Cseke: a kormányénál jobb javaslatunk van a devizahitelesek megsegítésére
Elégtelennek nevezte szerdán Cseke Attila a kormány javaslatát a banki hiteleket törlesztő személyek támogatására. A képviselő elmondta, ennél jobbnak tartja az RMDSZ törvénytervezetét a devizahitelesek gondjainak megoldására.
Mint ismert, az RMDSZ tervezete szerint a devizahitelesek kérésére a hitelező bankok kötelesek átváltani a valutában megkötött hitelt nemzeti valuta alapú hitelre, mégpedig a hitelszerződés megkötésének idején érvényben lévő valutaárfolyam szerint. Erre azért van szükség, mert az utóbbi években a lej értéke jelentősen csökkent az euróval, dollárral és svájci frankkal szemben.
A kormány javaslata időszakos megoldást nyújt, mindössze 2 éves halasztást ad a törlesztőrészlet egy részének visszafizetésére azoknak a hiteleseknek, akiknek nincs 90 napnál több hitelhátralékuk és havi jövedelmük nem haladja meg az átlagfizetés 1.610 lejes értékét. Cseke Attila képviselő szerint ez nem segít azokon az állampolgárokon, akik több hónap vagy akár évek óta nem tudják fizetni hitelrészleteiket. A kormány nem foglalkozik hitelesek fizetésképtelenné válásának okaival sem, mégpedig a lej értékének csökkenésével, valamint az irreálisan magas kamatok, kezelési költségek és illetékek problémájával sem – mondta a politikus.
A honatya egy konkrét példával is szemléltette, hogy mekkora összegeket kell visszafizetnie egy devizahitelesnek. E szerint egy 2008-ban, 15 éves futamidőre megkötött 21 ezer eurós jelzáloghitelre 2013-ig 15.300 eurót fizettek vissza, amelyből mindössze 5.600 euró a törlesztőrészlet, míg a kamat, a kezelési költségek és a jelzálog biztosítása 9.700 euró. Ez 45 százalékos nyereséget jelent a bank számára az első öt évben. A visszafizetendő teljes összeg pedig több mint 37 ezer euró a hitelszerződés befejezésekor.
„A kormány javaslata szerint a bank joga eldönteni, hogy átváltja-e a kérelmező hitelét nemzeti valutára vagy nem. Az RMDSZ javaslata szerint a bankok, a hiteles kérésére kötelesek lennének átváltani a valuta alapú jelzáloghiteleket nemzeti valutára, éspedig a hitelszerződés megkötésének hónapjában az érvényben lévő valutaárfolyam alapján, nem pedig az átváltás napján érvényben lévő árfolyam szerint. Ennek a törvénynek az elfogadásával a hitelesek továbbra is fizetni tudnák törlesztőrészleteiket, és csökkenne a jelzálogba adott ingatlan elvesztésének a veszélye is” – mondta Cseke Attila.