Fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepelte 2024-ben a csíkszeredai sörgyár. Bár a létesítmény a szocialista iparosítás eredményeként épült fel a hargitai megyeszékhelyen, felelős gazdálkodásának köszönhetően túlélte a privatizációt és a mai napig Csíkszereda meghatározó ipari létesítménye. A Csíki Székely Múzeum a közelmúltban szabadtéri kiállítást szentelt a jubiláló gyárnak. A tárlat kurátorával, Szabó E. István történész-muzeológussal, a Csíki Székely Múzeum munkatársával idéztük fel az ötven (+1) éves sörgyár történetét.

Az 1960-as évek végétől az 1970-es évek közepéig tartott a romániai kommunizmus legdinamikusabb, egyben a gyors ipari fejlődést elhozó dőszaka. Ebben a történelmi időben, 1974-ben alapították meg a csíkszeredai sörgyárat is – mondta beszélgetésünk kezdetén Szabó E. István.

Mint a szakember hozzáfűzte: ezt megelőzően, 1968-ban hajtották végre az ország közigazgatási reformját és alakították ki a ma is ismert megyerendszert. Meghatározó eseménye volt a korszaknak a prágai tavasz néven ismert csehszlovákiai reformkezdeményezés, amelyet a Varsói Szerződés katonai beavatkozása fojtott el.

„A prágai tavasz leverésében Románia látványosan visszautasította a részvételt, ami jelentősen megnövelte Nicolae Ceaușescu népszerűségét. Valamilyen szinten a nyitás korszakának is nevezhetjük. Ekkor szilárdította meg Ceaușescu a hatalmát, és ekkor volt a gyors ipari fejlődés időszaka is” – mondta el a történész. Mint hizzáfűzte: A romániai életszínvonal is a tetőpont volt a hetvenes évek elején, ezt követően már csak „lefelé vezetett az út”. Érdekesség, hogy a legtöbb visszaemlékező is a hetvenes éveket tartja a kommunizmusban a leginkább, ha nem is a „legjobb”, de a legtűrhetőbb időszaknak.

Az 1970-es évek romániai irányvonalába tökéletesen illeszkedett a csíkszeredai sörgyár létrehozása is. Romániában eddigre, az évtized végére, haladja meg az ipari dolgozók száma a mezőgazdaságban dolgozókét. Ennek következtében a társadalmi struktúra is gyökeresen átalakul, és a az iparosítás hatására a városi lakosság számát mesterségesen felduzzasztották. Ez utóbbi egyre növekedett, és az 1980-as évekre az ország lakosságának a fele városokban lakott és a hasonló nagyüzemekben dolgozott – magyarázta Szabó E. István.

Csíkszereda lakosságának a száma is ekkor ugrott meg, ekkor épültek a városképet ma is meghatározó tömbházak, lakónegyedek. Ezek is azt a célt szolgálták, hogy ezekben a gyárakban, üzemekben dolgozóknak legyen, ahol lakniuk. Ez a tendencia egyébként az összes többi városban is megfigyelhető.

Hogy miért pont Csíkszeredában épült meg Hargita megye első igazán korszerű sörgyára? Mindenekelőtt egyszerűen azért, mert a friss megyeszékhelynek is „kellett” a gyár. Mint Szabó E. István kiemelte: a helyszínválasztásban minden bizonnyal szerepet játszhatott a helyben rendelkezésre álló kiváló minőségű víz is, ami elengedhetetlen a minőségi sör gyártásához.

A sörgyár a mai napig megőrizte meghatározó szerepét a székelyföldi város gazdasági életének vérkeringésében. „Csíkszeredában mindenki ismer valakit, aki ott dolgozott vagy ott dolgozik. A város gazdasági életében ez egy sarkalatos intézmény a mai napig, az egyik legnagyobb üzem gyakorlatilag most is” – mutatott rá a történész.  

Csíkszeredában igazi sikertörténetnek és sajnálatos módon kuriózumnak is számít az, hogy a sörgyár működik, míg a hasonló korszakban létrejött ipari üzemek kis száma aktív a mai napig (vagy teljesen más formában működnek) – mutatott rá a történész. „A csíkszeredai sörgyár ilyen szempontból unikum, mert még mindig működik és sört is gyárt. Megőrizte jelentőségét, ahogy annak idején jelentős szerepet játszott a város és az ország iparosításában, ugyanígy Csíkszereda lakosságának növekedésében is” – emelte ki a szakember.   

Arra a kérdésünkre, hogy hogyan „élhette túl” a gyár a privatizáció zűrzavaros időszakát, Szabó E. István úgy válaszolt, hogy véleménye szerint „jó gazdái voltak”. „Nem privatizálták esztelenül, hanem megpróbálták ezt úgy átvinni az új rendszerbe, hogy profitábilis és fenntartható legyen. Ez sikerült is, míg sok gyár esetében nem” – fogalmazott.

Kapcsolódó

Megnyílt az 50 éves csíkszeredai sörgyár történetét bemutató kiállítás

Kültéri kiállításon mutatják be a sörgyár történetének főbb állomásait a szerény kezdetektől egészen az ipari sörfőzés élvonaláig.

Csíki Székely Múzeum kiállításmegnyitó tárlat Korodi Attila Csíkszereda

A sörgyár 1974-ben a mainál jóval szerényebb termékpalettával és gyártási kapacitással indította el tevékenységét. A palettán időközben folyamatosan jelentek meg az újabb termékek az újabb fajta sörök, főképp a nyolcvanas évektől kezdve. Mindez a rendszerváltás után kapott nagy lendületet. A többszöri tulajdonosváltás során minden cég a saját portfóliója szerint igyekezett bővíteni a termékkínálatot. Ez pedig manapság a legszélesebb, amiben nagy szerepet játszik a több mint húsz éve tulajdonos Heineken nagyvállalat, amely 2003 óta 24 millió eurót fektetett fejlesztésekbe.

Mindennek (is) köszönhetően a csíkszeredai sörgyár ma évi 2,9 millió hektoliter sör előállítására képes, ami tizenháromszorosa a kezdeti kapacitásnak. A gyár közel háromszáz alkalmazottat foglalkoztat.