Veled is előfordult már a bizarr egybeesés, hogy éppen azon morfondíroztál, le kellene cserélni a mosógépet, a kávéfőzőt, vagy kellene egy kismedence a gyereknek, és kevés idő múlva a közösségi médiában a hírfolyamodban megjelentek a mosógépet, kávéfőzőt, kismedencét ajánló hirdetések?

Klausz Melinda közösségi média szakértővel azt jártuk körül, hogyan működik az adatgyűjtés, adatelemzés, miként védekezhetünk a visszaélések ellen, és vásárláskor hogyan fordíthatjuk mindezt a saját hasznunkra.

Technológiailag elvileg a mobiltelefonunk képes arra, hogy lehallgasson, ma már teljesen természetes a hangalapú adatelemzés. Ezeket a szabályzatokat elfogadjuk, amikor a telefont használni kezdjük, letöltünk egy applikációt, vagy csatlakozunk egy közösségi média felülethez, szögezte le Klausz Melinda.

Annyi információt szolgáltatunk, hogy nincs feltétlenül szükség „lehallgatásra”

A szakértő, aki 2007 óta foglalkozik közösségi média marketinggel, rámutatott, a gyakorlatban annyi egyéb adatot szolgáltatunk ki és hagyunk online térben, hogy nincs feltétlenül szükség arra, hogy a „telefonunk lehallgasson”.

Egyébként is az internetes tevékenységeink alapján pontosan be tudják mérni, mire van szükségünk. A legkisebb egység, hogy érzékelik, milyen tartalom felett állt meg az egérmutatónk, de információt szolgáltat az is, mire keresünk rá, sőt még az is, hogy milyen üzenetet nem küldtünk el, de már elkezdtük begépelni.

A rendszerekben akkor válik szükségessé a hangalapú adatelemzés, amikor olyan információ hangzik el a telefon adott sugarú környezetében, amire korábban nem volt internetes előzmény: a hirtelen ötletek, a tévében látott kirándulóhely, az éppen elromlott mosógép.

De általában pontosan tudják már a korábbi adatok, viselkedésünk alapján, milyen gyakorisággal vásárolunk ruhát, mosógépet, lapos talpú, vagy magassarkú cipőt szeretünk, és a rendszer ez alapján kínálja fel a kapcsolódó termékeket, vagy szolgáltatásokat.

Mindent adatot elemeznek – még azt is, milyen szögben tartjuk a telefont

Klausz Melinda kifejtette, több fajta közösségi média elemzés működik egyszerre. Például bevett a geolokáció alapú ajánlás, az alapján, hogy éppen kivel és hol tartózkodunk, a közösségi média ismerősöket ajánl.

A LinkedIn úttörő volt ebben, már az első ajánlómotorja így működött, a közelben tartózkodókat, az ugyanazon a konferencián, rendezvényen résztvevőket és közvetlen ismerőseiket ajánlotta, hiszen így nagyobb valószínűséggel visszaigazoltak, és jobban terjedt a közösségi média használata.

Az is adat a rendszereknek, hogyan fogjuk a mobiltelefont – a giroszkópos elv szerint – például ha a tömegközlekedésen utazunk bizonyos szögben tartjuk a telefont, ha a vécén ülünk egyenesebben, az asztalnál megint más a dőlésszög. Ezt is több mint tíz éve érzékelik a telefonok, a szemantikus webhez tartozó adatokat 2010 óta elemzik.

Az adatok összesítése alapján kapjuk a nekünk javasolt ismerősöket, YouTube videókat, Facebook posztokat, még a Google találati listája is azon alapszik, hogy korábban mire kerestünk rá, részletezte Klausz Melinda. Kifejtette, a Google találati rangsora sem központi, ha egy bizonyos témakör iránt jobban érdeklődünk, azok a témák előbb jelennek meg a listában, személyre szabott az adattartalom.

Mindezt azért fejlesztették ki, mert a közösségi média felületeket használók, általában nem szeretik a hirdetéseket, viszont ha hasznosnak találják, amúgy is rákerestek volna egy adott termékkategóriára, ezeket nem találják annyira zavarónak, nem élik meg olyan nagymértékben „hirdetésnek”. Így inkább ezeket mutatják a hírfolyamban, magyarázta a szakértő.

Ügyesen ki lehet használni a „személyre szabást”

Klausz Melinda megosztotta, magánszemélyként milyen trükköt vethetünk be, hogy optimalizáljuk az online vásárlásainkat. Első lépésben érdemes berakni a kosárba a kiszemelt terméket, de ne véglegesítsük a vásárlást, hanem menjünk vissza a közösségi média felületre – Facebookra, Instagramra, TikTokra – és ott kezdjünk el böngészni.

Tíz-húsz perc leforgása alatt, vagy még hamarabb megjelennek a hírfolyamban a kosárba betett termékkategóriák, hívta fel a figyelmet a marketingszakértő.

Hozzátette, több opció is van, előfordulhat, hogy bekövet bennünket a kiszemelt termék forgalmazója – mert a marketinges úgy állította be a hirdetést, hogy érzékeli, elhagytuk az weboldalt. Ilyenkor azt ösztönzik, hogy térjünk vissza a kosárhoz, és vásároljunk, ezért ajánlhatnak valamilyen kedvezményt, vagy ingyen szállítást.

Ha nem érkezik ilyen hirdetés, akkor is jól tudunk járni, mert  hasonló termékek jelennek meg a hírfolyamunkban, és előfordulhat, hogy találunk egy olcsóbb, vagy jobb ajánlatot egy másik cégnél.

„Egy okos vásárló ma már nem azonnal, érzelmi indíttatásból vásárol, hanem tudatosabban, kihasználva azt, hogy sokan úgynevezett »remarketing« hirdetéseket használnak, hogy visszacsábítsák a felhasználót” – mutatott rá Klausz Melinda.

Az etikus és erkölcstelen manipuláció

Az adatelemzéseket, megfigyeléseket minden területen, a kereskedelemben, közéleti befolyásolásra, de adathalászatra is fel lehet használni, részletezte a szakértő.

Kifejtette: „A marketing már önmagában egyfajta manipuláció, hiszen arra törekszünk, hogy rávegyük az embereket nyissák ki a pénztárcájukat, vagy költsenek többet. Ez függ az árazástól, a fényképektől, a hirdetés szövegezésétől is”.

Többfajta manipuláció van – etikus és etikátlan – a legtöbb azonban furcsa módon etikus, mert még az adathalász programok jelentős része is az adatkezelési szabályzatban feketén-fehéren leírja, hogy milyen adatokat használ fel a tevékenységükből.

Csakhogy a felhasználók jelentős része ezt nem olvassa el, és úgy indít el például egy programot, hogy nincs tudatában, hogy az lehívja az összes fényképét a felületről. Klausz Melinda rámutatott, sok esetben ezzel átlépik az etikai határt, mert leírják ugyan az adatkezelésben, hogy felhasználják a fotóinkat, de tulajdonképpen minden fényképet letöltenek, azokat is, amelyekre nem lenne feltétlenül szükségük. Nagyon vékony a vonal, nehéz meghúzni a határt.

A közösségi média oldalunk érték

Alapvetően, amikor valaki vissza akar élni a felületünkkel, az esetek többségében két ok vezérli: a pénzünket, illetve a bankszámla adatainkat vagy az oldalunkat szeretnék megszerezni.

A pénzünk ellopására rengeteg módszer van, jutalmat, öröklést, vagyont, szerelmet ígérnek, cserébe adatokat, előleget kérnek, hívta fel a figyelmet a közösségi média szakértő.

Hozzátette, a másik esetben tipikus tévhit, hogy sokan csak legyintenek, hogy az „én oldalam kinek kell?”. Pedig ma már minden magánoldal érték, mert egy átlagos magánszemély több éve használja az adott közösségi média felületet, közben ott ismerősöket gyűjtött, beszélgetett, lájkolgatott, ezzel megerősítve, hogy profilja valódi. Ha egy adathalász nulláról szeretne felépíteni egy álprofilt, időt, energiát kell belefektetnie, sokkal egyszerűbb tehát egy létező ember már meglevő profilját megszereznie.

„A mi felelősségünk, hogy minden felületen be kellene állítani az úgynevezett kétfaktoros hitelesítést. A jelszó mellett a közösségi oldal a mobileszközünkre is küld egy másik jelszót, ezzel valamivel biztonságosabbá tudjuk tenni a fiókjainkat” – tanácsolta Klausz Melinda.

Szánjunk időt az ellenőrzésre!

Arra is kitért, az üzenetekben a csatolt fájlokra, linkekre kell nagyon figyelni. Hiába tűnik úgy, hogy ügyvédi irodától, banktól kaptunk hivatalos levelet, ezt érdemes leellenőrizni. Nem a levélben megadott telefonszámot kell hívni, hanem keressünk rá a Google-ban az eredeti honlapon szereplő számra.

Mielőtt rákattintunk bármilyen linkre, inkább hívjuk fel a bankot, az ügyvédi irodát, bármilyen intézményt, ahonnan a hivatalosnak látszó levelet, üzenetet kaptuk. Az esetek 95 százalékában ugyanis ezek hamisak, abból induljunk ki, hogy például a bankok többsége nem küld interakciót kérő levelet, inkább menjünk be személyesen ügyet intézni.

A szakértő felhívta a figyelmet, hogy az online vásárlásnál és az adathalászatnál is bevethetik a sürgetést, hogy most, azonnal, hat órán belül választ kell adni. A vásárlásoknál még előfordul a 24 órás akció, de a legtöbb esetben napokig tart. „Amikor nagyon erős a sürgetés, kapcsoljon be a vészcsengő” – javasolta.

Akiben felmerül a gyanú, nem tudja kiszűrni, hogy egy üzenet valódi, vagy sem, érdemes rááldozni az ellenőrzésre az időt. Amikor az adatainkat, felületünket, bankszámláinkat feltörték, általában már nem tudjuk visszaszerezni, nagyon ritkán visszafordíthatók az adathalász tevékenységek, szögezte le Klausz Melinda.