A mesterséges intelligencia elterjedése ma már nem tudományos-fantasztikum, úgy tűnik egyre nagyobb kihívások elé állítja a társadalmat, és ez alól a gazdaság sem kivétel.

A témával kapcsolatos kérdéseinkre Székely Imre, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának távoktatási igazgatója, makrogazdasági szakértő válaszolt.

Hogy látja saját szerepét a mesterséges intelligencia?

A mesterséges intelligencia (MI) mára annyira elterjedt, hogy Székely Imre plasztikusan azzal indított, hogy az ő válaszait nem a mesterséges intelligencia írta, viszont tesztelte, hogy válaszolja meg a felmerülő kérdéseket az MI.

„Olyan horderejű jelenségről van szó, amelynek előnyei és hátrányai az élet számos területén megnyilvánulnak, ezek közül – szakterületemből kifolyólag – a gazdasági hatásokat emelem ki” – fogalmazta meg a közgazdász. A ChatGPT a mesterséges intelligencia szerepére vonatkozó kérdésére ezt válaszolta: „A mesterséges intelligencia (MI) egyre fontosabb szerepet játszik a mindennapjainkban és az ipar számos területén. Az előnyei és hátrányai azonban összetettek, és mind technológiai, mind társadalmi szempontokból érdemes megvizsgálni őket.”

Székely Imre rámutatott, a válaszból érdekes az, hogy a gazdasági területet (az ipart) szintén kiemeli. Az általa felsorolt előnyök első helyein az automatizálás és hatékonyság, valamint a gyors adatfeldolgozás áll, és ezzel a szakértő is egyetért. Emellett kiemeli az egészségügyi területet, amit Székely Imre szintén fontosnak tart. A folyamatos tanulás említésével egy kicsit öncélúan azt tartja előnynek, hogy az MI fejlődőképes. Az oktatás kapcsán viszont Székely Imre inkább azt emeli ki, hogy az emberi tanulásban lehet segédeszköz. A program a hátrányok terén elsőként ugyancsak gazdasági vonatkozású hatást nevez meg, a munkahelyek elvesztését, amelyet követnek az etikai és adatvédelmi kérdések, a lehetséges torzítás amiatt, hogy a válaszai múltbeli adatokon alapulnak, függőség a technológiától és biztonsági kockázatok.

Még nem látjuk, hogy néz ki a jövő

A gazdasági szakirodalomban még 1995-ben Bresnahan és Trajtenberg tollából honosodott meg az általános rendeltetésű technológia fogalma (angolul: general purpose technology, azaz GPT). Erre a típusú jelenségre olyan példákat adnak, mint a gőzgép, az elektromos motor és a félvezetők (a sort folytatni lehetne akár 1995 utáni GPT-kel). Ezeknek közös jellemzőjük, hogy kezdeti alkalmazásukkor nem teljesen kiforrott, végleges megoldásokat nyújtanak, hanem kaput nyitnak, széles körű alkalmazási lehetőséggel bírnak technológiai dinamizmusuk révén. Például az elektromos motorok bevezetése nemcsak azzal a közvetlen hatással járt, hogy csökkentek az egy termékre jutó energiaköltségek, hanem egy sor innováció láncolatát indították el, amelynek révén a gyárak termelési eljárásai teljesen átalakultak, részletezte az egyetemi oktató.

„Mindezt azért érdemes látni, mert manapság a mesterséges intelligenciát számos bizonytalanság övezi, nem látjuk, hogy néz ki a jövő, nem tudjuk, hogy a széleskörű hatások mennyi időn belül jelentkeznek” – fogalmaz Székely Imre, szemléltetve, hogy a jelenség típusa nem újkeletű, a múltban több ilyen hullámmal is szembesültek már az emberek.

„Lényegileg olyan eszköz van a kezünkben, ami segíthet abban, hogy a termelékenységünk növekedjen. Munkahelyi feladatokat gyorsabban tudunk megoldani a mesterséges intelligencia segítségével, mint anélkül. A termelékenység növekedésének visszaigazolására már vannak kezdeti, mikro szintű tanulmányok is (ITT) vagy akár a cégek gyorsabb növekedésére (ITT).

A termelékenység növekedése mellett a mesterséges intelligenciának pozitív hatása lehet a kutatásfejlesztési tevékenységre, új ötletek megszületésére és kidolgozására, ami ugyancsak pozitívan hat vissza a munkatermelékenységre, szögezte le a közgazdász.

Mi lesz a „mai lócsiszárokkal” és az árakkal?

Időre van szükség, amíg a pozitív hatások széles körben meglátszanak, amikor az MI alkalmazása nemcsak szórványos, hanem általános lesz. Ez annál inkább várható, mivel az átalakulási folyamat együtt jár munkahelyek megszűnésével is – ahogy ez a korábbi, fent említett esetekben is történt.

A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeknek a hullámoknak a következtében a foglalkoztatás nem maradt tartósan alacsony csak más volt (pl. a gőzgép vasúton való alkalmazása kevesebb lócsiszárt tett szükségessé, viszont több mérnököt és gépkarbantartót). Tehát a kérdés kulcsa abban rejlik, hogy a „mai lócsiszárok” hogyan válnak „új mesterekké”, mutatott rá a szakértő.

A fogyasztói árak várhatóan olyan termékek vagy szolgáltatások esetében tudnak jobban csökkenni, amelyeknek a létrehozása mögött több MI alkalmazható. Itt nem névleges (lejben vagy euróban kifejezett) árcsökkenésre kell gondolni. Persze, hogy névlegesen többet fizetünk ma egy színes televízióért, mint negyedszázaddal ezelőtt, de mégis látjuk, hogy olcsóbb, mert kevesebb havi jövedelmet kell erre a termékre áldoznunk – korábban többhavira is szükség volt, ma már elég egy félhavi is. Persze az is elképzelhető, hogy több havi jövedelmet áldozunk egy autóra, mint negyedszázada, de a termék minőségjavulása ezt nagyobb mértékben meghaladja, ilyenkor is mondhatjuk, olcsóbb lett az autó, taglalta Székely Imre, hozzátéve, átlagosan várható, hogy az egy havi jövedelemből megvásárolható termékkosár – szolgáltatásokkal együtt – bővülni fog.

Ami viszont kihívást jelent, hogy a helyzet átlagos javulása mögött az egyedi helyzetek hogyan alakulnak. Egyes termékek vagy szolgáltatások olcsóbbá válása nem zárja ki, hogy a lejben (euróban) kifejezett árak valamilyen mértékben növekedjenek. Tehát a nemzeti bankoknak továbbra is feladatuk az infláció kézben tartása. Ezen a téren új kihívást jelent, hogy a digitalizált világban a vállalatok hajlamosabbak gyakrabban árakat változtatni, ami miatt az általános árszínvonal is lehet volatilisebb (nagyobb kilengéseket mutató).

Felértékelődik a tanulás

Tetten érhető tehát a bizonytalanság ezen téren és ez várhatóan még egy ideig velünk marad. „Ebben a helyzetben a tanulás szerepe felértékelődik. Nyilván eddig is fontos volt, de ebben a környezetben még inkább az lesz. Azok, akik le tudják győzni azt a kezdeti nehézséget, amit az átállás, egy új ismeretlennek a felfedezése jelenthet, jóval nagyobb valószínűséggel lesznek nemcsak a nyertesei ennek a folyamatnak, hanem a „nyereménynek” nagyobb részét kaphatják meg” – összegezte Székely Imre.

Arra kérdésre, hogy a hazai vállalkozók kell-e készüljenek, esetleg gondolkodjanak azon, hogy beruháznak mesterséges intelligencia alapú fejlesztésekbe, a szakértő leszögezte, az általános válasz igen.

A konkrét alkalmazási lehetőség esetenként eltérő lehet aszerint, hogy kisebb vagy nagyobb cég alkalmazza-e vagy milyen területe(ke)n tevékenykedik a cég. Érdemes tudatosítani, hogy míg a korábbi GPT hullámok inkább érintették a mezőgazdaságot majd az ipart és kevésbé a szolgáltatásokat, a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségei a korábbi időkhöz képest jóval nagyobb mértékbe térnek ki a szolgáltatások széles körére: oktatás, egészségügy, adminisztráció, média, kereskedelem, vendéglátás, szociális ügyek stb. Természetesen ebből nem azt kell érteni, hogy a mezőgazdaságban vagy az iparban nem lehetne alkalmazni, inkább azt, hogy alkalmazási lehetőségek még szélesebb körűek, mint az előző GPT-k, mutatott rá Székely Imre.

Hozzátette, ha megnézzük akár csak a felsorolt szolgáltatásokat, láthatjuk, hogy számos területen az államnak jelentős szerepvállalása van, tehát ez kihívás nemcsak a magánszféra, hanem az állami szféra számára is. Ugyanakkor ebben a kérdésben is alkalmazható az a gazdasági alapelv, miszerint egy projektet akkor érdemes megvalósítani, ha a várható hasznai meghaladják a várható költségeit. A kisebb gazdasági szereplőknek – gazdasági erejükhöz képest – költségesebb lehet egy ilyen új lehetőség alkalmazása, ezért hasonló vállalatokkal közösen könnyebben haladhatnának. Ez egy újabb kihívásról szól: tudnak-e hasonló tevékenységű vállalatok olyan együttműködési hálózatot működtetni, ami ezt megszüli, tudatosítva azt, hogy manapság elsősorban nem lokálisan egymás között versenyeznek, hanem globálisan, más nemzetközi szereplőkkel.