A Cell Reports folyóiratban megjelent kutatás az agy véráramának korábbi méréseire épült az alvás és az ébrenlét különböző fázisaiban, amelyek ellentmondó eredményeket hoztak. A most publikált tanulmányban a tudósok egy technika segítségével közvetlenül megjelenítették, hogyan mozognak a vörösvértestek az alvó és ébren lévő egerek agykapillárisain, miközben a szakemberek mérték az agy aktivitását.

"Festéket használtunk az agyi erek láthatóvá tételére fluoreszkáló fényben, a kétfoton mikroszkópia néven ismert technika segítségével" – mondta a tanulmány vezető szerzője, Yu Hayashi professzor a ZME Science online tudományos portálnak. A módszernek köszönhetően közvetlenül megfigyelhették a vörösvértesteket a neocortex kapillárisaiban. Hozzátette: meglepődtek az eredményen, ugyanis a REM alvás során a vörösvértestek áramlottak az agyi kapillárisokon, de a kutatók nem találtak különbséget a nem REM alvás és az ébrenlét között.

Ez szerintük azt mutatja, hogy a REM-alvás egyedülálló állapot. Annak érdekében, hogy segítsenek tisztázni a témával kapcsolatos, korábbi megállapításokat, a szerzők az elektromos aktivitás mellett figyelemmel kísérték az agy áramlási sebességét az agy különböző területein. Ez utóbbit használták a különböző tudatállapotok megkülönböztetésére. A szakemberek végül arra jutottak, hogy a REM alvásnak fontos szerepe van az agy működésében. Ilyenkor ugyanis az agyi kapillárisokban tapasztalt fokozott véráramlás elősegítheti a „hulladék" eltávolítását az agyszövetekből.

"Az alvást nagyjából 2-3 éves korig az idegi átszervezésre használjuk, majd a funkció elmozdul a tisztítási és javítási feladatok felé" – magyarázta Yu Hayashi. A REM-alvás ciklusokban zajlik az éjszaka folyamán: a 7-8 órás alvás során az egészséges felnőtteknek általában négy REM-fázisuk van. A tanulmány szerint a REM alvásban az agy szinte olyan aktív, mint az ébrenléti állapotban, amit az emlékek megőrzéséhez hozzájáruló, fontos tényezőnek is tartanak.