Nem kell sürgősen maszkot beszerezniük a marosvásárhelyieknek amiatt, hogy egy adatbázis szerint a város térségében a legtelítettebb finomrészecskékkel a levegő egész Romániában. Bartók Blanka környezetkutató szerint ez nem megbízható információ, ami annak az eredménye, hogy az adatok nem azonos, ugyanolyan körülmények között működő mérőműszerektől származnak.  

A közelmúltban tette közzé legfrissebb levegőszennyezettségi világranglistáját az IQAir. A svájci levegőminőség-technológiai vállalat több mint 80 ezer mérőpont adatai alapján évente állítja össze a rangsort, melyre a világ vezető sajtóorgánumai (Reuters, Time Magazine, Newsveek, NBC, CBS, The Guardian stb.) szoktak hivatkozni.

A 2,5 mikrométer és annál kisebb finomrészecskék (PM2,5) koncentrációja alapján összeállított 2024-es listán Románia az Európai Unió legporosabb levegőjű tagállamaként szerepel, a Marosvásárhellyel határos Marosszentanna pedig az EU harmadik legrosszabb levegőjű településeként.

Az IQAir szerint a községben a PM2,5 koncentráció tavalyi középértéke 24,3 mikrogramm/köbméter, ami kevéssel marad csak el az Európai Unió által egészségkárosító küszöbértéknek tekintett 25 mikrogramm/köbméter mögött. Ugyanazon forrás szerint tavaly Dés (22 mikrogramm/köbméter) volt az ország második legporosabb levegőjű települése, Kolozsvár (17 mikrogramm/köbméter) a 8., Bukarest (15,7 mikrogramm/köbméter) a 14., Nagyszeben (13,5) a 23., Brassó (13,1) pedig a 26. helyet foglalta el.

Nem elég az adat, összehasonlítható is kell legyen

Az IQAir rangsorával az a gond, hogy az adatok egy része hivatalos mérőállomásoktól származik, egy része pedig magánszemélyek által végzett mérésekből, mondja Bartók Blanka éghajlatkutató, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa. Utóbbiak nem professzionális mérőműszereket használnak, melyeknek az érzékenysége nagyon nagy lehet, olyannyira, hogy a magas légnedvesség is befolyásolhatja őket. Ez nem azt jelenti, hogy nem jól mérnek, hanem azt, hogy másként. „Ahhoz, hogy az adataink összehasonlíthatóak legyenek, fontos, hogy ugyanolyan körülmények között működő, ugyanolyan műszerektől származzanak” – hangsúlyozza a szakember. A hivatalos mérőműszereket általában konténerben helyezik el.

Ezen ok miatt az IQAir adatai nem tekinthetők megbízhatóknak, véli Bartók Blanka. Marosvásárhelyen és környékén egy hivatalos légminőséget mérő állomás van, a Köteles Sámuel utcában, melynek az adatai nem mutatnak magas finomrészecske szennyezést. Hangsúlyozza, hogy a hivatalos adatok is erősen lokális érvényességűek, lehet, hogy 5 kilométerrel odébb már nem érvényesek, másrészt erősen időjárásfüggők.

A PM2,5 szennyezés jóval nagyobb forgalmas közutak és ipari létesítmények közelében, de hatással vannak rá a domborzati viszonyok is. Csíkszeredában és a hasonló földrajzi környezetben fekvő településeken megtörténik, hogy télen a medencehatás érvényesül, vagyis megreked a hideg levegő, mely alul a leghidegebb, s huzamosabb időn keresztül nincs függőleges légmozgás, ezért felgyűl a szennyezés a levegőben.

Bartók Blanka szerint általánosságban elmondható, hogy Nyugat-Európában a légszennyezés kisebb, mint idehaza. Ennek az alapvető oka az, hogy ott szigorúbban betartják a szabályozást, az ipari egységek fel vannak szerelve az előírt szűrőberendezésekkel, a járműpark pedig korszerűbb, tehát kevésbé szennyező, mint idehaza. Jelenleg már Romániában is ugyanaz a környezetvédelmi szabályozás érvényes, mint Nyugaton, azonban a betartása még sok kívánnivalót hagy maga után.

Természetesen vannak kivételek, a kontinens nyugati fertályán sok a hatalmas városi agglomeráció, ahol a levegő szennyezettebb, mint a kisebb településeken. Ilyen, például Párizs és Észak-Olaszország, melynek jelentős része egyetlen hatalmas agglomerációnak tekinthető.

Jó, de minimum elfogadható a légminőség

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) hivatalos mérési adatai szerint március 17. délután 3 óra és március 19. délután 2 óra között Kolozsváron és Nagyszebenben jó (Good) volt a levegő minősége, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Nagybányán, Temesváron és Aradon pedig elfogadható (Fair), ami a második legjobb kategória. Az országban egyetlen olyan település sem volt, ahol a légminőség ne érte volna el az elfogadható minősítést.

Kapcsolódó

Az Európai Unióban idehaza a legszennyezettebb a levegő

Kolozsváron rosszabb a levegő minősége, mint Bukarestben és Budapesten, pedig azok jóval nagyobb városok.  

levegőszennyezés levegő finompor tiszta levegő

Hasonló adatok voltak láthatók a Légminőséget Monitorozó Országos Hálózat (RNMCA), a helyzetet valós időben tükröző térképén. Ezen a kora délutáni órákban egyetlen, Máramarosban található mérési pontnál volt a levegő minősége mérsékelt (Moderat), az összes többi Erdélyben elhelyezett műszer adatai a jó és a megfelelő kategóriába illeszkedtek.

A régióban Budapesten volt a legnagyobb a szennyezés, a levegő minősége az EEA indexe szerint rossz (Poor) volt. Ugyancsak rossz volt a légminőség több dél-lengyelországi és csehországi városban, valamint Szófiában és Várnában.