A szilveszterkor használt pirotechnikai eszközök nem csak az emberre, hanem az állatokra is veszélyesek lehetnek. Nagy Beáta kutyaoktató szerint egy kölyökkutyának életre szóló traumát okozhat a petárda vagy a tűzijáték hangja, amit csak hosszantartó terápiával lehet helyrehozni.

Szilveszter éjszakája után megnő azoknak a háziállatoknak, főleg a kutyáknak száma, amelyek a petárdázástól való félelmükben elmenekülnek. Gazdáik kinyomtatott plakátokon vagy Facebook-bejegyzésben keresik elveszett kedvencüket, amelyek között van olyan, amelyik sohasem kerül már elő. A legtöbb állat hallása jóval kifinomultabb, mint az emberé, emiatt érzékelhetik a petárdák durranásait sokkal hangosabbnak, „nekik nem lehet elmagyarázni, hogy ünnepek lesznek és valószínűleg hangos tűzijátékok is” – mondta Nagy Beáta gyergyószentmiklósi kutyaoktató.

A kutyákat tanítani lehet arra, hogy ne féljenek

A kölyökkutyák fogékonyabbak a tanulásra, mint idősebb társaik, emiatt is lehetséges őket arra nevelni, hogy ne féljenek a hangos zajoktól. Az oktató szerint a kölyökkutyákat otthon is fel lehet készíteni az újév estéjével járó petárda- és tűzijáték-durrogtatásra, de már az ünnepek előtt el kell kezdeni a felkészülést, hogy a négylábú kedvencünket ne érje meglepetés, amikor a közelben robban egy-egy tűzijáték. Az egyik módszer, hogy alacsony hangerővel felvételeket játszunk le tűzijátékról, robbanásokról a háziállatunknak, hogy szokjon hozzá ezekhez a hanghatásokhoz, amelyekkel később is valószínűleg találkozni fog. Ugyanakkor „bent kell lenni a házban velük, a környezetükben maradni és szépen fokozatosan hozzászoktatni őket ezekhez a zajokhoz, a felvételek lejátszásával, aminek a hangerejét idővel növeljük” – magyarázta az idomár.

Nagy Beáta szerint, ha már kicsivel hangosabb a hangfelvétel, akkor látni lehet a kutya reakcióját, és egyértelmű jelei vannak, ha kedvencünk fél, mivel ilyenkor liheg, reszket, elvonul egy sarokba vagy sötét helyre, a gazdájánál keres védelmet, a füleit is hátraveti, esetleg behúzott farokkal fel s alá járkál, de extrémebb esetben bepánikol és elszökik. Az oktató felhívta a figyelmet arra, hogy szilveszter estéjén nem szabad a kinti kutyákat megkötni, hanem szabadon kell őket engedni az udvaron, és a kerítést ellenőrizni, hogy ne tudjon sehol megszökni.

A simogatás megerősíti a félelmet

Nagy Beáta szerint fontos az, hogy „biztonságossá tegyük azt a helyet, ahol ő jól érzi magát”, a felnőt, szabadban tartott kutyák számára ki kell alakítani egy meleg, jól zárható helyet, ahová bekuckózhatnak. Itt is szépen fokozatosan, az alkalom előtt szoktassuk hozzá kedvencünket az új helyhez, hogy ne legyen számára idegen. „A lakásban tartott kutyák esetében a fekhelyet egy sötétebb és kisebb helyiségben alakítsuk ki, pláne azoknak a kutyáknak, amelyek félnek, mivel így nagyobb biztonságban érzik magukat” – tette hozzá.

A kutyaoktató elmondta, hogy kifejezetten káros, ha kutyánkat simogatva próbáljuk lenyugtatni, ugyanis ez még jobban „megerősíti a félelmet”, és azt az üzenetet kapja, hogy jó az, amit csinál. Ugyanakkor nem csak a simogatás, hanem az ölelés, puszilgatás is ugyanolyan káros lehet. Nagy Beáta felhívta a figyelmet arra, hogy teljesen magára sem szabad hagyni a négylábúakat, amikor félnek, gazdájuk jelenléte viszont megnyugtatja őket.

A kutyaoktató szerint az, hogy kedvenceink hogyan reagálnak a petárda vagy a tűzijáték zajára függ a fajtától és az egyedtől is. „A rendőr vagy katonai szolgálatban lévő kutyákat már kölyökkorban szűrik. Ők azért bírják az ilyen erős hanghatásokat, mert egy kölyökkutya, ha már összerezzen, azzal nem foglalkoznak tovább, hanem helyette egy erősebb idegrendszerű kutyát választanak” – mondta.

Kapcsolódó

Környezetvédelmi szakember: se nemzeti ünnepen, se fesztiválon, de még újévkor se kellene tűzijátékozni

Állatok pusztulnak el menekvés közben, a belélegzett égéstermék rákkeltő, szennyezi a talajvizet, nem beszélve arról, hogy a környezet is könnyen lángra lobbanhat, ha nem szakemberre bízzuk a kilövést.

veszélyes játék környezetszennyezés tűzijáték