Valamikor majd 50-től 200 ezer euróig terjedő értékű támogatást igényelhetnek a cégek beruházások céljára, csak azt nem tudni, mikor, illetve, hogy honnan veszi a kormány a szükséges pénzt.

Fogas kérdés, hogy a káosz nagyobb-e, vagy a bizonytalanság a kormány gazdaságélénkítő programjának a beruházásokat ösztönözni hivatott, úgynevezett 3-as intézkedése körül. Claudiu Năsui szakminiszter február elején bejelentette, hogy valószínűleg leállítják, majd módosított kiírási feltételekkel újraindítják a programot, mivel felmerült a tömeges csalás gyanúja az igénylések feltöltése során.

Kapcsolódó

Támogatások forgótőkére: „elvben” van rá elég pénz, de gyakorlatilag nincs

A szakminisztérium 1 690 cégnek utal pénzt múlt héten a beígért 5 ezer helyett.

támogatások Claudiu Năsui

A program befagyasztása óta eltelt két és fél hónap, de fejlemények nincsenek. Claudiu Năsui egy múlt heti videokonferencián megerősítette, hogy újraindítják a programot, melynek keretében 50-200 ezer euróra lehet pályázni beruházok céljából. Az előző kiíráshoz képest három lényeges módosítást vezetnek be: nem lehet ingatlan vásárlására vagy építésére pályázni, a pályázatok feltöltése során nem lesz nyilvános a pályázatokban szereplő önrész, illetve újabb tevékenységi területeket is bevontak a potenciális haszonélvezők körébe.

Itt a pénz, hol a pénz?

A miniszter nem említette, hogy mikortól lehet ismét benyújtani a pályázatokat, minden bizonnyal azért, mert még nem is tűzték ki az időpontot. Ez nem hanyagságból történt, időközben ugyanis kiderült, hogy a 3-as intézkedésnek egyelőre nincs kellő pénzügyi fedezete. A kormány válságkezelő programjának teljes költségvetése, a pályázók önrészével együtt 1 milliárd euró volt, amiből 500 millió jutott volna a 3-as intézkedésnek.

Igen ám, de a 2-es intézkedés keretében forgótőkére nyújtott támogatás keretösszege elégtelennek bizonyult, ezért a kormány úgy döntött, hogy megnöveli. A pénz forrása az Európai Unió React EU programja lett volna, az elképzelésnek volt azonban egy apró szépséghibája: Románia ebből az alapból nem hívhat le egy centet sem, mivel nem dolgozta ki a saját, országos React EU programját.

A kínos gikszert azzal hidalták át, hogy átirányítottak 209 millió eurót a beruházások ösztönzésére szánt keretösszegből, így azonban a 3-as intézkedés maradt pénz nélkül. Ennek fényében lényegében kapóra jött a Gazdasági, Idegenforgalmi és Vállalkozásügyi Minisztériumnak, hogy csalás gyanúja merült fel a pályázatok feltöltése során, legalább van egy komoly indok, ami miatt jegelni lehetett a folyamatot, elodázni a pénz elosztását. A feltételezett csalások ügyében a korrupcióellenes ügyészség folytat jelenleg is vizsgálatot.

15 százalékos hatékonyság

Mindezek fényében nem csoda, hogy a kis- és középvállalkozások érdekvédelmi szervezete, a CNIPMMR vehemens támadást intézett Claudiu Năsui ellen. „Két intézkedést részben végrehajtottak, a teljes támogatási program 15 százalékban valósult meg” – jelentette ki Florin Jianu, a szervezet elnöke.

A válságkezelő program  Mikrohitelek külső, vissza nem térítendő forrásból című intézkedése keretében 29 250 igénylésből mostanáig 17 271 lett kifizetve, ami 59 százalékos arány. A 2. intézkedés kifizetési aránya 17 százalék, míg a 3. számúé 0. A 2. intézkedés kifizetési aránya a gazdasági minisztérium szerint magasabb, mint ahogy az a CNIPMMR állítja, kb. 25 százalék, de ez az összképet lényegében nem befolyásolja.

Az idegenforgalmi és turisztikai ágazat célzott megsegítése vonatkozó program 5 százalékban van gyakorlatba ültetve, a CNIPMMR értékelése szerint: megszületett a rá vonatkozó 10/2021-es sürgősségi kormányrendelet és sor került az első megbeszélésre, az alkalmazási módszertant illetően, a szakminisztérium és a szakma képviselői között.

„A kezdeményezés hiánya, ami a Gazdasági, Vállalkozásügyi és Idegenforgalmi Minisztérium részéről megnyilvánul, súlyosan érinti az versenyszférát, és nem járul hozzá a gazdaság kilábalásához” – áll az érdekvédelmi szervezet állásfoglalásában.