A helyi termelők nehezen bírják az árversenyt az importból származó gyümölccsel. 

Románia jelentős gyümölcstermesztési potenciállal rendelkezik, azonban mégis hatalmas mennyiséget importál még almából is. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint tavaly 120 millió euró értékben importáltunk almát, körtét és birsalmát. Tíz év alatt a behozatal értéke 150 százalékkal nőtt. A legnagyobb beszállítónk Lengyelország, ahonnan évi 40 millió euró értékben vásárolunk almát. A lengyel almatermesztők évi 500 millió euró értékben exportálnak, míg a mi kivitelünk elhanyagolható, mindössze 4 millió eurót tesz ki.

„Románia nincs híján a mezőgazdasági potenciálnak. A problémát az jelenti, hogy a mezőgazdasági termelést a gyümölcsöstől az áruház polcáig tartó kereskedelmi rendszerré kell alakítanunk. Erősen érezzük a versenyt az importtal, mivel azért harcolunk, hogy bekerüljünk a szupermarketbe, ahol olyan árakat látunk, amiket mi nemigen tudunk tartani” – nyilatkozta a Ziarul Financiarnak Daniel Moțoc, a Brassó megyében 20 hektáron almát termesztő Livada Natural tulajdonosa. Az olcsó import egyik titka az, hogy a lengyel termesztők több támogatást kapnak az államtól, mint  a romániaiak.   

Daniil Ionescu, a Frutis Voinești szövetkezet elnöke szerint a hazai piacon a lengyel import diktálja az alma árát.

Octavian Dan, a 7 hektáron gazdálkodó Meraria tulajdonosa szerint a megoldást az jelentené, ha törvény kötelezné a kiskereskedőket, hogy az áru 50 százalékát rövid ellátási láncon keresztül szerezze be. „A rövid ellátási lánc a termelés helyétől 70 kilométert jelent, egyetlen viszonteladóval. Ez lehetővé tenni, hogy értékesíteni tudjunk, jelenleg ugyanis nem jutunk be az áruházba” – mondja a gazdálkodó.

Véleménye szerint a korábbi, az 51 százalékban hazai terméket megkövetelő törvény elhibázott volt, a helyes megközelítés a helyi termelőket előnyben részesítő rövid ellátási láncra vonatkozó szabályozás lenne.

Bogdan Silinescu Temes megyei gazda szerint a hazai termesztők csakis társulás révén válhatnak versenyképessé. „Miért? Mert a gyümölcstermesztésben az elv az, hogy minél nagyobb vagy, egységnyi területen annál kevésbé vagy rentábilis egységnyi területen. Ennek az oka az, hogy nagyon sok a fizikai munka” – véli a bánsági almatermesztő.