Kisokos: így működik a Romániában is használt Pfizer-BioNTech vakcina

Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat a Romániában is használt koronavírus elleni oltóanyagról, amelyet a Pfizer és a BioNTech, amerikai és német vállalatok fejlesztettek. A részletkérdések megválaszolásában dr. Sîngeorzan Sergiu epidemiológus főorvos volt a segítségünkre, aki a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház Egészségügyi Ellátással Összefüggő Fertőzéseket Megelőző Egységének osztályvezetője és az országos Fertőzések Megelőzéséért és Ellenőrzéséért Egyesület (APCI) elnöke is.

Hogyan működik az oltóanyag?

A Pfizer-BioNTech tudósai által kifejlesztett oltóanyag (a vakcina neve: Comirnaty) RNS vagy más néven mRNS-en alapuló vakcina. Ez azt jelenti, hogy a vakcina nem a tényleges vírus legyengített formáját tartalmazza, hanem a kórokozó genetikai kódjának egy kis darabját. A szervezetben tehát nem megbetegedést, fertőzést okoz, hanem ellenanyag, antitestek termelését váltja ki. Megtanítja az immunrendszert felismerni a vírust, és felkészíti a szervezetet a védekezésre.

Egyelőre nem ismert, hogy ez a típusú Covid-19-elleni vakcina mennyi ideig nyújt védelmet a beoltott személynek, és még tanulmányozzák, hogy többször be lehet-e adni mRNS-típusú vakcinát, ha immunizáló hatása idővel csökkenne.

A szakértő hangsúlyozta, az mRNS-típusú vakcina nem jut be a sejtmagba, nem módosítja az emberi DNS-t. Az oltást 16 éven felüli személyek kaphatják meg, -70 Celsius-fokon kell tárolni és 95 százalékban hatékony.

Hogyan adják be?

Az oltás két fázisban történik, a szervezetbe két adag oltóanyagot juttatnak, 21 nap különbséggel. Teljes védettség a második oltás után 7 nappal alakul ki. Egy emberi szervezet tehát körülbelül egy hónap leforgása alatt válik védetté a koronavírus-fertőzéssel szemben, a szervezetnek időre van szüksége, míg antitesteket termel a vírussal szemben.

Ha koronavírusos tüneteim vannak, megkaphatom a vakcinát?

Ellenjavallt a fertőzéses, akut lázas betegeket beoltani. Ők csak miután kigyógyultak, kerülhetnek sorra. Igazoltan koronavírus-fertőzött személy esetében a romániai ajánlás szerint a tünetek megjelenésétől számított 30 napon belül lehet oltani. Például az Egyesült Államokban 90 napot javasolnak, de ez összefüggésben állhat azzal, hogy az amerikaikat sokkal súlyosabban érintette a járvány, és spórolni próbálnak az oltással, mutatott rá a szakértő.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Oltás terhesség, szoptatás ideje alatt?

Jelenleg nincsenek klinikai vizsgálatok, amelyek erre konkrét választ adnának. Az Amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) ajánlása szerint a várandós nőknek segíthet, ha kezelőorvosukkal megbeszélik a döntést. A csíkszeredai epidemiológus főorvos ennek kapcsán hangsúlyozta: mivel az mRNS vakcina nem módosítja az emberi DNS-t, nem okozhat genetikai betegséget és az emberi hormonháztartásra sincs hatással.

Más ellenjavallatok

Azoknak, akiknek kórtörténetében anafilaxiás reakció szerepel, nem ajánlott az oltás. Sem pedig azok számára, akiknél oltásokkal szembeni allergiás reakciókat figyeltek meg, bár ez utóbbi vitatott, mert minden oltóanyag más módszerrel védi a szervezetet a kórokozótól, részletezte a szakértő. Természetesen azokat sem oltják, akik az oltóanyag bármelyik összetevőjére ismerten allergiásak.Fotó forrása: Kocsis B. János

Milyen mellékhatások jelentkezhetnek?

A klinikai vizsgálatok szerint oltási reakció lehet fájdalom, duzzanat, bőrpír az injekció beadásának helyén, fáradtságérzés, fejfájás, izomfájdalom, ízületi fájdalom, hidegrázás, láz, émelygés. Nagyon ritkán előfordulhat: megnagyobbodott nyirokcsomók, rossz közérzet, végtagfájdalom, álmatlanság, viszketés a beadás helyén.

A mutálódott vírustörzsekkel szemben is véd?

Erről pénteken publikáltak előzetes adatokat. A Pfizer és a Texasi Egyetem egészségtudományi központjának szakemberei által végzett vizsgálatok eredményei szerint a vakcina valószínűleg 95 százalékban hatékony az új koronavírus-variánsokkal szemben. A kutatók a már beoltott 20 pácienstől származó vérmintákon végeztek laboratóriumi vizsgálatokat, amelyek szerint a vakcina hatékonyan semlegesíti a vírus tüskefehérjéjének úgynevezett N501Y mutációját, amely az erőteljesebb fertőzőképességéért felelős. 

A tanulmány azonban csak korlátozott eredményekkel szolgál, mivel a szakemberek nem vizsgálták az új vírusváltozatok összes mutációját. A vállalat szerint ugyanakkor a koronavírus elleni vakcina szükség esetén rövid időn belül – mindössze hat hét alatt – módosítható, hogy hatékony legyen az új mutációkkal szemben.

Miért kell maszkot viselnem és távolságot tartanom, ha be vagyok oltva?

A beoltott személyek szervezete azonnal azonosítja a vírust, ha a szervezetbe kerül, és elkezd védekezni vele szemben, így a csíkszeredai szakértő szerint nem áll fenn annak veszélye, hogy másokat megfertőz, mert a vírus azonnal falba ütközik, nincs ideje terjeszkedni. Jelenlegi információk szerint egyedül a bizonyos immunszuppresszált és autoimmun betegek esetében állhat fenn annak kockázata, hogy másokat megfertőzhetnek, mert előfordulhat, hogy a betegség miatt a szervezetük nem termel elegendő antitestet.

Az oltáskampány célja eljutni arra a pontra, hogy a társadalom 70-80 százaléka immunizálva legyen, így a vágyott állapot szerint ekkor a vírusnak elvileg nincs esélye terjedni. Addig viszont a jelenlegi szabályokkal, maszkviseléssel, távolságtartással, gyakori kézmosással és -fertőtlenítéssel kell védekezni a vírussal szemben, mert mint a szakértő rámutatott, a járványügyi szabályokat a teljes lakosságra vonatkozóan hozzák meg, és amíg nem érjük el a nyájimmunitást, roppant nehéz lenne ellenőrizni, be van-e oltva az a személy, aki nem hord maszkot.

A nemzetközi közvélemény azonban visszafogottabban tárgyalja a kérdést: több publikáció (például itt, itt, itt, itt, itt) szerint míg abban egyetértés van, hogy a vakcina megvéd a koronavírus okozta megbetegedéstől, a tudósok még vizsgálják, hogy a beoltott személy lehet-e hordozó és megfertőzhet-e másokat, ezért továbbra is be kell tartani a vírus terjedésének megfékezését szolgáló közegészségügyi szabályokat.

A csíkszeredai epidemiológus főorvos volt az első személy Hargita megyében, akit beoltottak a koronavírus ellen. Kérdésünkre elmondta, jól érzi magát, enyhe kellemetlenséget érzett a szúrás helyén, de ez elmúlt, és azóta semmilyen mellékhatása, panasza nincs.

Kapcsolódók

Kimaradt?