Mindössze hét tüdőgyógyász szakorvos dolgozik jelenleg Szilágy megye kórházaiban, miközben a légúti fertőzések száma drasztikusan nő – mondta dr. Csősz Erzsébet, a Zilahi Megyei Sürgősségi Kórház tüdőgyógyásza. Ebben az időszakban az influenza, a COVID, az RSV-vírus és a tüdőgyulladás különösen próbára teszi a betegek szervezetét, valamint az egészségügyi rendszer kapacitását.

Dr. Csősz Erzsébet 2009 óta dolgozik a zilahi kórház tüdőgyógyászati osztályán. Közvetlen stílusa, empatikus hozzáállása, valamint az a képessége, hogy szavaiból egyszerre árad szakmai tudás és emberi figyelem, a betegek körében rendkívül népszerűvé teszi. Pályáját tudatosan választotta, döntésében családi élmények is szerepet játszottak.

„Zilahon születtem és nevelkedtem, ahogy angolul mondják: born and raised. Édesanyai ágon zilahi a családom, édesapám részéről Székelyföldről származom” – kezdi a beszélgetést a doktornő. Zilahon járt iskolába, majd Marosvásárhelyen, az orvosi egyetemen folytatta tanulmányait, és ott kezdte meg rezidensképzését. Itt született meg két fia, férje szintén orvos, Kézdivásárhelyről származik.

A tüdőgyógyászat választása személyes indíttatásból fakad, az egyik nagyszülő a családban súlyos asztmás beteg volt. A marosvásárhelyi diákévek szép emlékként maradtak meg számára: a tanulás és a közösségi élet egyaránt meghatározó volt ebben az időszakban. Orvosi tanulmányai után szintén Marosvásárhelyen végezte el tüdőgyógyászati rezidensképzését. Abban az időben csak Bukarestben lehetett szakvizsgát tenni, országos megmérettetés keretében, és nem voltak helyhez kötött szakosodási lehetőségek.

2009-ben Kolozsváron tüdőgyógyász szakorvosi képesítést szerzett, ezt követően pedig sikeresen megpályázta a Zilahon meghirdetett tüdőgyógyászi állást. 2015-ben második szakvizsgát szerzett klinikai farmakológiából, szintén Kolozsváron.

Hazatérés és családalapítás

2009-től a zilahi tüdőgyógyászati osztályon kezdett dolgozni. Egy évvel később megszületett első fia, majd 2013-ban a második. 2016-ban költöztek Zilahra a családdal, a gyerekek itt kezdték az óvodát, iskolát. Nem voltak orvos felmenői, most viszont két orvos is van a családban, hiszen férje kardiológus.

„Két orvos együttélése egyszerre áldás és kihívás” – mondja. Az idősebb gyerekét főleg a reál tantárgyak (informatika), a fiatalabbat a természettudományok vonzzák.

Különösen megterhelő volt a 2025–2026-os tél

„Egész Európában, így Romániában is jelentősen megnőtt a légúti fertőzések száma. Az influenza, a Covid gyengébb formája, az RSV-vírus, és ezek együttesen rengeteg beteget hoztak. Az elmúlt évekhez képest korábban köszöntött be a hideg, intenzívebb volt, így megnőtt a tüdőgyulladásos páciensek száma, főleg az idősek és a kisgyerekek körében” – mesélte.

Ez utóbbiak gyakran az RSV-vírusnak vannak kitéve, amely légúti fertőzéseket okoz, míg az idősek a COVID, az influenza vagy egyéb krónikus betegségeik dekompenzációja miatt kerülhetnek súlyos állapotba. Emellett az aktív dolgozók is veszélyeztetettek, akik a betegséget sokszor nem pihenéssel, hanem munkával „vészelik át”, így a szervezetük nem tud teljesen regenerálódni egy-egy tüdőgyulladás után.

Ezek a tényezők mind növelik a szervezet terheltségét és a komplikációk kockázatát. A doktornő hozzátette, sajnos a betegek számához képest mindössze hét tüdőgyógyász dolgozik a megyében, ami komoly terhet ró az ellátórendszerre. Zilahon négyen vannak, Szilágysomlyón egy, Zsibón két tüdőgyógyász dolgozik. Egy egész megyét ellátni ennyi embernek hatalmas teher, ami nemcsak fizikai, hanem lelki megterheléssel is jár.

A tüdőpanaszok feltárására légzésfunkciós próbát (spirometriát), plethysmográfiát (tüdőtérfogat-mérést), röntgen- és CT-vizsgálatot, valamint fibrobronchoszkópiát (a tüdő „kamerás” vizsgálatát) alkalmaznak Zilahon. Emellett lehetőség van az egyre gyakoribb alvási apnoe (alvás közben időszakosan megszakadó légzés) vizsgálatára is.

Hideg, szmog, fertőzések

Sokan félnek, tartanak a hidegtől, de a hideg önmagában nem betegít meg – meséli a doktornő. A probléma legfőképp akkor jelentkezik, ha a szervezetünk nincs edzve a hőmérsékletváltozáshoz. „Manapság, ahogy egyre kényelmesebb életet élünk, a hideghez való viszonyunk is megváltozott: igyekszünk magunkat megóvni tőle. Valójában azonban nem a hideg okozza a betegséget, csupán legyengíti a szervezet védelmi vonalát, a nyálkahártyák védelmét, így a vírusok könnyebben bejutnak. A téli fűtési szezonban romlik a levegő minősége, a szmog irritálja a nyálkahártyát, gátolja a tüdő öntisztulását, és növeli a tüdőgyulladás kockázatát. A hideg levegő belélegzése összehúzza a hörgőket, ami asztmás rohamokat válthat ki” – ismerteti a tüdőgyógyász, majd hozzáteszi, vannak tünetek, amelyeket nem szabad elbagatellizálni.

További kivizsgálás szükséges, ha a lázcsillapító mellett a 38–40 fokos láz több napig fennáll, fulladás, nehézlégzés jelentkezik, mellkasi fájdalom lép fel, sárgászöldes, bőséges vagy véres köpet ürül, valamint, ha az oxigénszaturáció 90 százalék alá csökken. „A nehézlégzés mindig vészjelzés. Ez lehet tüdőbetegség, szívelégtelenség vagy súlyos fertőzés jele is” – mondja.

Hogyan erősíthetjük a szervezetünket a hideg és a változó időjárás ellen?

A tüdőgyógyász szerint a szervezet védelmi szintjének növelése elsősorban általános fizikai és mentális edzettségen múlik. Fontos a rendszeres mozgás, a sport, a kiegyensúlyozott étkezés, valamint a szedentarizmus – vagyis a túl sok ülő életmód – kerülése. Érdemes aktív szociális életet élni, és szellemi kihívásoknak kitennünk magunkat. A túlzott visszahúzódás, legyen az kor vagy társbetegségek miatti óvatosság, nem segíti az egészséges, akadálymentes életet. Sajnos sokan hajlamosak a gyerekeiket és önmagukat is túlzottan védeni, pedig a mértékletes „edzés” a hideg és a változó időjárás ellen való igazi védelem – tudtuk meg dr. Csősz Erzsébettől.

Egykor és napjainkban, az idősek azt mondják, hogy a téli időszak előtt és alatt érdemes sok C vitamint bevinni a szervezetbe. A doktornő hozzáteszi, fontos a D-vitamin pótlása is, hiszen nálunk a napsütés mennyisége télen nem elegendő a természetes termeléshez. Továbbá kiemeli, hogy a legbiztosabb megelőzést a védőoltások jelentik. Romániában a 60 év felettieknek, valamint a 60 év alatti, krónikus betegségben szenvedőknek, az influenza és a pneumococcus elleni oltás ingyenes.

Dr. Csősz Erzsébet arra bátorítja a betegeit, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, alkalmazkodjanak a hőmérséklet-változásokhoz, ne mondjanak le a megszokott mindennapi tevékenységekről, mint: piacra, templomba járás, közösségi programok, ezért azt ajánlja, hogy nem szabad elhanyagolni a társas életet. Ugyancsak lényeges az egészséges étkezés, a már említett vitaminpótlás, és az előírt gyógyszerek szedése is elengedhetetlen, különösen a krónikus betegeknek. Az inhalátorokat a háziorvos írja fel havonta, és ezek helyes használata kulcsfontosságú, mert sok idős vagy krónikus beteg nem megfelelően alkalmazza őket.

Fontos továbbá a társbetegségek, például a szívbetegségek figyelemmel kísérése. „Gyakran előfordul, hogy a beteg dagadt lábbal, nehézlégzéssel érkezik, és tévesen a tüdőre gyanakszik, pedig a dagadt láb sokszor szívbetegség jele” – magyarázta.

Az antibiotikum nem csodaszer

„Az antibiotikumot nem szabad első lépésként használni megfázás esetén. Először pihenésre, több folyadékbevitelre, lázcsillapításra, vitaminpótlásra van szükség, és ha két-három nap után nincs javulás, akkor lehet indokolt az antibiotikum, főleg időseknél, mert náluk társbetegség is előfordulhat, például magas vérnyomás, szívelégtelenség vagy onkológiai probléma” – mondja.

Mint ismerteti, a gyakori hibák közé tartozik a túl korai antibiotikum-használat (már az első napokban), a nem megfelelő adagolás, a kúra idő előtti abbahagyása (két-három napig szedi a beteg, azután abbahagyja). Mindez antibiotikum-rezisztenciához vezet, ami az egyik legnagyobb globális egészségügyi veszély. Az antibiotikumot mindig csak a házi- vagy szakorvos írhatja fel.

Figyelmeztető jelek, amelyeket nem szabad félvállról venni

„Vannak tünetek, amelyeket a betegek gyakran elbagatellizálnak, pedig akár tüdő- vagy szívbetegség jelei lehetnek. Ilyen a terhelésre jelentkező nehézlégzés. Gyakran azt gondoljuk, hogy csak elfáradtunk, és majd elmúlik, de ha egyik napról a másikra jelentkezik, az már figyelmeztetés lehet. A másik fontos jel a hosszan tartó köhögés. Akut fertőzések után a köhögés három-hat hétig természetes lehet: először száraz, majd váladékos, majd ismét száraz. Ha azonban két hónapnál tovább tart, akár száraz, akár váladékos formában, az már jelzés lehet” – részletezi a doktornő.

Régen ilyenkor gyakran gondoltak tuberkulózisra, ami ma már ritka, kihalófélben lévő fertőzés. A dohányosoknál viszont a tüdőrák és a krónikus tüdőbetegségek egyik korai jele lehet a hosszan tartó köhögés – ismerteti.

Dohányzás: láthatatlan rombolás

Dr. Csősz Erzsébet is megjegyzi, hogy a dohányzás folyamatosan roncsolja a tüdőt, ugyanakkor minden vírusfertőzés után csökken a tüdőkapacitás, majd hangsúlyozza: soha nem késő a dohányzásról leszokni. Gyakran hallani azt a vélekedést – mondja –, hogy „az én koromban már miért hagyjam abba a dohányzást, hiszen már túl késő.” Ez teljesen tévhit.

Nincs olyan, hogy „túl késő” vagy „már beteg vagyok, úgysem számít”, hiszen minden lépés a leszokás felé jelentős előnyt jelent a tüdő és a szervezet számára – hangsúlyozza, majd az elektromos cigaretták kapcsán hozzáteszi, különösen aggódik, mert a belélegzett pára mikrobuborékjai mélyen behatolnak a tüdőbe és a vérkeringésbe, ahol súlyos gyulladásokat okoznak, és sajnos a hosszú távú hatásokat még nem ismerjük.

A lakás páratartalma, szellőztetés, házi praktikák

A túl száraz lakás irritálja és kiszárítja a nyálkahártyákat, míg a túl nedves környezet gombásodást, penészedést okozhat. Az ideális páratartalom 40–60 százalék, amit szellőztetéssel, illetve a radiátorokra vagy hőkibocsátókra elhelyezett párásítókkal érhetünk el. A házi praktikák, mint a méz, tea, citrom használata kiegészítőként nagyon hasznosak.

Jótanácsok és gyakori hibák a gyógyulás során

„A legfontosabb, amit minden télen újra és újra hangsúlyoznék a lakosság számára: a védőoltás, és ami nemcsak a téli hónapokra vonatkozik, hanem a nyári felkészülésre is, az, hogy legyünk aktívak, táplálkozzunk megfelelően, mozogjunk sokat, és tartsuk meg pozitív hozzáállásunkat az élethez. Mindig azt javaslom: lássuk meg a pozitív oldalát a történéseknek, még idős korban is. A télre való felkészülés lényege, hogy év közben tegyünk az egészségünkért” – mondja.

A doktornő megerősítette a tenger és a sóbányák jótékony hatását is, főleg a krónikus tüdőbetegek körében. A tengeri levegő ionizált sótartalma, páratartalma és maga a mozgás, séta, sportolás mind pozitív hatással van a szervezetre. Az utazás, a környezetváltozás szintén terápiás hatású: eltereli a figyelmet a betegségekről, új élményekre fókuszál, és javítja a közérzetet, de fontos, hogy aktívan és pozitívan vegyünk részt ezekben a tevékenységekben, ne passzívan, hiszen a pozitív hozzáállás és a mozgás egyaránt növeli az immunrendszer működését.

A környezetünk és a közösségünk is meghatározó: a körülöttünk lévő pozitív emberek fizikailag és mentálisan is jót tesznek az egészségnek. „Egy előadáson valaki azt mondta: a közösséget receptre kellene felírni, mert egészségvédő hatása van” – meséli. A gyakori hibák kapcsán megemlítette az antibiotikum korai használata, illetve, ha a beteg későn fordul orvoshoz: ez főleg az 55–65 éves korosztályt érinti, akik gyakran több mint öt–tíz napig szenvednek a tünetektől, mielőtt orvoshoz mennének. Ilyenkor a szervezetük dekompenzálódhat, szívritmuszavarok, illetve más komolyabb szövődmények is kialakulhatnak.

A Covid: egy korszak, amit nem lehet elfelejteni

„A Covid-időszak emberfeletti terhelést jelentett. Védőruhában, maszkban dolgoztunk napi 12–14 órát. Volt, hogy naponta öt-hat haláleset történt. Ezek olyan élmények, amelyeket nem lehet nyomtalanul feldolgozni. Abban az időben senki nem beszélt kiégésről vagy munkahelyi stresszről, amire mostanában oly gyakran panaszkodnak. Amit mi ott átéltünk, az valóban megpróbáltató volt” – emlékszik vissza a doktornő.

Dr. Csősz Erzsébet személyében kiváló szakembert ismerhettünk meg. Ő is egyike azoknak az orvosoknak, akik a túlterhelt egészségügyi rendszerben nap mint nap emberséget, reményt és biztonságot nyújtanak a betegeknek.