Bár a társadalom egy része félvállról veszi a járványügyi intézkedéseket, és fittyet hány a szabályokra, a turisták és vakációzni vágyók többsége tart a koronavírustól. Ezért nem meglepő, hogy idén a nyaralások átértékelődnek: családi autóval indulnak „világot látni” az emberek, és leginkább a hazai látványosságok iránt érdeklődnek, néhány napot szánva a kiruccanásra. Kevesen mernek külföldre utazni, és olyan hotelekben megszállni, amelyekben több ezer turista megfordul – tudtuk meg a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett online beszélgetésen, amelyen kastélyszálló-tulajdonos, utazási irodavezető, turisztikai ügynökségvezető és megyeitanács-alelnök számolt be a turizmus várható és már észlelhető változásairól.

Rácz Lilla, a Kovászna megyei Dániel-kastély tulajdonosa a szálláshelyek kialakításáról, Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke a Visit Covasna és a safe place (biztonságos hely) kezdeményezésről, Kelemen Barna a World Travel Shop utazási iroda működéséről és Bántó Norbert ügyvezető igazgató a Bihar megyei turisztikai ügynökség működéséről számolt be a péntek délután szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

A meghívott turisztikai szolgáltatók és illetékesek egyetértettek abban, hogy az elmúlt három hónapban mindannyian a nullához közelítettek: míg néhányuknak sikerült olyan felújításokat eszközölniük, amelyekre vendégek jelenlétében nem adódott volna lehetőség, addig a legtöbbjüknek – beleértve a vendéglátóegységek képviselőit, a szálláshely-adókat és a kalandturizmust működtetőket is – szükségük lett volna egy kalendáriumra, amely alapján alkalmazkodhatnak a változásokhoz. Mivel naptár nélkül vágtak bele az előreláthatatlan járványhelyzetbe, többé-kevésbé megsínylették a folyamatos módosításokat.

Legtöbbjüknek több dolga akadt az elmúlt három hónapban, mint a járványhelyzet előtt, mert a bevétel hiányában is arra vállalkoztak, hogy az utasok és látogatók lefoglalt időpontjait átszervezzék, későbbi időszakokra tolják. Elmondásuk szerint az a legfontosabb számukra, hogy az ügyfél elégedettsége megmaradjon, mindamellett, hogy a megannyi „mozgatómotor”, azaz az idegenforgalom, a repülőtársaságok, a repterek, a kis szuvenír boltok, a vendéglők, a bárok, a szórakozóhelyek és a tematikus parkok képviselői se járhassanak pórul.

Kialakulhat egy új trend a turizmusban?

Kelemen Barna utazási irodavezetőként beismerte, mindezidáig elsődleges céljuk a külföldre utaztatás volt, ugyanis a belföldi utakra nem volt akkora igény, mert az emberek saját szakállukra oldották meg a vakációzást, kinézték az ország látványosságait, és családilag építették utazást, kirándulást köréjük. A hazai célállomások közül a román tengerpart van élvonalban: leggyakrabban ezt az országrészt látogatták a turisták, azonban sok esetben csalódások forrásává vált, ugyanis hasonlítgatni kezdték az árakat, és rájöttek, a külföldi kiruccanások áraival vetekednek a hazai szolgáltatások.

Utazási irodaként egyaránt bemutatják a külföldi és a hazai lehetőségeket az érdeklődőknek, akik gyakran tanácstalanul keresik fel őket, csupán azzal a vággyal, hogy „nyaralni szeretnének”, a többit pedig a cégre bízzák – ismertette a folyamatot az irodavezető, hozzáfűzve, hogy nem hagyják ki az ár-összehasonlítást és a mérlegelést sem az egyeztetésekből. A nyaralni vágyók nagy része tudja, hogy a román tengerparton, leszámítva a luxushelyeket, gyakoriak a hiányosságok. A négycsillagos szállodák pedig alkalomadtán olyan összeget kérnek el tőlük egy teljes ellátással kínált nyaralásért, amivel már Görögországban, Tunéziában vagy Egyiptomban is kikapcsolódhatnának.

Bántó Norbert a Bihar megyei turisztikai ügynökség vezetőjeként rávilágított, hogy a külföldi nyaralások – bár gyakran olcsóbban vagy ugyanabból az összegből jönnek ki, mint a hazai tengerpartiak – borsosabb árúak lehetnek abban az esetben, ha hosszú hétvégékről, azaz néhány napos kiruccanásokról, és nem teljes hetes kirándulásokról beszélünk.

A járványhelyzet pedig arra késztette az embereket, hogy inkább kisebb, személyesebb és rövidebb vakációzásokat iktassanak a mindennapjaikba, és ne a teljes ellátással kínált hatalmas külföldi szállodákat válasszák, ahol több száz vagy akár több ezer ember megfordul. A hosszú hétvégék és néhány napos szabadságolások tökéletesen eltölthetőek a romániai megyékben, ahová egy család a saját autójával mehet, és a szálláshelynél sem kell kockáztatnia, hogy a rengeteg emberrel való találkozás folyamán megfertőződhet – részletezte álláspontját.

A turisztikai iparban jelenleg a biztonság kérdése az elsődleges, és azt követi az élmény, tehát egy kisebb szálló nagyobb biztonságot ad az odalátogatónak egy 200-300 szobás szálláshelyhez képest. Ezzel az utazni vágyók tisztában vannak, hiszen a félelem meghatározza az idei év utazási terveit. Rácz Lilla kastélytulajdonos egyetértett azzal, hogy a kisebb szálláshelyek a járványhelyzetnek köszönhetően reneszánszukat élik. A kastélyszálló működtetőjeként ő is arra fókuszált a szükségállapot és a veszélyhelyzet periódusában, hogy a lehető legbiztonságosabbá alakítsa a Kovászna megyei Dániel-kastélyt.

Ennek érdekében a vendégek közötti, valamint a személyzet és vendég közötti interakciót a minimálisra csökkentették, az online térbe helyeztek minden olyan elintéznivalót, ami nem követel személyes egyeztetést: a személyzeti működést, a kiszolgálást és az ételrendelést is egy applikáció vette át, emellett privát tereket alakítottak a vendégek számára, külön bejáratokkal látták el a részlegeket, és a higiéniai intézkedésekre is még inkább odafigyelnek, de nem úgy, hogy műtőben vagy szanatóriumban érezze magát a vendég. Ellenkezőleg, törekednek arra, hogy az óvintézkedések betartása mellett is elégedett legyen, és jól érezze magát a látogató.

Ebben segítségükre volt a Kovászna megyei Safe place kezdeményezés is, amely voltaképpen a belföldi turizmus népszerűsítésére igyekszik hangsúlyt fektetni. Grüman Róbert, a Kovászna megyei tanács alelnöke kiemelte, minden turisztikai szolgáltató és partner hibája az, hogy a hazai látványosságok kevésbé látogatottak, és Romániában az elmúlt időszakban a vakációs jegyek bevezetése tekinthető egyedüli fellendítő kezdeményezésnek.

Rávilágított, a biztonságosság kérdése miatt hamarabb fog elindulni a hazai turizmus, mint a külföldi, és Kovászna megyében, a Safe place-nek köszönhetően a szállásadó egységek hangsúlyosabban figyelhetnek erre a faktorra, ugyanis ha bevezetik az óvintézkedéseket, Safe place tanúsítványt kapnak.

Hol nyaralunk idén?

Kelemen Barna továbbá magyarázatot adott a román tengerpart magas árainak eredetére: elmondása szerint különbséget kell tenni a 3-4 hónapig tartó romániai szezon, a görögországi 10 hónapot felölelő nyaralási időszak és a spanyolországi egészéves nyári idény között. Mivel Romániában csak keveset tart a nyári idő, a szállodások azzal küszködnek, hogy a szezonális munkavállalók helyett valóban jó munkaerőt találjanak, hiszen csak ezáltal tarthatják fenn működésüket. 

A turizmus és vendéglátás terén viszont nem elérhetőek a legmegfelelőbb szakképzések, és ha valaki mégis elvégez néhányat belőlük, akkor a jó fizetés reményében külföldön vállal munkát, tehát érthető, hogy a jó munkaerőt igyekeznek megfizetni a tulajdonosok. Mamaia egyik ötcsillagos szállodájában például 945 euróba kerül egy éjszakára egy szoba ára, hozott extrém példát Kelemen. Ennek apropóján az is világossá válik, hogy miért elhanyagoltak, lerobbantak a 2-3 csillagos szálláshelyek a román tengerparton, tette hozzá.

Ha az állam hangsúlyosabban figyelne a hazai turizmusra, és nem arra hivatkozna, hogy „amit a turisztikai ipar hoz az országnak, az elenyésző”, akkor a turizmust működtető megannyi kis egység felzárkózhatna, felvirágozhatna – vélekedett Kelemen Barna. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői bizakodóan zárták előadásukat. Míg néhányan a belföldi turizmus fellendüléseként határozták meg a járványhelyzet okozta változásokat, akadtak közöttük olyanok, akik remélik, hogy nem drágulnak meg a nyaralások, és 2021-ben minden visszaáll a régi kerékvágásba.