Hét év alatt 1900 műtárgyat adott el az egyetlen kolozsvári aukciós ház, javarészt erdélyi alkotók munkáit. A legtöbb pénzt, 24 ezer eurót, egy Ziffer Sándor enteriőrért fizették ki, online árverésen Romániában ennél drágábban még nem adtak el festményt.

2014 enyhe visszaesést hozott a műtárgyak piacán, nyilatkozták tavaly két bukaresti aukciós ház képviselői is, míg Doina Păulescu, a Konstancai Művészeti Múzeum igazgatója egy, a legnagyobb hazai aukciós ház, az Artmark által 2015 nyarán szervezett árverést követően már válságról beszélt. Székely Sebestyén György, az egyetlen erdélyi aukciós ház, a kolozsvári Quadro Galéria igazgatója szerint ez a megállapítás inkább Bukarestre igaz, a Quadronál nem látványos, de folyamatos növekedés tapasztalható, sőt, a 2015 decemberében, egyéves kihagyás után megrendezett karácsonyi aukció egyes művek esetében jelentős árnövekedést hozott.

A szakember szerint az elmúlt években konszolidálódott a műtárgyak hazai piaca, normalizálódtak az árak. „2008-ig Eldorádó-hangulat uralkodott, irracionális dolgok mentek végbe a piacon. 4000 euróért keltek el középszerű képek, olyanok, melyeket jelenleg 700 euróért lehet eladni” – nyilatkozta a Maszolnak a Quadro Galéria igazgatója.

Fókuszban Erdély

A Quadro 2008-ban, a lehető legrosszabb pillanatban nyílt meg, s bár az első aukciók sikeresek voltak, 2009 tavaszán kénytelenek voltak leállítani őket, mivel megfagyott a piac. A következőre, Transylvania címmel, 2010 decemberében került sor, nagyon nagy anyaggal. Mostanáig 19 aukcót szerveztek, melyek keretében mintegy 1900 alkotás kelt el. A kalapács alá került műtárgyaknak hozzávetőleg a fele talált gazdára, ennél jobb leütési aránnyal egyetlen hazai aukciós ház büszkélkedhet, állítja Székely Sebestyén György. A legtöbb pénzt, 24 ezer eurót, egy Ziffer Sándor enteriőrért fizették ki, online árverésen Romániában ennél drágábban még nem adtak el festményt. Íme a kép:

A legutóbbi, karácsonyi árverés legnagyobb összegű leütése 18 ezer euró volt, 12 ezer eurós induló árról. A szóban forgó vászon, az Iréne, nemcsak új árrekordot jelent az alkotó, Fülöp Antal Andor számára, de azt is jelzi, hogy a műgyűjtők immár a nagybányai iskolán kívüli műalkotásokért is hajlandóak nagy összegeket fizetni. Ugyanezt a tendenciát erősítette meg a legutóbbi aukción Mohy Sándor Szintézis című művének 6500 eurós leütési ára (kikiálítási ár: 3800 euró), vagy a temesvári Podlipny Gyula, 2400 euróról indított, A Duna Zebegénynél című, aránylag kisméretű festményének 3.600 euróért való leütése.

A Quadro Galéria az erdélyi művészetre koncentrál, mely sem a budapesti, sem pedig a bukaresti piacon nincs kellő súllyal képviselve. „Az erdélyi művészet pénzügyi szempontból mindig alulértékelt volt, de az a kutatási, kiállítási és publikációs tevékenység, amibe mi sok energiát fektetünk, kezdi meghozni a gyümölcsét, egyre több mű árfekvése méltó annak művészi értékéhez” – mondja Székely Sebestyén György.

Kifizetődőbb az online

A nemzetközi műkincskereskedelemben hagyományosnak számító, fontos társadalmi eseményt, a résztvevőknek pedig státust jelentő élő árverések Kolozsváron nem bizonyultak kifezetődőnek. A Quadro Galéria ezek helyett újdonságnak számító online aukciókat szervez, melyeken a világ bármely pontjáról lehet licitálni. Ennek köszönhetően tavaly 13 országból voltak vevőik, Magyarországtól az Egyesült Államokig, akik közül sokan nem rendelkeznek erdélyi gyökerekkel vagy kötődéssel, de megkedvelnek egy-egy művészt és felismerik a kedvező ár-érték arányt.

Az igazgató elmondása szerint, míg korábban főleg üzletemberek vásároltak, mostanra az ügyfelek jelentős hányada középosztálybeli értelmiségi. Átrendeződés figyelhető meg az életkor tekintetében is, egyre több az aránylag fiatal, 30 és 40 év közötti gyűjtő. Stilisztikailag szintén bővül a paletta, hiszen míg korábban szinte kizárólag XX. század első feléből származó művek voltak eladhatóak, az elmúlt egy-két évben érezhetően megnőtt az érdeklődés a 60-as és a 70-es évek modern művészete iránt.

A művészettörténész végzettségű Székely Sebestyén György úgy véli, a műtárgykereskedelem nem csupán üzlet, hanem kutatási eszköz is, mivel hozzájárul kallódó alkotások felszínre kerüléséhez. Ennek legutóbbi példája Mohy Sándor Szintézis című munkája, melyről évtizedeken át nem lehetett tudni, hol van, mígnem felbukkant a Quadro egyik árverésén, s azonnal el is kelt, 6500 euróért.

Vagyont érő festmények

Romániában a legnagyobb összegű leütésre az Artmark 2011-es téli árverésén került sor, Nicolae Tonitza: În iatac című munkája 290 ezer euróért kelt el. Ugyanabban az évben egy Nicolae Grigorescu képen 270 ezer euróért adtak túl.

Bár egy egyszerű halandó számára ezek is horribilis összegek, mégis nagyságrendekkel elmaradnak attól a 300 millió dollártól, amit a közelmúltban Paul Gauguin Nafea Faa Ipoipo? (Mikor házasodsz?) című festményéért kifizettek. A vásárló állítólag a katari királyi család volt. Ugyancsak a csöppnyi olajország dúsgazdag uralkodó családjának birtokában van a világ második legdrágább, Paul Cezanne: Kártyázók című festménye, amely 2011-ben, 250 millió dollárért cserélt gazdát. A legdrágább szobor, Alberto Giacomelli egy alkotása tavaly kelt el, 141,3 millió dollárért. A 10-es toplista kilencedik helyén Constantin Brâncuși LR asszony című munkája áll, amelyért 36,8 millió dollárt fizettek ki.

Az erdélyi művészek közül a nagybányai művésztelep tagjainak alkotásait lehet a legmagasabb áron eladni, Magyarországon 100 ezer euró fölött is.