„Képernyőn keresztül szemlélve magunkat nagyságrendileg többször figyelünk az előnytelennek vélt vonásainkra, gesztusainkra, apróbb testi hibákra, emiatt könnyen negatív irányba torzulhat saját magunkról alkotott képünk” – mondta el Holcsik. Hozzátette, a kamaszoknál ez halmozottan igaz, hiszen ebben a korban kiemelten fontossá válik a társak visszajelzése külsejüket és személyiségüket tekintve, hiszen ekkor próbálgatják, milyen új, a gyerekkoritól távolodó énképet alakítsanak ki magukról.

Noha a kamaszok állandóan fényképet posztolnak magukról a közösségi oldalakon, az a „digitális énképük”, amelyet gondosan megválogatnak és módosítanak, hogy a lehető legjobban nézzenek ki. Az online tanórákon azonban a „képernyőarcukkal” kell szembesülniük, amit nem tudnak a tökéletességig befolyásolni, arckifejezéseik, gesztusaik nem maradhatnak ugyanabban az ideális pózban, így a maguk számára támasztott elvárásoknak is nehéz megfelelniük.

Azonban nem csak a kamaszokat zavarja ez a kontrollálatlan online kép, 2021-ben az egyik vezető szépségápolási trend az áll- és állkapocsfeltöltés volt, mivel sokan szembesültek azzal, hogy nem tetszik saját képernyőarcuk.

Mit tehetnek a szülők?

„A pozitív visszajelzés nagyon fontos, a szülőknek időnként érdemes kimondani, nyilvánvalóvá tenni, hogy mit tartanak értékesnek, szerethetőnek a gyerekünkben. Ez kapaszkodót, muníciót adhat az önérték kialakításához még akkor is, ha a kamasz nem ad látványos reakciót. Az is fontos, hogy minél több idő és tér legyen biztosítva családi offline programokhoz, ahol az élmény, az együtt töltött idő áll a fókuszban. Emellett, ha a szülő őszintén, esetleg humoros formában beismeri, hogy számára is fárasztó helytállni az online térben, az is mankó lehet kamasz számára ahhoz, hogy nyíltan beszéljen saját problémáiról” – javasolta Holcsik.