A vártnál kisebb mértékben csökkent Kína exportja márciusban, és biztatóbb behozatali adatokról számoltak be, miután az országban sikerült megfékezni az új koronavírus terjedését, és a gazdasági tevékenység újraindulhatott.

A kínai vámszolgálat kedden közzétett adatai szerint márciusban a kivitel dollárban számított értéke éves összehasonlításban 6,6 százalékkal esett vissza, ami jelentős javulást jelent a január-februárban mért 17,2 százalékos csökkenés után. Elemzők 14 százalékos zsugorodásra számítottak.

A behozatal dollárban számolt értéke 0,9 százalékkal csökkent, jóval kisebb mértékben a 9,5 százalékos visszaesést valószínűsítő elemzői várakozásoknál, és enyhülve a január-februári 4 százalékos zsugorodáshoz képest. A kínai külkereskedelmi mérleg 19,90 milliárd dolláros többlettel zárt az év harmadik hónapjában, meghaladva az elemzők által várt 18,55 milliárd dolláros szufficitet a január-februárban felhalmozott, 7,09 milliárd dolláros hiányt követően.

A dollárban denominált adatok azért fontosak, mert az elemzők és befektetők túlnyomó többsége is ezekre alapozza előrejelzéseit és elemzéseit. Jüanban számolva az export értéke 3,5 százalékkal csökkent, az importé azonban 2,4 százalékkal nőtt márciusban éves összevetésben. Kína ezzel márciusban 139,42 milliárd jüan külkereskedelmi többletet halmozott fel.

Az első negyedévben jüanban számolva a kivitel értéke 11,4 százalékkal, míg a behozatalé 0,7 százalékkal zsugorodott, Kína külkereskedelmi többlete ezzel az előző év azonos időszakához képest 80,6 százalékkal 98,33 milliárd jüanra csökkent.

Külkereskedelmi többlet Kína javára 

A politikailag is különösen érzékeny amerikai relációban a külkereskedelmi többlet Kína javára 15,32 milliárd dollár volt márciusban, számottevően csökkent a január-februárban felhalmozott, 25,37 milliárd dolláros szufficithez képest. Az első negyedévben ezzel Kína kereskedelmi többlete az Egyesült Államokkal szemben 40,77 milliárd dollár volt. Az adatsorból az is kiderült, hogy az első negyedévben Kína összesen 35,56 milliárd jüan (5,05 milliárd dollár) értékben importált amerikai mezőgazdasági termékeket, köztük összesen 7,71 millió tonna szójababot 21,88 milliárd jüan értékben, ami 210 százalékos emelkedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest. Az amerikai szójabab behozatalának növelése a tavaly decemberben véglegesített, az amerikai-kínai kereskedelmi háború lezárását célzó részmegállapodás egyik kritikus pontjának számít.

A kedden közölt adatok alapján az első negyedévben Kína Európai Unióval folytatott kereskedelme 10,4 százalékkal, míg az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelme 18,3 százalékkal esett vissza. Ezzel szemben a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségéhez (ASEAN) tartozó országok és Kína között az év első három hónapjában 6,1 százalékos mértékben fellendült a kereskedelem, az ASEAN ezzel az első negyedévben Kína legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált.

Li Kuj-ven, a vámszolgálat szóvivője keddi sajtótájékoztatóján elmondta: ugyan a márciusi adatok alapján úgy tűnik, hogy Kína külkereskedelme valamelyest helyreállt az év első két hónapjához képest, de hangsúlyozta, hogy a kivitel és a behozatal terén egyaránt komoly nehézségekkel néz szembe az ország, amelyeket nem szabad alábecsülni. Elemzők szerint akár hónapokba is beletelhet, mire a gazdaság valóban helyreáll, hiszen a járvány jelenleg a világ többi részén tombol, több ország gazdasági tevékenységét, valamint a nemzetközi kereskedelmet akadályozva.

Kína a tervek szerint pénteken közli a bruttó hazai termék (GDP) első negyedéves adatát, amely az elemzői várakozások szerint a gazdaság visszaesését fogja jelezni.