Az elmaradt nyári fesztiválok is több tízmilliós bevétel kiesést okoztak a város gazdaságának.

Tetemes bevételektől esett el Kolozsvár idén nyáron, amiatt, hogy elmaradt a két nagy fesztivál, az Untold és az Electric Castle. Öt év alatt 1,5 millióan vettek részt a rendezvényen, ezek jelentős része más városokból, illetve külföldről érkezett. A szervezők becslései szerint a fesztiválozók hozzávetőleg 170 millió eurót hagytak Kolozsváron, ebből 45-öt 2019-ben.

A pénz zöme a vendéglátóiparban landolt, szállodákban, panziókban, éttermekben, sörözőkben, kávézókban, de profitáltak a fesztiválból a taxisok is, valamint sok magánember, aki a saját lakását adta bérbe, általában csillagászati áron, az Untoldra érkezőknek.

Három forgatókönyve van a BBTE-nek

Az elkövetkező időszakban a város gazdasága további tekintélyes összegű bevételektől eshet el, mivel egyelőre nincs jele annak, hogy csillapodna a járvány, s emiatt minimális az esélye annak, hogy a 2020/2021-es tanévben az egyetemi oktatás a hagyományos módon folyjon. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) három forgatókönyvet dolgozott ki, nyilatkozta Markó Bálint rektorhelyettes. Ezek közül kettőre, amelyek szerint az oktatás teljesen a klasszikus módon, illetve kizárólag online történne, a dolgok jelenlegi állása szerint minimális az esély.

A harmadik forgatókönyv vegyes, részben hagyományos, részben online úton történő képzéssel számol. Markó Bálint elmondása szerint az elsőéveseknek és a végzősöknek mindenképp szerveznek offline órákat, s az online/offline oktatás arányát az is befolyásolná, hogy kísérleti vagy elméleti jellegű-e az adott szak. A konkrét módszertant a karok szintjén dolgozzák ki, van olyan elképzelés is, hogy tömbösítsék a gyakorlati képzést, a laboratóriumi órákat.

Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora szintén úgy véli, hogy a hibridoktatásra van a legnagyobb esély. Ennek kidolgozták a módszertanát, a labor órákat csökkentett hallgatói létszámmal fogják tartani, az előadások és a laborelőkészítők online folynak majd. Az elképzelések szerint havi minimum 1 kontaktóra azokon a szakokon is lesz, ahol nincs gyakorlati képzés, a laboratóriumi órákat pedig tömbösítik, 2-3 hetente tartanák őket. A kollégiumi szobákban a korábbi 3-4 lakó helyett csak egyet helyeznének el, megelőzendő, hogy fertőzési gócpontok alakuljanak ki.

Mi lesz az albérletekkel?

Kolozsváron elterjedt a vélekedés, hogy 100 ezer egyetemista van a városban, a valós szám azonban ennél alacsonyabb, 70 ezer körül van, közülük 43 ezren a BBTE hallgatói. Egy 2018-as tanulmány szerint csupán a BBTE diákjai évi 190 millió euró pénzügyi forgalmat generálnak a kincses városban. Körülbelül 110 millió eurót közvetlenül a hallgatók költenek el, 1,2 millió eurót tesz ki csak az az összeg, amit a felvételire érkezők hagynak Kolozsváron.

Ez utóbbiból idén egy árva bani sem folyt be a város gazdaságába, mivel a felvételi online történt. Az elkövetkező időszakban a vendéglátóipar és a taxivállalatok mellett az ingatlanszektor érzi majd meg leginkább, ha hibrid oktatás zajlik majd az egyetemeken. A kolozsvári kollégiumi helyek száma 15 ezer, ami azt jelenti, hogy tízezres nagyságrendű az albérletben lakó hallgatók száma.

Bónis Endre, a Reform Ingatlanügynökség tulajdonosának nincs tudomása arról, hogy létezne pontos kimutatás arról, hány kolozsvári lakást adnak bérbe évről-évre. Elmondása szerint a kijárási tilalom bevezetését követően az lakástulajdonosok és az albérlők jelentős kompromisszumot kötött, 50 százalékos bérben egyeztek ki. Sokan voltak azok is, akik felmondták az albérletet, áprilisban ugrásszerűen megnőtt a kiadó lakások száma, estek a bérleti díjak.

Június és július a pangás időszaka szokott lenni az albérletek piacán, mely csak augusztus második felében élénkül meg, idén azonban ez késik, nagyrészt amiatt, hogy nem lehet tudni, milyen módon folyik majd az egyetemi oktatás. Részben online oktatás esetén a kereslet minden bizonnyal elmarad majd a megszokottól, ami hatással lesz az árakra. Ez főleg azokat érinti majd érzékenyen, akik befektetési céllal vásároltak lakást Kolozsváron, s mostanáig a befolyt bérleti díjból törlesztették a bankkölcsönt.

Egy másik, a felsőfokú oktatásnak Kolozsvár gazdaságára gyakorolt hatását vizsgáló tanulmány szerint, egy hallgató átlagban 12 ezer lejt költ el egy egyetemi év alatt. 50 ezer, más városból érkező hallgatóval számolva, az egyetemeknek köszönhetően 8 hónap alatt nagyjából 125 millió euró kerül be a város gazdasági vérkeringésébe.

Ha az oktatás nagyrészt az online térbe kerül át, a hallgatóktól származó bevételek jelentős része elmarad majd, ami nagy érvágás lesz Kolozsvár gazdasága számára, a meg nem tartott fesztiválok miatti kiesésekkel együtt, a veszteség minden bizonnyal megközelíti a 100 millió eurót. Ez több, mint Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely és Gyergyószentmiklós együttes idei költségvetése.