gyártott Bovaer nevű takarmányadalékba fektet, ezek csökkentik a tehenek szellentését azáltal, hogy gátolja a metánt termelő enzimet. Emellett 10 milliárd dán koronát (1,6 milliárd dollárt) fektetnek be a pirolízis technológiájába, amely a metánt termelő trágyát energiává és műtrágyává alakítja.

A cél az új technológiák fejlesztésének ösztönzése, de az Európai Unió lassú engedélyezési folyamatai komoly akadályt jelenthetnek – mondta Bruus. Az ökológiai kártevőirtó szerek gyártói például akár nyolc évet is várnak az uniós jóváhagyásra, ami miatt egyes cégek az Egyesült Államokba való költözést fontolgatják, ahol kevesebb a szabályozás.

Az ötéves időkeret a jogszabály bevezetésig elegendő időt biztosít a részletek kidolgozására, például arra, hogyan számolják el a fajta szerinti eltérő kibocsátásokat. A kormány már most is részletes nyilvántartást vezet a farmokról a mezőgazdasági szabályozások részeként, de szükség lehet további információkra is – közölte Niels Peter Norring, a Dán Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanács klíma- és uniós politikákért felelős igazgatója.