Pár milliméternyi, áttetsző, hat lábon járó „gyönyörűségek”, üvegberakásos mintázattal, csipkére emlékeztető kutikulával – jellemezte a platán-csipkéspoloskákat Markó Bálint egyetemi tanár, a Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet oktatója. Noha csípnek, és a bőrön duzzanatot okozhatnak, emberre nem, csupán a platánokra veszélyesek: azokon élősködve hosszú távon a fák pusztulását idézhetik elő. Miért bukkantak fel tömegesen a városokban? Lehet-e védekezni ellenük? Tettük fel kérdéseinket a szakembernek.

A platán-csipkéspoloskák Észak-Amerikából származnak, tehát idegenhonos, adventív fajnak tekinthetők Európában. A kontinensen az 1960-as években figyelték meg őket először, Romániában viszont viszonylag későn jelentkeztek: az 1990-es, 2000-es évekből származnak az első hivatalos jelzések. Idén nyáron mintha még inkább elszaporodtak volna, a városlakók is felfigyeltek rájuk és az általuk okozott kellemetlenségekre – egyre több panasz és kérdés fogalmazódik meg a közösségi médiában.

Főként a kolozsváriak aggodalmaskodnak, akiknek lassacskán a mindennapjaikat nehezítik meg a rovarok, mert azok előszeretettel akaszkodnak az emberek ruhájára, az autókon, sőt még a lakásban, szőnyegeken és függönyökön is megtapadnak, gyakran úgy, hogy kellemetlen csípéseket hagynak maguk mögött.

A növényekre kifejezetten veszélyesek

Markó Bálint felvilágosított, a csipkéspoloskák a platánok kártevői, azok kérge alatt telelnek át az imágóik, amelyek a levelek kifejlődésével folyamatosan előbújnak a törzs kéregrepedéseiből. A platán-csipkéspoloska kártékonysága a levelek szívogatásából áll: a levél ettől ragacsossá válik, színe enyhén sárgul-barnul – hasonlít tehát a kártétel a levéltetvek pusztításához. A levélfonákon lévő apró, fekete pöttyök is jelzik jelenlétüket, ez ugyanis a rovarok ürüléke.

Populációjuk bővülése roppant veszélyes a városi betelepített növényekre nézve, mert az élősködésük hosszú távon kiszáradást eredményezhet. Nemrégiben a puszpángok pusztultak el a puszpángmolyok hasonló tevékenysége miatt, tehát volt már példa rovarkárokra a romániai városokban.

Mivel kifejezetten növényeken élősködő faj, egyik pillanatról a másikra nem képes „vérkedvelővé” válni, azaz növényevőként nem fenyegeti az embereket – részletezte a szakember, kiemelve, hogy még akkor sem, ha megcsípi azt, akire száll. A csípés helyén jelentkező duzzanat a rovarcsípések velejárója, azonban nem kizárt, hogy allergiás bőrreakciókat okozhat azoknál, akik erre eleve érzékenyebbek.

Zavaró a jelenlétük, de nem jó ötlet általános rovarirtókkal védekezni ellenük

A Facebook-bejegyzések szerint tömegesen jelenhetnek meg a lakásokban, függönyökön, ruhákon csüngenek, és még az autóba is bemerészkednek, ezért a jelenlétük roppant zavaró. Egyelőre nincs tökéletes módszer az ellenük való védekezésre. Tulajdonképpen emiatt sikerült elszaporodniuk is: mivel nincs természetes ellenségük, könnyűszerrel növekedhet a populációjuk.

Míg többen a globális klímaváltozással magyarázzák betelepedésüket és kolóniájuk növekedését, Markó Bálint úgy véli, jelenlétük nem hozható egyértelműen összefüggésbe az egyre melegedő időjárással. Ugyan kedvez nekik az évek óta forrósodó nyári időszak, inkább azzal magyarázható populációjuk hirtelen növekedése, hogy az új környezetben nincs egyelőre akadálya a szaporodásuknak.

Mégsem ajánlatos különféle általános szerekkel védekezni ellenük, mert egy általános rovarirtónak drasztikus hatása lehet minden más élőlényre is. Ezért a városlakókat óvatosságra inti, abban reménykedve, hogy a szakértők már dolgoznak egy megfelelő védekezési eljáráson.