Minden ötödik gyerek szorong és boldogtalan a vírushelyzetben

Az Európai Bizottság által kezdeményezett, öt gyerekjogi szervezet által lebonyolított online felmérés rávilágított, hogy sok gyerek boldogtalan a járványhelyzetben, gyakoriak a mentális problémák és a többség örülne a kevesebb házi feladatnak. A felmérés részben abból a megfontolásból készült, hogy az érintettek véleménye is befolyásolja az Európai Unió Gyermekjogi Stratégiájának és Gyermek-garanciájának alakítását, írja a hvg.hu portál.

Mi Európánk, a mi jogaink, a mi jövők (Our Europe. Our Rights. Our Future.) című online felmérésben több mint 10 ezer 11-17 év közötti gyerek és fiatal vett részt Európán belül és a kontinensen kívül egyaránt. A kérdőívet magyar gyerekek is kitöltötték, a válaszok egyöntetűen bizonyították, a koronavírus-járvány a stressz és bizonytalanság felé taszította a csemetéket.

„Ez egy történelmi jelentés, hiszen most először fordul elő, hogy ennyi gyermek és fiatal alakíthatja közvetlenül az EU politikáját. A jelentés egy igen fontos időszakban született meg, mert a gyerekek viselik a Covid–19-járvány pszichológiai és gyakorlati következményeit, és a következő években alkalmazkodniuk kell egy új valósághoz. Ez az ő jövőjük, így a véleményüknek is tükröződnie kell az EU döntéseiben – jelentették ki az UNICEF, a ChildFund Alliance, az Eurochild, a Save the Children és a World Vision képviselői.

Fotó: Pexels

Az UNICEF közleménye szerint a felmérés több fontosabb megállapítást eredményezett. Kiderült, a Covid–19 járvány a stressz és bizonytalanság felé taszította a gyerekeket Európában és a kontinensen túl. A felmérésben résztvevők közül ötből egy gyerek mondta azt, hogy boldogtalan és szorong a jövő miatt. Tízből majdnem egy válaszadó gyerek esetében a mentális problémákra utaló tünetek is megfigyelhetők, ezek közül gyakori a depresszió vagy a szorongás. A felmérésben részt vevő lányok ilyen szempontból sokkal nagyobb veszélyben vannak, mint a fiúk, és az idősebb gyerekek is több problémáról számoltak be, mint a fiatalabbak.

A negatív érzések mellett a gyerekek harmada tapasztalt diszkriminációt vagy kirekesztést. Ez az arány 50 százalékosra nőtt, amikor fogyatékossággal élő, migráns, etnikai kisebbséghez tartozó, vagy a magukat LGBTQ+ közösség tagjaiként azonosító fiatalokat kérdeztek.

A gyerekek kétharmada boldog az iskolában, azonban a válaszadó 17 évesek 80 százaléka érzi úgy, hogy az oktatás nem készíti fel őket a jövőre. Ezért a felmérésben részt vevő gyerekek többsége szívesen vinne változásokat az iskolai életébe. 62 százalék kevesebb házi feladatot, 57 százalék pedig érdekesebb órákat szeretne. A válaszadók közel harmada szeretné befolyásolni az iskolai tananyagot, például több sport tevékenységgel (33 százalék), a gyerekjogokról való tanulással (31 százalék), hiszen majdnem minden résztvevő hallott már a gyerekjogokról, és több művészeti tantárggyal (31 százalék). 

A megkérdezett gyerekek és fiatalok 88 százaléka ismeri a klímaváltozást és annak a környezetükre gyakorolt hatását, 8 százalékuk valamelyest tudatában van a jelenségnek, 4 százalék pedig bizonytalan.

Kapcsolódók

Kimaradt?