A DNS-be kódolt vendégszeretet volna a hazai turizmus egyik erőssége?
A Transilvania Bank tanulmánya szerint Románia lakóinak vendégszeretetéről közismert a világban.
Az idegenforgalom hozzávetőleg 2,5 százalékkal járul hozzá a hazai gazdaság teljesítményéhez, ami messze elmarad az Európai Unió 10 százalékos átlagától. A Transilvania Bank tanulmánya szerint az ágazat közvetlenül 235 ezer személynek ad munkát, a tavalyi bevételei meghaladták a 10 milliárd eurót.
A cursdeguvernare.ro által idézett dokumentum szerint a nagyvárosok súlya lassan nő az ágazaton belül, míg a hegyekben beruházásokat kellene eszközölni a sípályák és a megközelíthetőséget biztosító közutak területén, s változatosabbá tenni a programkínálatot. A tengerpart folyamatosan veszít a vonzerejéből, mivel a régióban Bulgária és Görögország is jobb szolgáltatásokat kínál ár/érték arányban.
„Sürgősen stratégiai újragondolásra”, valamint „beruházásokra, márkázásra és minőségi szolgáltatásokra” van szükség, olvasható a tanulmányban. A kolozsvári székhelyű pénzintézet szakemberei szerint a romániai idegenforgalom erősségeit a természeti, földrajzi adottságok (hegyek, tenger, delta, borvidékek, fürdőhelyek), a gazdag kulturális örökség (UNESCO világörökség helyszínek, középkori várak, élő hagyományok) és a gasztronómia jelentik. Az erősségek között jelenik meg az a hangzatos ostobaság, miszerint a romániaiak a DNS-ükben hordozzák a vendégszeretetet, az ország erről közismert világszerte. Ezzel szemben a valóság az, hogy Románia egyáltalán nem közismert, mert ha az lenne, nem minimális számú külföldi keresné fel, ha valamiről azonban mégis, akkor az Drakula, s nem a vendégszeretet.
A hiányosságok egyike a koherens országos stratégia hiánya: „a turizmus promoválása gyakran feldarabolt, inkonzisztens és alulfinanszírozott”. Komoly hiányosságok vannak az infrastruktúra terén is, sok turisztikai objektum vasúton nem megközelíthető. Hiány van szakképzett munkaerőből, nem megfelelő az idegenvezetők és a más idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújtó személyzet szakmai színvonala. A tanulmány szerzői úgy látják, hogy az országnak nincs egy markáns turisztikai védjegye: ritkák a nemzetközi reklámkampányok, Románia külföldi imidzse pedig zavaros és alulértékelt.
Mindezen okok miatt nem csoda, hogy az idegenforgalmi mérlegünk erősen deficites: tavaly a romániai turisták rekordösszeget, 9,6 milliárd eurót költöttek külföldön, ellenben a külföldi látogatók nálunk sokkal kevesebbet. Ez utóbbinak az értékéről teljesen ellentmondó adatok léteznek, a legoptimistább 6,6 milliárd euróról beszél.
Kapcsolódó
A turisztikai világtanács (WTTC) becslései szerint Bulgáriában az idegenforgalom hozzájárulása a GDP-hez 8,4 százalék, több mint háromszorosa a hazai értéknek. Horvátországban a turizmus adja a gazdasági teljesítmény 20 százalékát, míg Olaszország és Görögország esetében az ágazat hozzájárulása egyaránt 13 százalék.
CSAK SAJÁT