FRISSÍTVE - Adócsökkentés, minimálbér- és nyugdíjelemés január elsejétől

FRISSÍTVE: Jövő év január elsejétől a jelenlegi 1450 lejről 1900 lejre nő az országos bruttó minimálbér, és tíz százalékkal nőnek júliustól a nyugdíjak. Emellett 16 százalékról 10 százalékra csökken a jövedelmadó, de a tébé-járulékokat teljes egészében a munkavállalók fizetik. Cikkünk frissül.

Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter a kormányülés napirendjén lévő rendelet- és határozattervezetek részleteit ismertetve csütörtökön közölte: jövő év január elsejétől a jelenlegi 1450 lejről 1900 lejre nő az országos bruttó minimálbér. De nemcsak a minimálbér nő jövőre: 2018. július elsejétől 640 lej lesz a minimálnyugdíj, a nyugdíjpont értéke pedig 1100 lejre emelkedik. Ez tíz százalékos nyugdíjemelést jelent.

Lia Olguța Vasilescu bejelentette, hogy a minimális gyermeknevelési támogatás a jelenlegi 1233 lejről 1250 lejre nő január elsejétől. Emellett a kettes nyugdíjpillérbe befizetett kötelező járulék a bruttó fizetés 5,1 százalékáról 3,7 százalékra csökken. Szerinte azonban az arány csökkentése nem jelenti a befizetett összeg csökkenését is, mert a bruttó bérek nőnek.  A kormány emellett választhatóvá akarja tenni a jelenleg kötelező magánnyugdíjat, mindezt azért, hogy több pénz maradjon az állami nyugdíjalapban.

Csökken a jövedelamadó

A munkaügyi miniszter bejelentése előtt Ionuț Mișa pénzügyminiszter közölte: a társadalombiztosítási járulék esetében a következő változások lesznek:

  • jelenleg a bruttó bér 39,25 százalékát fizeti be a munkáltató és a munkavállaló társadalombiztosításként, ez az arány 37,25 százalékra csökken
  • a munkáltató által befizetett 22,75 százalék 20 százaléka a munkavállalóra hárul át. A fennmaradó 2,75 százalék továbbra is a munkáltatónál marad, de 2,25 százalékra csökken, ezt a munkaadónak be kell fizetnie az államkasszába munkabiztosítási hozzájárulás címén.

A tárcavezető megerősítette azt is, hogy az egységes jövedelemadó 16 százalékról 10 százalékra csökken 2018 első napjától. Kifejtette: ez a csökkentés a fizetések és nyugdíjak mellett a kamatokat, a szerzői jogi, a bérbeadásból származó és a mezőgazdasági jellegű jövedelmek adóját érinti.

Ionuț Mișa közlése szerint adókedvezményekben részesülnek január elsejétől az alacsony fizetésűek. E szerint a bruttó minimálbérből élők fizetéséből 510 lej lesz adómentes a jelenlegi 300 lej helyett. Ez az összeg a gondozásukban lévő gyermek számával arányosan 160 lejenként nő.

Fontos változás lesz január elsejétől, hogy az egymillió euró alatti üzleti forgalmú cégek ezentúl a 16 százalékos nyereségadó helyett 1 százalékos bevétel alapú forgalmi adót fizetnek. Ez az intézkedés a pénzügyminiszter szerint 450 ezer vállalkozást érint.

Ugyanakkor a szellemi tevékenységet végző magánszemélyek (ügyédek, közjegyzők, orvosok, újságírók) nem a jövedelmükkel arányos, hanem a minimálbérnek megfelelő társadalombiztosítási hozzájárulást fizetnek. Ez az intézkedés a pénzügyminiszter szerint 500 ezer személyt érint.

Liviu Dragnea korábban még mást mondott. A minimálbér jelentős megemelésére vonatkozó bejelentés azért meglepetés, mert Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a nyár elején leszögezte: jövőre 2018-ban csak 1550 lej lesz ez az összeg, 2019-ben 1650, 2020-ban pedig 1750 lejre nő. A politikus kijelentésének nagy visszhangja volt, mert ellentmondott a parlament által is megszavazott kormányprogramnak, amely szerint a minimálbér 2018-ra 2000, 2019-re 2200, 2020-ra pedig 2400 lej re nő. Amikor az újságírók felhívták erre a figyelmét, Dragnea kijelentette: „Ez nem létezik. Tévedésből került be a köztudatba a 2000 lejes összeg.”

Jaj lesz a multinacionális cégeknek

Ionuţ Mişa azt is bejelentette, hogy megadózza ezentúl a kormány azokat az összegeket, amelyeket a multinacionális cégek külföldre utalnak át. A pénzügyminiszter közölte: az intézkedés az EU 2016/1164 irányelvét követi, amely a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályokat állapítja meg. 

"Azok a multinacionális cégek, amelyek eddig megkerülték az adófizetést Romániában, ezt többé nem fogják tudni megtenni' - szögezte le a pénzügyminiszter. Az adókikerülés elleni uniós irányelv az alábbi rendelkezésekkel lép fel az agresszív adótervezéssel szemben: a kamatlevonás korlátozása; a tőkekivonás megadóztatására vonatkozó szabályok; az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok; a visszaélések elleni általános szabály; a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekkel kapcsolatos szabályok. 
 

Kapcsolódók

Kimaradt?