Egyre divatosabb, hogy jeles ünnepeinket tűzijátékkal zárjuk: színes-zajos rakétákat lövünk az égre újévkor, nemzeti ünnepeink alkalmával, és újabban már egy egyszerű fesztivált, város- vagy falunapot is azzal tarkítunk. Mintha a lehető legtermészetesebb lenne: rengeteget fizetünk a néhány percig „élvezhető”, de roppant veszélyes termékekért. És nem csupán nagy összegekkel fizetünk, hanem az egészségünkkel is, mert a tűzijátékok több káros alkotóelemből tevődnek össze, az égésük, robbanásuk, széthullásuk után előbb traumát okoznak a védtelen élőlényeknek – állatoknak és gyermekeknek egyaránt –, később pedig egészséget, talajvizet károsítanak, majd szemétként hevernek a földön. Egyszóval veszélyesek. Kutyák és madarak pusztulnak el miattuk menekvés közben, a belélegzett égéstermékeik pedig rákkeltők, nem beszélve arról, hogy az aljnövényzet is könnyen lángra lobbanhat, ha nem szakemberre bízzuk a kilövésüket. Kell ez nekünk? Dr. Török Zoltán egyetemi docenst, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Környezettudomány és mérnöki karának munkatársát kérdeztük.

Kíváncsiak voltunk, mennyibe kerülhet az önkormányzatok számára egy-egy tűzijáték: Csíkszereda alpolgármesterétől, Bors Bélától megtudtuk, évente kétszer ünnepelnek tűzijátékkal, szilveszterkor és városnapok alkalmával. Felvilágosított, egy perc a szolgáltatásból 1550–1800 lej között van, a költségvetésük alkalmanként 7-8 percet enged, ami 15 000 lej áfástól, az az évente 30 000 lejt költ tűzijátékozásra a székelyföldi város.

Szelleműzés, háború, ünneplés – többféle célt szolgált a századok folyamán

A tűzijáték kétezer éves múltra tekint vissza, kezdetben szelleműzés céljából durrangattak vele a kínaiak. Akkoriban még csak bambuszszárakat használtak robbanószerként, amelyeket, ha tűzre dobtak, nagy robajjal pattantak szét. Az 5. században – szintén Kínában – felfedezték a salétrom, szén és kén keverésével létrehozható fekete lőport – ez képezte az első tűzijátékok alapját, amelyek inkább petárdaként működtek, semmint látványosságként, mert még mindig csak hanghatást keltettek, azonban továbbra is szelleműző célt szolgáltak. A 12. században a hadseregek is használni kezdték a lőport, a század végére már harcászati célból létrejöttek a bambuszrakéták, amiket később nyílvesszőkön kilőtt robbanóanyagok váltottak fel.

Az idő múlásával már nem csupán a csatatereken alkalmazták a „tűzijátékokat”, hanem becsempészték azt a katonai és királyi ünnepélyek hagyományaiba – ekkor már tűzmesterek munkálkodtak azok előállításán, illetve segítőik, a zöld emberek, akik levélből készült öltözékkel védték magukat az esetleges balesetektől, amelyek komoly sérüléssel vagy halállal jártak. A ma színesként ismert tűzijátékok ekkor még narancssárgák voltak, az olaszok jöttek rá a későbbiekben, hogy a lőporhoz kevert fémek színezhetik a robbanást. Egyes források szerint a magyarokhoz köthető első nagyobb tűzijáték 1476. december 22-én Mátyás király és Aragóniai Beatrix esküvőjén volt látható.

„A tűzijátékok sok összetevője már önmagában káros lehet az élővilágra”

Dr. Török Zoltán felvilágosított, hogy ma már sokféle tűzijáték létezik, szélesebb körben főként a lövedék típusúak használatosak, amelyek alapvetően öt fontosabb alapanyagból és másodlagos összetevőkből készülnek. Ezek egyik összetevője a pirotechnikai anyag, amely egy heves, robbanásszerű oxidáció során fényt és füstöt bocsájt ki – lehetnek különböző fémek sói, pl. nátrium-nitrát (sárga színű) vagy bárium-klorid (zöld), vagy fémpor, esetleg alumínium (fehér színű). Emellett alkotórésze az „üzemanyag” is, például szénpor és kén keveréke, amely a lövedék fellövéséhez szükséges energiát szolgáltatja. Ezek égése során szén-dioxid, szén-monoxid és kén-dioxid gázok keletkeznek, amelyek nagy nyomással elhagyva a lövedéket, tolóerőt biztosítanak a fellövéshez.

Mint mondta, az oxidáló anyagok – a nitrátok, klorátok vagy perklorátok – a kilövéshez és a robbanáshoz szükséges, megfelelő mennyiségű oxigént szolgáltatják; a szabályozó anyagok és a különböző fémporok pedig a reakció sebességét befolyásolják, ezáltal teszik biztonságossá a tűzijátékot, amelynek komponense a kötőanyag is – például a dextrin –, ami a felsorolt anyagokat összefogja, hogy egy zárt környezetben történjenek a reakciók.

Ezek fényében kijelenthetjük, hogy a tűzijátékok tele vannak emberi és állati egészségre, valamint a környezetre veszélyes, mérgező kémiai anyagokkal. „A tűzijátékok sok összetevője már önmagában káros lehet a környezetre és az élőlényekre, ilyen a felhasznált oxidáló anyagok vagy a pirotechnikai anyagok egy része” – világosított fel a szakember, hangsúlyozva, hogy a kilövés és robbanás során sok más károsanyag is keletkezik. A különböző égéstermékgázok, ideértve a szén-dioxidot, kén-dioxidot vagy nitrogén-oxidokat, egyértelműen negatív hatással vannak a környezetre, nagyobb koncentrációkban madarak, denevérek és más állatok elpusztulásához is vezethetnek, és belégzésük során az emberi egészségre szintén ártalmasak. De a felszabaduló kémiai anyagok az állatokra nézve is veszélyesek, sok esetben a gázok belégzése a kisebb testű élőlények pusztulásához vezet.

Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a pirotechnikai anyag robbanása során a felhasznált fémek oxidjai por formájában szóródnak szét és az esőzések által a talajba, talajvízbe szivárognak, ezáltal károsítják az élővilágot és a talajvíz minőségét. Ezek közül egyes oxidok stabilok, mások viszont enyhén savas környezetben a fémek és nehézfémek ionjainak a mobilizációjához vezetnek, így mérgezve a talajvizet – részletezte a szakember.

Kapcsolódó

Rendkívül káros az egészségre a szilveszteri tűzijáték

Bár a hangulatot emeli, az egészségre kifejezetten negatív hatást gyakorol, mivel jelentősen megnöveli a levegőben lévő finompor mennyiségét.

tűzijáték egészség

Hozzátette, a tűzijátékok által keltett hangzavar egyértelműen stresszhelyzetet vált ki az állatokból és ezáltal megzavarhatja a párzási, költési és egyéb tevékenységeiket. Ugyanakkor a robbanások által keltett lökéshullámok a kisebb madarakat vagy a denevéreket el is pusztíthatják. De városi környezetben sok esetben a megriadt állatok menekvés közben sérülnek meg, például úgy, hogy ablaknak repülnek.

Emellett a tűzijátékok maradványait is nagyon nehéz eltakarítani, főleg akkor, ha természeti környezetben vannak ezek szétszóródva. Tartalmazhatnak műanyagot, égéstermékeket vagy el nem égett alapanyagot, amelyek mind veszélyeztetik a környezetet.

Szállópor is jócskán keletkezik – tudtuk meg dr. Török Zoltántól, aki felvilágosított, a globális felmelegedésre is hatással vannak az aeroszolok és a szállópor, ám ezek befolyása a legnehezebben kimutatható. „A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Környezettudomány és mérnöki karának egy kutatócsoportja az aeroszolok szerepét vizsgálja a globális felmelegedésben távérzékelési módszerekkel. Az aeroszolok – tulajdonságaitól és összetételüktől függően – egy része felmelegedést (főleg a szén alapú aeroszolok), más részei meg lehűlést eredményeznek, mivel sok esetben a felhőképződésben is szerepet játszanak”.

Szárazság esetén lángra lobbanhat a környezet

Dr. Török Zoltán figyelmeztetett, szárazság esetén főleg a természeti környezetben szervezett tűzijátékok jelentenek veszélyt, mivel sokszor még izzó részecskék, darabok hullhatnak a földre, amelyek lángra lobbanthatják a száraz aljnövényzetet vagy erdőket. Az Egyesült Államok Nemzeti Tűzvédelmi Egyesülete (NFPA) 2018-as jelentésében több mint 19 000 tűzijáték okozta tűzesetet tartanak számon. A jelentés szerint 2014-2018 közötti időszakban az erdő- és bozóttüzek éves átlagának majdnem 60 százalékát tűzijátékok okozták.

Tekintettel a színes-hangos élmény veszélyességére, a törvény itthon is szigorúan szabályozza a tűzijátékok használatát nyilvános rendezvényeken: 2-es (alacsony kockázatú), 3-as (közepes kockázatú) és 4-es (magas kockázatú) kategóriájú pirotechnikai cikkeket csakis pirotechnikai szakember használhat, és több engedély szükséges a rendezvény megtartásához. Az 1-es (nagyon alacsony kockázatú) tűzijátékok használata megengedett a nagyközönségnek is bizonyos időszakokban.

A szakember úgy véli, ha mindenképp tűzijátékozásra vállalkoznánk, a rendezvény lebonyolítását megelőzően fontos felkeresni egy szakképzett pirotechnikai céget, amely a tűzijátékokra szakosodott és tisztában van a törvényi előírásokkal, illetve a tűzijátékok használatával. Amennyiben természeti környezetben használná valaki a tűzijátékot, előbb kérje ökológusok, környezettudós szakemberek véleményét, akik felvilágosítják, hogy mely állatfajokat miként károsít, és hogyan lehet csökkenteni ezt a rizikót. Emellett fontos minden tűzijátékra vállalkozónak megszervezni az esemény utáni takarítást is.