Értetlenül állnak a pénzintézetek  a kapzsisági adó kedd este bejelentett bevezetése előtt. Nem értik, miért a bankközi kamatláb (Robor) alapján számolják ki az adót, amikor a Robor alakulását elsősorban az infláció határozza meg, az inflációt pedig maga a kormány generálja a bér- és nyugdíjemelésekkel. A várhatóan a jövő év elejétől életbe lépő adónak beláthatatlan következményei lehetnek mind a lakosságra, mind a gazdaságra nézve – figyelmeztetnek a pénzintézetek. Az OTP Bank Románia makrogazdasági elemzője, Bálint Csaba a Maszolnak elmondta, a Robor alakulásába az is beleszól, hogy a befektetők mennyire érzik kockázatosnak Romániát, a kormány gazdaságpolitikáját.

Nem a bankok szabják meg a Robor alakulását, így érthetetlen, hogy miért vet ki az állam ez alapján rájuk kapzsisági adót – hívta fel a figyelmet Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank stratégiai főtanácsadója. A pénzügyminiszter kedd este jelentette be, hogy jövő év elejétől egy új illetéket kell fizetniük azoknak a pénzintézeteknek, amelyek másfél százalékot meghaladó bankközi hitelkamatlábat alkalmaznak. Az illeték a bank aktíváinak 0,2 százalékától indul, és a Robor jelenlegi, 3 százalékot meghaladó szintjénél már eléri a 0,9 százalékot.

„Nem értem a kapzsisági adót. Ha a bankok maguk határoznák meg a Robort, akkor az állam azt mondhatná: te, akármelyik bank, kapzsi vagy, és én, az állam, az alkotmányban garantált jogommal élve, megadózlak. De nem így történik” – mondta a BNR stratégiai főtanácsadója. Emlékeztetett, hogy a bankközi kamatlábat elsősorban az infláció határozza meg. Felidézte, hogy amikor két és fél éven keresztül az infláció alacsony volt, a Robor a nullához közelített. „Amikor tavaly októberben az infláció emelkedni kezdett, amit amúgy az állami hatóságok okoztak, a Robor is növekedésnek indult, mert a Robor és az infláció egy gazdaság sziámi ikrei” - mondta Vasilescu.

Mitől függ valójában a Robor nagysága?

Mindenkinek, aki hitelt vesz fel, havonta egy bizonyos kamatot kell fizetnie, amelyhez hozzáadódik a Robor. Megkeresésünkre az OTP Bank Románia makrogazdasági elemzője, Bálint Csaba részletesen elmagyarázta, mit is jelent a bankközi hitelkamatláb és mi határozza meg alakulását.

Elmondta, a Robor az a kamatláb, amely alapján a bankok egymásnak hitelt nyújtanak. Ez egy átlagos érték, amelyet minden nap bonyolult kalkulusokkal számítanak ki. A kamatláb nagyon sok tényezőtől függ. Az első és talán a legfontosabb az infláció alakulása – mondta a szakember. Abban az esetben, ha az infláció emelkedik, akkor nemcsak a Robornak, hanem általában a kamatoknak is emelkedniük kell.

Bálint Csaba emlékeztetett, a Robor egyfajta benchmark, amely megmutatja, hogy éppen milyen a gazdaság helyzete, milyen magas az infláció, hogyan teljesít a gazdaság, milyen a likviditási helyzet a bankközi piacon. A Robor alakulását nemcsak a hitelkamatok, hanem a betéti kamatok is követik. Ha az infláció megnő, akkor rendszerint a Robor is elkezd emelkedni, és kicsit később a betéti kamatok is emelkedésnek indulnak. „Ha egy ügyfél, egy betétes szeretne megtakarítani és magas az infláció, akkor egy magasabb kamatot kér azért, hogy a bankba elhelyezze a megtakarítását" – magyarázta az elemző.

A jegybank kamatpolitikája is tényező

A Robor fluktuációi a jegybank kamatpolitikájától is függnek – emlékeztetett Bálint Csaba. A BNR igyekszik egy bonyolult mechanizmuson keresztül az inflációt kordában tartani, és az egyik fő eszköze a kamatok alakulása. „Ha fennáll annak a kockázata, hogy az infláció nagyon elszalad, ilyenkor jó, ha a kamatok magasabb szinten vannak, ez arra ösztönzi a háztartásokat, a vállalkozásokat, hogy megtakarítsanak, hogy betétben helyezzék el forrásaikat. Ellenkező esetben, amikor a gazdaság nehezebb helyzetben van, amikor alacsony az infláció, gyenge a kereslet, ilyenkor jó a kamatokat alacsonyabb szinten tartani, hogy hitelfelvételre, ezen keresztül pedig beruházásra, fogyasztásra ösztönözze a lakosságot és a vállalatokat” – magyarázta.

A Robor alakulásába a bankszektor likviditási helyzete is beleszól. Ha például a vállalati szektornak negyedév vagy év végén jelentősebb összegű adót kell befizetnie az állam fele, akkor nagyon sok betét eltűnik a bankrendszerből, likviditási hiány alakul ki, tehát kevés a lej. Mivel a bankok szeretnének több forrást szerezni, ilyenkor a kereslet és kínálat kapcsolatának megfelelően a kamatok emelkednek. Ha ellenben az alkalmazottak megkapják a bérüket, vagy más jelentős összegek kifizetésre kerül sor, megnő a pénz mennyisége a bankrendszerben, javul a likviditás, ilyenkor a kamatok rendszerint csökkenésnek indulnak.

Bálint Csaba elemző a fő tényezők közé sorolta a globális kontextust is. Számít a Robor alakulásában, hogy például az Egyesült Államokban, Európában, a közelebbi régióban milyen a kamatszint, milyen az infláció. „Hogy éppen a befektetők hogy érzik, mennyire kockázatos Románia. Ha a befektetők Romániát kockázatosnak értékelik, akkor ahhoz, hogy idehozzák a pénzüket, szeretnének magasabb kamatot kapni. Ha úgy gondolják, hogy ez egy biztonságos hely, akkor alacsonyabb kamat mellett is hajlandók ide befektetni” – magyarázta.

Az OTP Bank Románia makrogazdasági elemzője nem kívánta kommentálni a kapzsisági adót és annak hatásait, annyit ellenben elmondott, hogy „komplex következményekre” lehet számítani.

A kapzsisági adó hatással lehet a hitelezésre

A kapzsisági adó visszafoghatja a hitelezést, ez pedig negatív hatással lesz a fogyasztásra, a befektetésre és a termelésre. Ezzel a romániai gazdaság még kitettebb lesz egy esetleges külső sokknak – figyelmeztetnek a pénzintézetek. Az utolsó pillanatban bejelentett, mindenféle előzetes konzultáció nélkül jogszabályba foglalt kapzsisági adó negatív hatásait felerősítheti, hogy a parlament korlátozta a lakosságnak nyújtott hitelek kamatát. A képviselőház döntő házként szerdán megszavazta azt a tervezetet, amely a többi között korlátozza a lakosságnak adott jelzáloghitelek teljes hiteldíjmutatóját (THM). A THM egy olyan egységes, minden hitelező által kötelezően használt mutató, amelyből kiderül, hogy az adott hitel felvétele után az adósnak egy év alatt a tőkén túl mekkora összeget kell visszafizetnie. Az elfogadott jogszabály értelmében ez a mutató maximum 3 százalékponttal lépheti túl a BNR átal megállapított alapkamatot, amely jelenleg 2,5 százalékos.

A pénzügyminisztérium a többi között a kapzsisági adóból szeretné fedezni a közalkalmazottak újabb béremelését és a nyugdíjak növelését. A BNR adatai szerint a 35 Romániában működő bank az idei év első kilenc hónapjában rekordnyereségre, közel 5,88 milliárd lej nettó profitra tett szert, ez az összeg 42 százalékkal több 2017 azonos időszakához képest.