A nőket érintő egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés megelőzésére szolgáló szűrővizsgálat vált az elmúlt időszakban az online térben terjedő álhírek célpontjává. A közegészségügyi szakértők és a szakorvos határozott üzenetet fogalmaznak meg: a szűrés életeket ment, és semmilyen veszélyt nem jelent az egészségre.

A hírfolyamban terjedő tévhitek kapcsán Dr. Antal Álmos szülész-nőgyógyász főorvost kérdeztük, aki a megelőzés fontosságára hívta fel a figyelmet, rámutatva, hogy a vizsgálat elengedhetetlen a tragédiák elkerüléséhez.

Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) közleményben tisztázta, hogy a Babeș–Papanicolaou-teszt (rákszűrés) nem okoz méhnyakrákot, hanem az egyik leghatékonyabb módszer a betegséghez vezető sejtelváltozások korai kiszűrésére. Az intézmény a közösségi médiában elterjedt hamis információkra reagálva tette közzé állásfoglalását.

A vizsgálat célja a rákmegelőző állapotok észrevétele és kezelése

„A méhnyakrák egyre elterjedtebb, és egyenesen összefüggésbe hozható a humán papillomavírus-fertőzöttséggel. Az európai lakosság esetében és Romániában is tetten érhető a fertőzés az onkogén törzsekkel. A hagyományos szűrések során a citológiai kenetben megnézik a sejtelváltozásokat: ha gyanús vagy egyértelmű elváltozások vannak, biopsziát javasolunk. Tehát a vizsgálat célja a rákmegelőző állapotok észrevétele, majd ezek kezelése” – magyarázta Dr. Antal Álmos.

A főorvos kiemelte, hogy mióta a HPV onkogén törzseinek szűrése is elérhető, az komoly előrelépést jelent, hiszen típusok szerint tudják szűrni a potenciális, nagy vagy közepes kockázatot jelentő vírusokat.

„Ha valaki onkogén vírussal fertőzött, esetében a rizikó nagyobb. Ez nem azt jelenti, hogy méhnyakrákos lesz, de fennáll a kockázata, hogy a szervezete nem küzdi le a fertőzést, és a vírus elváltozásokat okozhat. Az onkogén vírussal fertőzött hölgyeknél a szűrés gyakoriságát a kenet eredménye alapján az orvos határozza meg, ez lehet 3 vagy 6 hónap is. Aki nem fertőzött HPV-vel és jó a citológiai eredménye, annak 3 évente elég a szűrés. Európa-szerte ez az elfogadott: a HPV-negatív, jó citológiai eredménnyel rendelkező nőknél háromévente is elég a citológiai vizsgálat. De ha valakit aggaszt a helyzet, saját megnyugtatására gyakrabban is kérheti a vizsgálatot” – mutatott rá a nőgyógyász.

Meglepő eredmények  tünetmentes esetekben

A szakember hangsúlyozza, hogy a rutin nőgyógyászati vizsgálat során mindenképpen ajánlott a kenetvétel, ha nincs friss eredmény.
„Még ha nem is látunk elváltozást a vizsgálat során, a mikroszkópos citológiai vizsgálat jóval pontosabb eredményt mutat. Vannak meglepetések: előfordul, hogy a vizsgálat során teljesen épnek látszik a méhnyak, a citológiai vizsgálat során mégis fény derül egy sejtelváltozásra, és így idejében tudunk lépni.”

A mintavétel körüli riogatásokra reagálva a főorvos határozottan leszögezte: „A kenetvétel fontos, és egyáltalán nem ártalmas. Általában nem fájdalmas, legfeljebb kellemetlen lehet – maga a vizsgálat is lehet az –, de igyekszünk minél óvatosabban végezni a kenetvételt. Soha nem történik belőle semmilyen gond, a kenet levétele semmilyen elváltozást nem okoz.”

A védőoltás életeket menthet 

Dr. Antal Álmos külön kitért a megelőzés másik alappillérére, a HPV elleni védőoltásra is, amelyhez szintén számos tévhit tapad.

„Az oltás ellen is terjednek mindenféle tévhitek. Engem nem fizet ezért senki, de minden páciensemnek azt ajánlom, hogy oltassák be magukat. A norvég és svéd minták, valamint a kutatások alapján meggyőződésem, hogy minden korosztályban – akár 80 éves korban is – javasolt a vakcina, sőt a férfiaknak is. A nőknél méhnyakrákot okozhat a HPV-vírus, a férfiaknál péniszrákot, de torok-, gége-, nyelv- vagy fogínyrákot válthat ki. A terjedése a szexuális szokásoktól függ.”

Kapcsolódó

Egyetlen beoltott fiatal nő sem halt meg méhnyakrákban Angliában az elmúlt öt évben

A humán papillomavírus (HPV) elleni oltási kampány eredményeként egyetlen fiatal nő sem halt meg méhnyakrákban Angliában a 2020-as évtized első felében.

méhnyakrák HPV oltás Anglia kutatás

A szakember hozzátette, bár történtek előrelépések, még mindig óriási az elmaradás az átoltottság terén: „Nincs rendes statisztika, pedig súlyos megbetegedés előzhető meg vele.”

Cáfolják az online riogatást

Az Országos Közegészségügyi Intézet szakértői megerősítik: a mintavétellel kapcsolatos rémhírek teljesen alaptalanok.

„Az elmúlt időszakban olyan téves állítások terjednek a közösségi hálózatokon, melyek szerint a Babeș–Papanicolaou-teszt a mintavétel során méhnyakrákot idézne elő. Ezek az információk teljesen valótlanok, semmilyen tudományos megalapozottságuk nincs, és veszélybe sodorják a nők egészségét. A teszt egy egyszerű, biztonságos és fájdalmonmentes eljárás. A mintavétel csupán a felületi sejtek finom érintését jelenti, nem okoz sérülést, nem váltja ki és nem segíti elő a rák kialakulását” – olvasható az INSP tájékoztatójában.

A hatóság emlékeztet: a méhnyakrákos esetek szinte mindegyikét a humán papillomavírus (HPV) bizonyos törzseivel való tartós fertőzöttség okozza.

Az INSP azt javasolja a lakosságnak, hogy kizárólag hivatalos forrásokból és szakképzett egészségügyi személyzettől tájékozódjanak, ne osszák meg a riogató üzeneteket, és rendszeresen vegyenek részt a szűrőprogramokon. A félretájékoztatás életekbe kerül – a korai stádiumban felfedezett betegség ugyanis gyógyítható.

Románia feketelistán: drámai statisztikák

Világszerte kétpercenként meghal egy nő méhnyakrák következtében. Sok nő csak előrehaladott stádiumban fordul orvoshoz, amikor már fájdalmas tünetei vannak. A HPV-fertőzés az összes daganatos megbetegedés mintegy 5 százalékáért felelős. Míg a világon több mint 600 ezer nő szenved HPV váltotta rosszindulatú betegségben, közel 70 ezer férfinál is HPV-hez köthető daganatot diagnosztizálnak.

A szűrések és az oltások elutasításának súlyos ára van. Románia az első helyen áll Európában mind a méhnyakrák előfordulása, mind a betegség miatti halálozás tekintetében. Az incidencia 2,5-szer magasabb az európai átlagnál, a halálozási arány pedig a négyszerese annak.