Harminchárom családi sírt fedezett fel Asszuántól nyugatra egy egyiptomi–olasz régészeti misszió. Ezekben múmiák maradványait találták meg, amelyek további információkkal szolgálnak az ókori egyiptomi és a görög-római kori betegségekről – közölték hétfőn az egyiptomi hatóságok – írja az AFP alapján az Agerpres.

Az egyiptomi–olasz misszió régészei az Aga Kán mauzóleuma közelében dolgoztak Délkelet-Egyiptomban, és 33 sírra bukkantak, amelyek Kr. e. 712. és 332. közötti időszakból, valamint a görög-római korból (Kr. e. 332-től Kr. u. a 4. századig) származnak – áll az egyiptomi turisztikai és régészeti minisztérium közleményében.

Találtak „temetkezési eszközöket és múmiák maradványait, amelyek további információkat szolgáltatnak az ezekben a korokban létező betegségekről” – közölte a minisztérium. „A múmiák némelyikén vérszegénység, alultápláltság, tüdőbetegségek, tuberkulózis és csontritkulás jelei mutatkoznak” – mondta Patricia Piacentini, az ásatásban részt vevő olasz csapat koordinátora, a Milánói Egyetem egyiptológus professzora.

Az egyiptomi–olasz misszió 2018 óta folytat ásatásokat az Aga Khan mauzóleuma környékén a Nílus nyugati partján, Asszuán központjával szemben, ahol a világ akkori leggazdagabb emberének tartott Mohamed sah szultán van eltemetve.

Egyiptom rendszeresen jelent be régészeti felfedezéseket, amelyek egyes szakértők szerint inkább politikai és gazdasági, mint tudományos célokat szolgálnak. A 106 millió lakosú, súlyos gazdasági válsággal küszködő ország a kétmillió munkahelyet biztosító és a GDP több mint 10%-át kitevő idegenforgalmi ágazatra támaszkodik pénzügyeinek helyreállítása érdekében. A kormány 2028-ra évi 30 millió turistával számol, szemben a COVID-19 járvány előtti évi 13 millió turistával.