Két hónapja nyílt meg János Bácsi Székely Élelmiszerboltja Bukarestben. A két brassói jóbarát, Rab Tamás és Nicu Indreica célja megmutatni a fővárosiaknak, hogy a székelyföldi termékek jó minőségűek, egészségesek és ízletesek. Célkitűzéseikről, termékeikről, az etnikumközi feszültségekről kérdeztük Rab Tamást, egy kérdés erejéig pedig Nicu Indreica is válaszolt nekünk.

Székely kapun kell bemenni az élelmiszerboltotokba, ahol csupa kétnyelvű feliratú, székelyföldi termék vár a bukaresti vásárlókra. Milyen a fogadtatása az üzletnek?

Nagy volt az érdeklődés már az első naptól. Mindenki kíváncsi volt az ízekre, és nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk, ami a termékeket és magát a boltot illeti. Mondhatjuk, hogy nagyon jó fogadtatásban részesültünk!

A te elképzelésed volt egy székely termékeket forgalmazó bukaresti üzlet megnyitása. Honnan jött az ötlet? A társad, Nicu hogyan fogadta?

A tavalyi karácsony előtt éppen bevásárolni voltunk a feleségemmel egy hasonló üzletben, ahol egy idősebb bukaresti bácsi azt mondta, hogy a fővárosban nem lehet ilyen jó termékeket kapni. Nem sok vajúdás után megszületett az ötlet, hogy ez egy jó lehetőség volna, amit most kell kihasználni. Innen már csak Nicu barátomat kellett meggyőznöm arról, hogy beszálljon, tudniillik neki jóval több tapasztalata van az eladásban, a kuncsaftokkal való bánásmódban, mint nekem. Végül nem is én győztem meg őt, hanem a termékek minősége, a termelők közvetlensége és komolysága, amivel ő is később szembesült a különböző hagyományos vásárokon.

Túl azon, hogy ezek a termékek a székely identitást csempészik a fővárosba, milyen értékeket hordoznak?

A partneremmel együtt ugyanazt az elvet képviseljük, miszerint túl szegények vagyunk ahhoz, hogy olcsó, ócska – ezalatt értem, hogy a szervezetre káros – ennivalót vásároljunk és fogyasszunk. Nagyon örülök, amikor valami házi finomságra tehetek szert. Most Brassóban lakunk, de falun nőttem fel, és többé-kevésbé ismerem a házi készítményeket, amiket a nagymamám évszaktól függetlenül az asztalra tett. Ilyen megbízható, adalékmentes, „E nélküli”, autentikus termékeket igyekszünk a polcainkra rakni, amiket mi is gyerekeinkkel együtt bátran fogyasztunk.

Hogyan fogadták a megkeresett gyártók az ötletet, mennyire bíztak a sikerben?

Többen csóválták a fejüket és szkeptikusan néztek ránk, valahogy nem tudták egyeztetni a „székely” szót Bukaresttel. Ennek ellenére barátságosak, segítőkészek maradtak.

Miért éppen János bácsi, és nem például Tamás?

Ezen már többször töprengtünk, olyan név után kutattunk, amelynek társadalmi hatása is van, amelyet ha valaki hall, a házi ínyencségek jutnak eszéne. Továbbá, akár magyar vagy román nemzetiségű lenne a kuncsaft, könnyen kiejthető és megjegyezhető név legyen. Ugyanakkor a mi családunkban édesapámat, nagyapámat, dédnagyapámat, sőt üknagyapámat is Jánosnak hívták, velem szakadt meg ez a fonal, miután egy időben még négy Rab János is volt a rokonságban. A fiaink közül se viseli egyik sem a János nevet, az üzlet neve által azonban tovább élhet a családban.

Milyen terveitek vannak a jövőre nézve?

Kicsit túl korai lenne még erről nyilatkozni, hiszen alig két hónapja nyitottunk, de az év végéig valószínűleg eldől az is, hogy merre terjeszkedhetnénk. Figyelembe kell vennünk azonban azt is, hogy a növekedés ne legyen a termékek vagy a szolgáltatás minősége kárára. A termékskálát mindenképpen szeretnénk növelni, mert meggyőződésem szerint van autentikus megfelelője bármilyen, nevesebb üzletláncban megtalálható szintetikus terméknek.

Van-e bármilyen kapcsolódási pontotok az Ozosep bukaresti vásárhoz, amely rendszerint magyar termékeket ismertet a fővárosiakkal?

A termelőket a székelyföldi vásárokon ismertük meg. Ők tudatták velünk, hogy többek között a fővárosban is szokott lenni székely termékek vására havi rendszerességgel, és hogy közülük néhányan szoktak is járni ezekre. Mi örvendünk annak, hogy létezik ilyen kezdeményezés, és a bukarestiek már belekóstolhattak sokféle finomságba, kapcsolatba kerültek különböző mesterségek kézműveseivel. Sőt szeretnénk, ha lennének további hasonló vásárok, amelyekkel még kiemelkedőbbé lehetne tenni Székelyföld sokszínű értékeit, autentikus termékeit.

Mit gondolsz, a román-magyar etnikai feszültségek enyhülését segítheti egy ilyen bolt?

Nicu: Szerintem ezek a feszültségek akkor vannak, amikor bizonyos emberek provokálják a másik nemzet képviselőit, gondolok itt olyanokra, akiknek ez érdeke és nyernivalójuk van belőle. Meggyőződésem, hogy másképp nem léteznének. Úgy vélem, az, hogy székely boltot nyitottunk Bukarestben, hozzá fog járulni ahhoz, hogy ezek a feszültségek oldódjanak. Nagyon fontos megjegyezni, hogy, amikor mi ennek a partneri kapcsolatnak az alapjait letettük, nem gondolkodtunk ilyen „problémákon”. Azt akartuk, hogy Székelyföld legjobb minőségű termékeit minél szélesebb skálán kínálhassuk, és úgy hiszem, sikerült!