Idén az oltások iránti bizalom erőteljesen visszatért, nőtt a román állampolgárok érdeklődése az immunizáció iránt, szögezte le dr. Horaţiu-Remus Moldovan,az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke. Hozzátette, csak a HPV-oltás esetében közel 49%-os növekedést regisztráltak.

Mint ismert a humán papillomavírus (HPV) a méhnyakrák és több más daganattípus kialakulásáért felelős.

A nyílt forgalmú gyógyszertárakból, recept alapján kiadott vakcinák felhasználásának összehasonlító elemzése a 2024-es és 2025-ös év első kilenc hónapjában egyértelmű tendenciákat mutat az immunizáció iránti érdeklődés növekedésére – idézi a CNAS elnök szerda esti nyilatkozatát a News.ro.

Moldovan elmondása szerint 124 820 adag HPV-vakcinát adtak be idén szeptemberig, szemben az egy évvel korábbi 83 824 dózissal. „Ez közel 49%-os növekedést jelent, ami szemléletváltásra és érettebb döntésekre utal a jövő generációk egészségét illetően” – tette hozzá.

Emellett 2025-ben 2 695 személy kapott meningococcus elleni oltást, míg 2024-ben csak 1 218-an – ez 121%-os növekedés. A pneumococcus elleni vakcinával 26 779 embert oltottak be 2025-ben, szemben a 2024-es 21 100-zal – 27%-os növekedés. Hepatitis B elleni oltásból 1 806 dózist adtak be, míg 2024-ben 1 007-et – ez 80%-os emelkedés.

„Az idei év első kilenc hónapjában beadott vakcinákra a CNAS több mint 111,1 millió lejt fizetett ki, amelyből 87 millió lej a HPV-fertőzés elleni oltások költségeit fedezte. Az adatok egyértelmű bizonyítékok, hogy az orvosi témájú zaj és a dezinformációs hullámok ellenére az emberek megértik: az egészség a helyes információkra alapozott döntésekkel kezdődik” – hangsúlyozta a CNAS elnöke.

Szerinte amikor egyre több szülő igényli gyermeke számára a HPV-oltást, és amikor egyre több aktív vagy krónikus betegséggel élő személy dönt a vakcina mellett, „akkor nemcsak egy közép- és hosszú távon egészségesebb lakosságról beszélhetünk, hanem egy olyan egészségügyi rendszerről is, amely hatékonyabban tudja kezelni erőforrásait, mentesülve azoktól a többletköltségektől és terhektől, amelyeket a védőoltással megelőzhető betegségek okoznak”.

„Szeretném, ha az egészségügyi minisztériummal együtt sikerülne bővítenünk a megelőzési szolgáltatásokat, különösen az oltások területén. Ez megvalósítható, hiszen megteremtettük azt az alapot, amely támogatja a háziorvosokat, és növeli a megelőzési konzultációk díjazását. Orvosként szilárdan hiszem, hogy az oltásnak az orvosi rendelőben kell megtörténnie. Csak a kezelőorvos tudja megfelelően értékelni a beteg kórelőzményét, kockázatait, valós szükségleteit, el tudja végezni a megfelelő vizsgálatot az oltás beadása előtt, valamint fel tudja figyelni az esetleges oltás utáni reakciókat” – mondta a szakember.

Meglátása szerint, a vakcinák iránti kereslet növekedésének fenntartásához pragmatikus döntésekre van szükség, amelyek közelebb hozzák a betegeket az egészségügyi rendszerhez, és helyreállítják a kapcsolatot a közösség és az egészségügyi szakemberek között – egy olyan kapcsolatot, amelynek az elmúlt években hatalmas kihívásokkal kellett szembenéznie.