A cserkészet nem csupán túlélési praktikák és tábortűz melletti nótázás gyűjtőhelye – sokkal inkább közösségépítő, értékalapú, játékos nevelés, amely gyerekeket és felnőtteket egyaránt formál. Idén nyáron újra táboroznak az erdélyi magyar cserkészek: a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 éves jubileumát ünneplik a LEHET nevű emléktáborral, erről kérdeztük az esemény kommunikációsát, Orbán Renátát.

A cserkészek – a legnagyobb amerikai filmes sztereotípiákkal ellentétben – nemcsak sütit árulnak és szemetet szednek. Sőt még az sem fedi a teljes igazságot, hogy a cserkészek tudnak patakban fürdeni, tüzet gyújtani és iránytűvel tájékozódni. Persze tudják ezeket mind, de ennél sokkal többet jelent cserkésznek lenni.

Felkerestük a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ) egyik aktív cserkészét, Orbán Renátát, aki az idei, 35 éves jubileumi nagy cserkésztábor kommunikációs felelőse is. Ő így nyilatkozott a cserkészetről: „az az alapvető értéke és célja, hogy gyakorlatiasan neveljünk. Erdélyben és a magyar cserkészetben azt szoktuk mondani, hogy emberebb embert, magyarabb magyart”.

Ez a gyakorlatban úgy nyilvánul meg, hogy mindent módszeresen gyakorolnak. Renáta azzal példázódott, hogy gombot varrni úgy tanulnak meg, hogy körbe ülnek, és mindenki a mellette ülőnek varrja fel a gombot, egy népdalt pedig nem úgy tanítanak meg, hogy a nagyobbak mondják a megtanulandó sort, a kisebbek elismétlik, hanem például „egérrágta szöveg van”, azaz kihagynak belőle szavakat, amiket előbb ki kell találniuk, majd csak utána énekelnek közösen. Így lehet gyakorlatiasan és játékosan nevelni.

Ezen kívül a cserkészek megtanulnak sátrat állítani, csomózni, különböző kézműves tevékenységeket végezni, szerszámokkal dolgozni, tábori körülmények között főzni, sőt erdőben asztalt és padot építeni is. De elméleti ismereteik közé tartozik a történelem-, magyarság- és természetismeret is. Nyilván ez a felsorolás is a teljesség igénye nélkül készült. 

Orbán Renáta elmondta, hogy a cserkészetet jellemzően másodikos korban kezdik a gyerekek, de ritka esetekben előfordulhat, hogy még kisebb korban nekivágnak ennek a kalandnak. A cserkészek esetében a felső korhatár sem túl merev, több olyan település is van, ahol felnőtt, sőt idősebb cserkész közösség is működik. Ezek az felnőtt közösségek „jellemzően azokból alakulnak, akik gyerekként belekóstoltak, közben felnőttek, de továbbra is cserkészkednek, de az sem példa nélküli, hogy valakinek a gyereke lesz cserkész, megtapasztalja, mennyire pozitív hatásai vannak, így szülőként is becsatlakoznak.

„A cserkészet mindenki számára nyitott, aki egyetért értékeinkkel” – magyarázza Renáta, majd a cserkészet meghatározásával folytatja: „ez egy vallásos, de nem vallási felekezethez köthető, ifjúságnevelő mozgalom, ami nem tartozik egyetlen politikai párthoz sem”. 1907-ben egy angliai katona találta ki a cserkészetet, majd fektette le az alapjait, azóta a világ mindössze három országában nincs jelen ez a mozgalom. Jelenleg egész Erdélyben működnek cserkészcsapatok, szám szerint negyvenöt, Szatmárnémetitől egészen Kézdivásárhelyig, ami egészen pontosan 2850 aktív cserkészt jelent.

Beszélgetésünk fő apropója az volt, hogy a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ) újra megszervezi jubileumi emléktáborát, hiszen idén lesznek 35 évesek. 1990-ben alakult újra az RMCSSZ, így azóta ötévente táborral ünnepelnek, azonban a pandémia miatt 2020-ban erre nem volt lehetőség, így tíz év után újra együtt táborozhatnak a cserkészek, ráadásul óriási számban. A tábor neve a LEHET, ami egy mozaikszó, jelentése: Lombi Erdőben Harmincöt éves Erdélyi Tábor.

Az idei LEHET táborban 500-800 résztvevőre számítanak a szervezők, akik nemcsak Erdély különböző pontjairól érkeznek, hanem meghívottként lesznek jelen magyar cserkészek Magyarországról, Vajdaságból, Felvidékről, Kárpátaljáról, sőt akár Kanadából, Amerikából, Németországból, Svájcból és Ausztriából is, hiszen itt is működnek magyar cserkészközösségek.

A cserkészek egyik nevelési eszköze a keretmese, amely egy egész cserkészévre (szeptember–június közötti időszakra) kiterjed. „Ennek a jubileumi évnek a keretmeséje Hunyadi Mátyás élete és kora” – Orbán Renáta nyilatkozata alapján ez azt jelenti, hogy valóban vannak korhű jelmezeik, és a programokat is állították össze, hogy körüljárják Mátyás király korát és az akkori hagyományokat. „Tíz napot töltünk el egy olyan táborban, ahol úgy fogunk beszélni, olyan ételeket fogunk enni és úgy öltözködni, mint abban az időben” – fejtette ki a kommunikációs.

Ennek a tábornak van egy hétfős szervezői csapata, akik teljesen önkéntes alapon vállalják, hogy élvezhető, kalandos, tanulságos tábort szerveznek. Ez a hét személy is gyűjtött maga mellé további embereket, akik segítenek a különböző munkacsoportok feladatait ellátni. Amellett, hogy teljesen önkéntesen vállalják ezt a munkát, ők is a résztvevőkhöz hasonlóan befizetik a részvételi díjat. A főszervező idén a kolozsvári Kiss Gellért Zsolt, cserkésznyelven „a tábor parancsnoka” és egyben Mátyás király is.

Még a tábor előtt egy fontos eseményre kerül sor a cserkészek körében: május 24-én emelkedett hangvételű emlékülést tartanak Gyergyószárhegyen, hiszen 1990-ben itt alapították újra a Romániai Magyar Cserkészszövetséget. Az ünnepségen többek között díjazzák az elmúlt öt év legaktívabb cserkészeit, de az egész nap tele lesz játékkal és feladatokkal. A Fuss NEKI! Csík kampányban is részt vesznek 35 nagykövettel, ezen a napon futják le a bevállalt távokat.