Aggasztó romániai méhnyakrák-statisztika: naponta kilenc új eset és hat haláleset
Romániában naponta kilenc nőnél diagnosztizálnak méhnyakrákot, és hat nő veszíti el a harcot ezzel a betegséggel – ismertette az aggasztó statisztikát Monica Mihaela Cîrstoiu, a Bukaresti Egyetemi Kórház orvosa a Medika TV műsorában, írja a News.ro. Az európai statisztikák szerint Románia a méhnyakrák előfordulási gyakorisága és halálozási aránya tekintetében is az élen jár: az Európában e betegségben elhunyt hét nő közül egy romániai.
A méhnyakrák „komoly közegészségügyi probléma Romániában” – jelentette ki Dr. Monica Mihaela Cîrstoiu professzor, a Bukaresti Egyetemi Kórház munkatársa. Kedden este a Medika TV műsorában elmagyarázta, hogy bár a méhnyakrák nem a leggyakoribb rákfajta a nők körében – a mellrák és a vastagbélrák után a harmadik helyen áll – mégis előfordulása és a betegség okozta elhalálozási arány országos szinten nagyon magas, és ezzel Románia európai szinten is nemkívánatos helyet foglal el.
„Romániában naponta kilenc új esetet diagnosztizálnak, és sajnos naponta hat haláleset történik. A számokat tekintve elmondhatjuk, hogy az előfordulási arányt tekintve 100 000 nőre 33 eset, a halálozási arány tekintetében pedig 100 000 nőre 17 eset jut. (…) Európában minden kilencedik új eset Romániából származik, és 7,5 – a betegség miatti – halálesetből egy romániait érinti” – magyarázta Monica Mihaela Cîrstoiu, aki a méhnyakrák előfordulási és halálozási adatait „drámainak” tartja.
Úgy látja, a rossz helyzet oka az, hogy elmulasztja sok nő, hogy orvoshoz járjon, ugyanakkor a megelőzés hiánya az ok.
Országos szinten méhnyakrákszűrési program zajlott 2020 novemberétől 2023 végéig, amikor is a Méhnyakrák-szűrési karaván mobil nőgyógyászati rendelője sorra járta a településeket, és azok is részt vehettek a szűrésen, akiknek nem volt egészségbiztosításuk. A projektre az Erdélyt szinte teljesen lefedő középső fejlesztési régióban 10,5 millió eurót költöttek, nagyrészt EU-s támogatásból, míg az országos keret a programra 42 millió euró volt. Mint a projektről szóló beszámolónkban megírtuk, az előre értesített nőknek körülbelül fele ment el vizsgálatra a mobil rendelőbe.
„Van, amikor a nők a szülés után nem akarnak több gyermeket, fogamzásgátlást alkalmaznak, és nem mennek orvoshoz, nőgyógyászati vizsgálatra, nem keresik fel a háziorvost. (...) Paradox helyzetekkel is találkozunk, amikor az 50-52 éves kor után menopauzába lépett nők már nem járnak orvoshoz, mert úgy vélik, hogy a nőgyógyászat fejezete számukra lezárult. Úgy gondolják, annak akkor volt helye, amikor még menstruáltak, de utána többet nem mennek orvoshoz. Így találunk előrehaladott, nagyon súlyos formájú méhnyak- vagy méhnyálkahártya-rákos eseteket a menopauza idején, mert ezek a nők már nem mentek orvoshoz” – tette hozzá Cîrstoiu.
A szakemberek számos alkalommal hangsúlyozták, hogy a HPV elleni oltás a leghatékonyabb módszer a vírusfertőzés és az általa okozott súlyos betegségek megelőzésére. Monica Mihaela Cîrstoiu professzor egy korábbi interjúban elmondta, hogy 2025-ben az intézményük ambulanciáján 612 HPV elleni vakcinát adtak be, szemben a 2024-es év 294 oltásával. Ez jelentős növekedés, ugyanakkor még mindig messze nem elegendő ahhoz, hogy az ország utolérje az európai célkitűzéseket.
Romániában a HPV elleni oltás 2023 decemberétől vált szélesebb körben elérhetővé. 2024 októberétől az állam támogatja az oltást a 11–27 éves fiúk és lányok számára, míg a 27 és 46 év közötti nők 50 százalékos térítéssel vehetik igénybe a vakcinát.
Kapcsolódó
CSAK SAJÁT
_(2).jpg)
.jpg)
