Románia jelenleg egyet sem teljesít az euró bevezetéséhez szükséges négy gazdasági kritérium közül – derül ki az Európai Bizottság (EB) által szerdán közzétett 2020. évi konvergenciajelentésből.

Ennek értelmében Románia nem teljesíti sem az árstabilitási kritériumot, sem az államháztartáshoz kapcsolódó kritériumot, sem az árfolyam-kritériumot, sem a hosszú távú kamatlábakhoz kapcsolódó kritériumot.

A konvergenciajelentés azon hét euróövezeten kívüli tagállamra terjed ki, amelyek jogilag kötelezettséget vállaltak az euróövezethez való csatlakozásra. Ezek Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország. Konvergenciajelentést kétévente kell kiadni, az esetlegesen folyamatban lévő euróövezeti csatlakozástól függetlenül.

A jelentés következtetései szerint Horvátország és Svédország teljesíti az árstabilitási kritériumot, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország és Svédország teljesíti az államháztartásra vonatkozó kritériumot, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország és Svédország teljesíti a hosszú távú kamatlábakra vonatkozó kritériumot.

Ugyanakkor egyetlen tagállam sem teljesíti az átváltási árfolyamra vonatkozó kritériumot, mivel egyikük sem vesz részt az árfolyam-mechanizmusban (ERM II): az érintett tagállamnak az euróövezeti csatlakozást megelőzően legalább két éven át komoly feszültségektől mentesen részt kell vennie a mechanizmusban. Horvátország és Svédország teljesíti ugyan valamennyi gazdasági konvergenciakritériumot, a fenti okból azonban nem teljesíti az átváltási árfolyamra vonatkozó kritériumot – áll még a közleményben.

Az euróövezethez való csatlakozás formai feltételeinek értékelése mellett a jelentés megállapítja, hogy a nemzeti jogszabályok Horvátország kivételével egyetlen tagállamban sem teljes mértékben összeegyeztethetők a gazdasági és monetáris unió szabályaival.

Az EB a szerződésben említett olyan további tényezőket is megvizsgált, amelyeket figyelembe kell venni a konvergencia fenntarthatóságának értékelésekor. Ez az elemzés megállapította, hogy az euróövezeten kívüli tagállamok gazdasági és pénzügyi szempontból összességében jól integráltak az EU-ba. Néhány közülük ennek ellenére makrogazdasági szempontból sebezhető, és/vagy üzleti környezetével és intézményi keretével kapcsolatos kihívásokkal szembesül.

A koronavírus-járvány is közbeszólt

A közlemény megjegyzi még, hogy a koronavírus-világjárvány korlátozott hatást gyakorolt a jelentés eredményeire, mivel a jelentésben felhasznált múltbeli adatok többségükben a válság kitörése előtti időszakra vonatkoznak, a szerződésben szigorúan meghatározott módszertani előírásoknak megfelelően.

„A szerdán közzétett konvergenciajelentés egyes országok esetében biztató haladást mutat, bár még több mérföldkövet el kell érniük, mielőtt csatlakozhatnának az euróövezethez. A bizottság mint mindig, kész támogatni ezeket a tagállamokat. Ezen az úton az egyik fontos mérföldkő az ERM II-höz való csatlakozás, amelyre Horvátország és Bulgária készül. Üdvözöljük e két ország ennek érdekében tett erőfeszítéseit” – nyilatkozta Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök.

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos hangsúlyozta, az elmúlt hónapokban arra összpontosított az EB, hogy leküzdje az euróövezeten, illetve a tágabb egységes piacon belül fennálló gazdasági eltérést, amely a koronavírus miatti visszaesés egyenetlen jellegének következménye.

„Ma hét tagállam esetében áttekintjük az euróövezeti tagság felé mutató konvergenciát. Ez szükségszerűen szigorú folyamat, mivel a kibővített euróövezetnek erősebb euróövezetnek is kell lennie. Továbbra is fontos, hogy az országok a termelékenység és a jólét magasabb szintje felé mutató reálkonvergencia biztosításán is dolgozzanak, nem utolsósorban azon jövőorientált reformok és beruházások révén, amelyeket a Next Generation EU keretében támogatni kívánunk” – fogalmazott.