Kolozsvár és Kolozsvár Metropoliszövezet gazdasági fejlődését vizsgálták a koronavírus-járványt megelőző évtizedben, illetve elemezték a COVID-19 hatását a helyi munkaerőpiacra a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kutatói - olvasható az egyetem közleményében. 

A BBTE Interdiszciplináris Adattudományi Központja elemzése arra fókuszál, hogy a helyretegye a kolozsvári mítoszokat, és helyettük bizonyítékokon alapuló válaszokat adjon. A következő kérdésekre keresték, keresik a választ: 

• Kolozsvár a legfontosabb növekedési pólus Romániában? 
• Jólétet teremt ez a pólus a környező metropoliszövezetben és az észak-nyugati fejlesztési régióban, vagy éppen ellenkezőleg, egyenlőtlenségeket eredményez
• Akadémiaibb, egyetemibb Kolozsvár városa, mint az ország többi nagyvárosa, ha a hallgatók számát összevetjük a városi lakosság számarányával? 
• Melyek azok az intelligens szakosodási területek, amelyek világszintű versenyelőnyhöz juttathatnak? 

Daniel David egyetemi tanár, a BBTE rektora elmondta, a kérdésekre adott válaszok függvényében megfelelően megalapozhatjuk Kolozsvár és térsége jólétét. Kiemelte, rendkívül fontos időszakban vagyunk, hiszen közeledik az Európai Unió új, hétéves pénzügyi éve, így jólétünk az elkövetkező években függ attól, hogy mennyire készülünk fel az anyagi forrásokhoz való hozzáférésre. 

Konkrétumok

A kutatásból kiderül, a kolozsvári metropoliszövezet munkaerőpiaca 2019 januárjától 2020 januárjáig 2,3%-kal (azaz 5.818 munkahellyel) növekedett, hasonló ütemben az elmúlt évtized éves növekedéséhez, amely Kolozsvárt Románia legdinamikusabb regionális gazdaságává tette.

2020. május végére azonban 3.437 munkahely veszett el, ami az alkalmazottak számának 1,4%-os csökkenését jelenti. Megyei szinten a veszteség 4.126 munkahely volt. Így az elemzés szerint Kolozs megyében minden negyedik alkalmazott munkaszerződését felfüggesztették a világjárvány miatt (júliusra a megyében 77.450 volt a felfüggesztett szerződések száma, a legtöbbet Kolozsváron, itt van a megye munkaerejének 71 százaléka). 

A legtöbb felfüggeszett munkaszerződés a szakmunkások köréből került ki. A tanulmány kimutatta, hogy 33.600 (43%) szerződést függesztettek fel a szakképzett, félig képzett és szakképzetlen munkások körében. Az iparban 3-ból 1 alkalmazott kényszerszabadságra került, és az összes felfüggesztett szerződés 24%-át a kereskedelemben foglalkoztatottak képezték. A vendéglátóiparban, ahol 11.400 munkavállaló dolgozik a kolozsvári metropoliszövezetben a munkaszerződések 62%-át felfüggesztették. A személyi szolgáltatások (fodrászat, smink, fitnesz) területén a munkavállalók 42%-ának függesztették fel a szerződését. A szükségállapot ideje alatt a nagyvállalatoknál 3.481 igazgatói munkaszerződést függesztettek fel. 

Van szektor, amely növekedett a járvány alatt

"A gazdaság elkezdett regenerálódni. Pillanatnyilag Kolozs megyében 7.728, Kolozsváron 5.756 munkaszerződés maradt felfüggesztve, ami csupán a munkavállalók 2,7%-át jelenti” – jelentették a kutatásban részt vevő szakemberek.

Kolozsváron az IT szektor 2%-kal növekedett a világjárvány idején, így jelenleg ez a város legnagyobb gazdasági ágazata 25.886 alkalmazottal. A tanulmány azt is kimutatta, hogy 2018-ban Romániában a főváros mellett Kolozsvár regisztrálta a magánszektorból származó bevételek legnagyobb értékét. A magánbevételek a 2008–2018 közötti időszakban 171%-kal növekedtek.

„A kolozsvári gazdaság megduplázódott a világjárvány előtti évtizedben (az adatok 2008-tól kezdődően állnak rendelkezésre), azaz a gazdaság volumene úgy Kolozsváron, mint a Kolozsvár metropoliszövezetben. Kolozsvár egy olyan város, amelynek helyi gazdasága és a munkaerő összetétele drámaian megváltozott a 2008–2010-es pénzügyi válság után" - olvasható. 

Kolozsvár négy transznacionális területen jeleskedik: információs és kommunikációtechnológia, üzleti támogató szolgáltatások, mérnöki tudományok/kutatás/fejlesztés, valamint pénzügyi szolgáltatások. A vizsgált időszakban a GDP növekedési üteme 115% volt, míg az egy főre jutó GDP 110%-kal nőtt.

2018-ban Kolozsvár azon Európai Uniós városok közé tartozott, amelyek a legjelentősebb gazdasági növekedést mutatták - olvasható a jelentésben. Az 50 legnagyobb város között van, amelyek hiteles elkötelezettséget mutattak a tudás, a kultúra és a kreativitás előmozdítása terén, a tudás- és kreativitásgazdaság tekintetében a 16. helyet foglalja el.

A tanulmány konkrét adatokat szolgáltat a vállalatokról, a munkavállalókról, illetve az önkormányzati és metropoliszövezeti gazdaság alapjául szolgáló ágazati gazdasági struktúráról is.
A kutatást a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Interdiszciplináris Adattudományi Központja végezte Norbert Petrovici egyetemi docens vezetésével, Kolozsvár Polgármesteri Hivatalának támogatásával.

A kutatást Norbert Petrovici és Codruța Mare szerzők ismertetik itt román nyelven.