Inkább csak ajánlják, ne kötelezzék az olvasmányt a kisdiákoknak, az legyen a cél, hogy felkeltsék az érdeklődését, megszerettessék vele a könyveket, javasolják a Maszol által megszólaltatott pedagógusok. Abban mindannyian egyetértenek, hogy a gyerekeknek javasolt olvasmányok közvetítsenek értéket, a kortárs és a klasszikus művek is szerepelhetnek a palettán, ám a szigorú számonkérés elveszi az olvasás örömét, élményét, a kötelezettség nem segíti a mű befogadását.

Ha kötelező, elmarad az átélés

Az irodalmi mű befogadása sajátos kommunikációs folyamat eredménye. A műalkotás és a gyerekolvasók között akkor jön létre a kapcsolódás, ha valóban a magukénak érzik, mutatott rá megkeresésünkre Demény Piroska magyartanár, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kara  tanítóképzőjének oktatója. Olyan gyermekirodalmi alkotásokat ajánljunk a kisdiákoknak, melyek a valóság összetett modelljét nyújtják, esztétikai értéket közvetítenek. részletezte a pedagógus, aki gyermekirodalmat tanít a jövendőbeli tanítóknak Mint mondta, a gyermekirodalmi műfajoknak nincs külön poétikai sajátosságuk, csak a címzettjük a gyermekolvasó, néha szándékosan, néha akaratlanul. Azt tanácsolja a tanítóképzősöknek, javasoljanak gyerekirodalmi alkotásokat a kisiskolásoknak, de ne tegyék kötelezővé a olvasást, mert ha nem szívesen veszik kézbe a könyvet, valószínű nem is történik meg az átélés, a mű befogadása. Nekünk, közvetítő felnőtteknek kell mérlegelnünk, hogy tud-e azonosulni a gyermekolvasó a hőssel, el tud-e igazodni a mű világában. A tanítóképzőben fejlődéslélektant is tanulnak, ezekre az ismeretekre alapozva a tanító fel tudja mérni, különböző korban egy gyerek miként viszonyul az élethez, a valósághoz, és ennek megfelelően lehet választani olvasmányt.

„Ha kötelezzük a házi olvasmányt, elidegeníthetjük a gyereket az olvasástól, holott éppen az lenne a legfontosabb, hogy kialakítsunk benne egy pozitív attitűdöt az olvasás iránt” – részletezte Demény Piroska.

Legyen kéznél a könyv, a Napsugár, a Szivárvány!

A számítógép és a telefon világában a gyerekeknek már nincs türelmük hosszú olvasmányokra, ám fontos a pedagógus által nyújtott minta. Ha azt látja az első osztályos gyerek, hogy a tanítónő beviszi az iskolába és fellapozza a Szivárvány, Napsugár gyereklapokat, akkor ő is szívesebben belenéz. Ha esik az eső, és szünetben nem lehet kimenni az udvarra játszani, kereshetünk ezekben a lapokban egy mesét, amit elolvasunk, és megbeszéljük, mondta Demény Piroska, aki ezeket a lapokat értékes irodalmi forrásnak tartja. Olvasókuckó kialakításával, lapbook–formájú olvasmánybemutatóval, kedvenc olvasmányok prezentációjával, a heti olvasmányélmények osztályon belüli megosztásával lehet olvasási attitűdöt alakítani. Ne a tartalmi leírást kérjük ilyenkor a gyermektől, hanem a kedvenc rész érdeklődést felkeltő bemutatását – javasolja Demény Piroska. Így a kisiskolások olvasási szokásait pozitívan befolyásolhatjuk, s ugyanakkor fejlesztjük a szövegértésüket, érzelmi intelligenciájukat – egész személyiségüket.

Olyan kortárs vagy klasszikus alkotást ajánljunk, amihez a gyerek tud kapcsolódni

Meglátása szerint, abban amit olvasásra ajánljunk, fontos az esztétikai érték, ám ezen belül a gyermek egyéni ízlésére is bízhatjuk a választást, hogy mi iránt érdeklődik. A pedagógus arra is kitért, ő nagyon szereti a klasszikusokat, hiszen azokon nőtt fel, ám tanári pályafutása során azt tapasztalta, nem feltétlenül köti le a gyerekeket például Jókai Mór: Melyiket a kilenc közül? meséje, mert nem az ő világuk, ám  Lázár Ervin: A soványító palacsinta című meséjét a mai kisiskolások szívesen olvassák. Néhány évtizeddel ezelőtt, még  Arany János Toldija a kedvenc olvasmányok közé tartozott az ötödik-hatodik osztályos gyerekek körében, ma már a nagyobbak sem tudnak igazán megküzdeni vele, eltávolodtak a nyelvezetétől. Ha már a gyerek szeret olvasni, érdemes ajánlani neki klasszikusokat is, például Móra Ferencet, Lázár Ervint, Fekete Istvánt, lényeges, hogy a klasszikus irodalmat is megismerje,  véli Demény Piroska.

Kiemelten fontosnak tartja ugyanakkor, hogy a kortárs erdélyi magyar gyerekirodalommal is megismerkedjenek a gyerekek, a jövendőbeli tanítók. Ezért is szorgalmazta a KEGY (Kortárs Erdélyi Gyerekirodalom) projektet, amely keretén belül a tanítóképzős diákok kortárs szerzőkkel készítettek interjút, találkozókra hívták az alkotókat. Demény Péter, Zágoni Balázs, vagy Fóris-Ferenczi Rita gyermekirodalmi alkotásait a kisgyerekek és a tanítóképzős diákok is szívesen olvassák.

Felizzítani a belső motivációt

A kötelezettségtől lankad a belső motiváció, pedig azt kell felizzítani a gyerekekben, hogy megszeressék az olvasást, szögezte le Szabó-Thalmeiner Noémi, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Pszichológia és Neveléstudományok Kara Szatmárnémetibe kihelyezett tagozatának oktatási igazgatója. Hozzátette, a pedagógus értéket képvisel, és közvetít a gyerekek felé, így ebből a megközelítésből nem is kell különbséget tenni a kortárs és a klasszikus gyerekirodalmi alkotások között. Meglátása szerint, a pedagógus körültekintően kell kiválassza, mit ajánl olvasásra a gyerekeknek, de arra is kiemelten figyelnie kell, miként tálalja, hogy ez ne kötelezettség legyen, hanem élmény. „Olyan módszereket kell találnunk, hogy felkeltsük a gyerek érdeklődését, kíváncsiságát, ne kötelezzük, hanem érjük el, hogy ő akarja elolvasni, amit javasoltunk” – részletezte Szabó-Thalmeiner Noémi. Elmondása szerint, azt tapasztalja, rengeteg jó ötletük van a tanítóknak, hogy megszerettessék az olvasást. Például a tanév elején a kisdiákok beülhetnek a mesemondó székbe, megoszthatják, mit olvastak a vakációban, bevihetik a könyveket, kölcsönadhatják a társaiknak, majd együtt megbeszélik. Azzal ösztönzik a gyerekeket olvasásra, hogy a történethez kapcsolódó játékokat találnak ki, a dráma-pedagógiai módszerek jól alkalmazhatók e téren. Elsősorban arra kell törekednünk, hogy amit átadunk, több szempontból is értéket képviseljen, összegezte Szabó-Thalmeiner Noémi.

A számonkérés rémálommá válhat

Nálunk nincs kötelező házi olvasmány, az a feladatunk, hogy megszerettessük az olvasást, amire a gyerekek ötödik osztályba kerülnek, örömmel vegyék kézbe a könyveket, mondta el megkeresésünkre Cserei Hajnalka, a sepsiszentgyörgyi Váradi József Általános Iskola tanítónője. Hozzátette, arra törekednek, hogy minél több műfajt megismertessenek a kisdiákokkal, de nincs kötelező olvasmány, csak ajánlatok. „Ott tartunk, hogy a gyerekek motiválnak, tartsuk a lépést a kortárs gyermekirodalommal, hozzák otthonról a jobbnál-jobb, szebbnél-szebb, vagány könyveket” – osztotta meg tapasztalatait a pedagógus. Mint mondta, most éppen első osztályosok a diákjai, elvileg most tanulgatnak olvasni, de már most is hozzák a könyveket otthonról. „A szülők is nagy segítségünkre vannak, hiszen ők is válogatják, milyen könyvet adnak a gyerek kezébe. Nekünk az a célunk, hogy ébren tartsuk az érdeklődést, ne lankadjon a lelkesedésük a könyvek iránt, ne riasszuk el őket a kötelezettséggel” – mondta Cserei Hajnalka.

Tapasztalata szerint, ha a nagyobb osztályokban számon kérik a gyerekektől az olvasmányt, gyakran éri őket kudarc, „rémálomként” élik meg, ha le kell írni a „tartalmat”. Még a felnőtt is gyakran elfelejti az apró részleteket, ha közben még elolvasott egy másik könyvet, még inkább halványodik a korábbi, ezért inkább érdemes beszélgetni az olvasmányokról, feldolgozni, dramatizálni egy-egy részletet, rengeteg kooperatív módszer van a „kikérdezésre”, részletezte a tanítónő.

„Ha a pedagógus rászánja az időt, a bőséges kínálatból ki tudja választani azt a könyvet, ami őt és a gyerekeket is elvarázsolja. Az a cél, hogy elemiből úgy menjenek ötödik osztályba, hogy nagyon szeressenek olvasni” – összegezte Cserei Hajnalka.