Nehéz helyzetben a cégek: kötelező a jelenléti napló vezetése
Bár a hónap elejétől kötelező, a lapunk által megkérdezett vállalkozók többsége még nem vezette be az alkalmazottai által kitöltendő jelenléti naplót (köznyelven kondikát).
Az augusztus 7-től életbe lépett 2017/53-as számú kormányrendelt módosította a munkatörvénykönyvet és kibővítette azokat a helyzeteket, amikor feketemunkának tekinthető egy munkaviszony, ugyanakkor jelenléti napló vezetésére kötelez minden munkavállalót. Ezekkel az intézkedésekkel szeretnék felszámolni a fekete, illetve szürke munkát.
A módosított munkatörvénykönyv szerint feketemunkának minősül, ha valaki úgy dolgozik, hogy legalább az azt megelőző napon a felek nem írtak alá szerződést, és nem jelentették a munkaviszonyt az országos elektronikus adatbázisba (Revisal). Az is feketemunka, ha az alkalmazottat munkaviszonyának felfüggesztése idején is foglalkoztatják, és ha a részmunkaidősök a munkaidőn kívül is dolgoznak.
Változás az is, hogy míg eddig a munkaadó kötelessége volt nyilvántartani az alkalmazottai munkaidejét, mostantól a munkavállalók kötelesek jelenléti naplót vezetni, amiben rögzíteni kell a munka elkezdésének és befejezésének időpontját. Munkaügyi ellenőrzéskor a felügyelőknek be kell mutatni a jelenléti naplókat, illetve az összes alkalmazott munkaszerződésének másolatát is. A törvénymódosítás azt az engedményt is tartalmazza, hogy a megbüntetett munkaadó 48 órán belül kifizetheti a bírság felét.
A Kovászna Megyei Munkafelügyelőség vezetője, Ördög Lajos szerint a jelenléti napló vezetése hatékony eszköz lehet a szürke-munka kifehérítésére, hiszen egyes ágazatokban gyakori, hogy a félnormával alkalmazott munkásokat teljes munkaidőben dolgoztatják, vagy túlóráztatják, ami törvény szerint tilos. Minden szerződés nélkül dolgozó személy esetében a pénzbüntetés akárcsak eddig, 20 ezer lej, ám ha a részmunkaidős a megszabott órákon túl is dolgozik, a munkaadó 10 ezer lejre büntethető, illetve 1500 és 3000 lej közti összegre büntethető az a cég vagy intézmény, ahol nem vezetnek jelenléti naplót.
Szabályozni kellene a kivételeket is
Édler András a Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint általánosan nézve működhet a törvénymódosítás, hiszen egy építőtelepen vagy gyárban egyértelműen túlórának számít, ha valaki munkaideje után is dolgozik, mert a munkás ezt feltehetően nem jószántából teszi. Édler ugyanakkor a kivételek szabályozásának fontosságára is felhívta a figyelmet, hogy szerinte nem kellene megbüntetni egy cégtulajdonost, aki alkalmazottként saját cége érdekében túlórázik, vagy a cégvezetőt, aki ha a cég érdeke úgy kívánja, akár este is bemegy ügyfelekkel tárgyalni. Ugyanakkor szabályozni kellene a sürgősségeket is, hiszen nem tekinthető feketemunkának ha egy orvost munkaidő után behívnak, hogy elvégezzen egy életmentő műtétet, sorolta Édler András.
Ördög Lajos szerint elfogadott a rugalmas munkaidő, de ezt rögzíteni kell a munkaszerződésben, és ennek megfelelően kell vezetni a jelenléti naplót is. Hozzátette: míg a teljes munkaidős alkalmazottak esetében megengedett valamennyi túlóra, a részmunkaidősök esetében ez törvénytelen. A háromszéki főfelügyelő szerint sok mindent fog tisztázni a törvénymódosítás kidolgozás alatt lévő alkalmazási módszertana, továbbá a jelenleg közvitán lévő törvénytervezet is, amely az otthoni munkát (homeworking) szabályozza.