Szaporodnak a kürtőskalács sütők, mint eső után a gomba, az általános minőség pedig romlik. Szabályozásra addig nincs mód, míg az anyaországi termelők elutasítják, hogy a csomagoláson feltüntessék az összetevőket. Valószínűleg jó okuk van rá.

Amint leszáll az embert a vonatról a bukaresti Északi Pályaudvaron, az egyik első dolog, ami a szemébe ötlik, egy kürtőskalács sütő bódé. Napjainkra a hagyományos székelyföldi gasztronómiai termék olyannyira népszerűvé és elterjedté vált, hogy Románia-szerte megvásárolható, a Királyhágón éppúgy, mint a tengerparti üdülőkben, sütik a Bilea tónál és regáti nagyvárosok többségében. A kürtőskalács diadalútjának természetesen van árnyoldala is, bizonyára sokan jártunk már úgy, hogy a korábban ki nem próbált mozgóműhelyből vásárolt süteménynek sem az ízét, sem az állagát nem találtuk megfelelőnek.

Nem lehet csodálkozni rajta, hogy a gyártók szaporodása egyes esetekben a minőség rovására megy, véli Márton András szentegyházi gyártó. “Sokan nagy üzletnek látták, belefogtak. Akad, aki úgy gondolja, nem számít, hogy milyen minőséget csinál, mert a vevő a következő évig úgyis elfelejti. Van olyan vállalkozó, aki 10-15 csapattal dolgozik. Ma még nincs embere, holnap már van öt új. Milyen lehet az a kürtőskalács amit azok készítenek? Ahhoz, hogy valaki igazán beletanuljon, 2-3 év kell. Az anyagot, ami belejár a tésztába, bele kell tenni, meg aztán lényeges az is, hogy faszénen süssék. Vannak akik villanysütőn vagy gázon csinálják. Úgy könnyebb, csak éppen az íze sosem lesz olyan, amilyennek lennie kellene” – mondja Márton András. Ő maga 14 éve foglalkozik kürtős készítéssel, egy családi vállalkozás keretében. A termékeit főleg Szentegyházán és Hargitafürdőn árulja, de gyakran megy környékbeli rendezvényekre is. “Mindig ott vagyok a sütésnél, tudom milyen kell legyen amit kiadok a kezem közül. Nem meggazdagodni akarok belőle, hanem csak a családomat eltartani” – sommázza a mester.

Világhódító kürtős

Jelen pillanatban nem létezik semmiféle kimutatás arról, hányan foglalkoznak kürtőskalács sütéssel, még megsaccolni sem lehet a számukat, állítja a háromszéki Albert Zoltán, a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület ügyvivője. Ez egy nemzetközi szervezet, melynek tagjai erdélyi, magyarországi és külföldi termelők, gasztronómiai-, élelmiszeripari-, idegenforgalmi szakemberek. A testület fő célkitűzése az ágazat szabályozása, hogy csak olyan terméket lehessen kürtőskalácsként forgalomba hozni, ami egy bizonyos recept alapján, adott technológiai folyamat során készül. Ehhez Európai Uniós védelem kellene, amit a Magyar Földművelésügyi Minisztériumon keresztül próbálnak megszerezni.

Sajnos, a folyamat elakadt, a magyarországi termelők ugyanis nem akarják elfogadni, hogy a csomagoláson tegyék kötelezővé az összetevők feltüntetését, amire jó okuk lehet, minden bizonnyal egyes termékekbe olyan dolgok kerülnek bele, amik a hagyományos receptúrában nem szerepelnek. Albert Zoltán bízik benne, hogy előbb-utóbb sikerül továbblépni és megszerezni az uniós védelmet: “Ez a fogyasztókat védené, a terméket mentené meg az utókornak. Minden embernek, aki elhivatott a magyar gasztronómia iránt érdeke, hogy a kürtőskalácsot továbbörökítsük. Azért fontos ez, mert kevés olyan gasztronómiai termékünk van, ami világot hódított”. A szaktestület Hagyományos Különleges Termékként szeretné levédetni a kürtőskalácsot, amire akkor is lehetőség lenne, ha Románia Földrajzi Árujelző Oltalmat szerezne rá.

A kürtőskalács világhódításáról beszélni egyáltalán nem túlzás, napjainkban szinte már minden kontinensen sütik a székely specialitást. A Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület tagjai között vannak lengyel, német, cseh, brit, holland, olasz, egyesült államokbeli, ausztrál, kanadai, dél-afrikai, perui, új-zélandi, tajvani, izraeli, maláj, kambodzsai és bahreini termelők is.