A vízkészleteink túl nagy részét használjuk fel, sokak számára pedig nem biztosított a megfelelő minőségű ivóvíz. 

Az Európai Unió szinten mért, mindössze 5,8 százalékos vízkihasználtsági arány – amely a gleccserekből, a felszín alatti vizekből, a folyókból és a tavakból származó édesvízkészletekre vonatkozik – látszólag biztonságos helyzetet mutat. A kutatók ugyanakkor figyelmeztetnek: egy ország azonban már akkor a veszélyzónába kerül, ha a készleteinek több mint 20 százalékát használja fel. Márpedig az Eurostat és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint több tagállam is messze meghaladja ezt a küszöbértéket, írja a potfolio.hu.

A legrosszabb helyzetben Ciprus van, amely gyakorlatilag állandó szükségállapotban működik. Az ország az édesvízkészleteinek 72 százalékát használja fel, ez az arány pedig a nyári hónapokban akár 92 százalékra is megugorhat. A hatóságok korábban arra kérték a lakosokat, hogy a napi vízfogyasztásuk tíz százalékát – ami nagyjából kétpercnyi vízhasználatnak felel meg – takarítsák meg, ám a gyorsan növekvő népesség tovább terheli a készleteket. A kormány emiatt rohamtempóban létesít sótalanító üzemeket az ivóvízigény kielégítésére, különösen a nyári turistaszezon előtt.

Ciprus után egy másik mediterrán szigetország, Málta következik 33 százalékos éves vízkihasználtsággal, amely a nyári időszakban 67 százalékra emelkedik. Hasonlóan aggasztó a helyzet Görögországban (37 százalék), Romániában (34 százalék), Portugáliában (31 százalék), Olaszországban (27 százalék) és Spanyolországban (26,5 százalék) is, hiszen a nyári hónapokban mindegyik ország bőven a veszélyzónán belül mozog.

Vízkészletének legkisebb hányadát Hollandia (4,1 százalék) és Németország (4,1 százalék) használja fel, de előnyös helyzetben van Belgium (5,3 százalék), Lengyelország (8 százalék) és Franciaország (9 százalék) is.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség előrejelzése szerint az éghajlatváltozás és a tartós aszályok várhatóan legalább 2030-ig fokozzák a vízhiány gyakoriságát és súlyosságát.

Egy másik jelentés rávilágít arra, hogy minden tizedik uniós polgárnak nehézséget okoz a tiszta és biztonságos ivóvízhez való hozzáférés. Ez a probléma Cipruson 36,5 százalékot, Görögországban pedig 31,5 százalékot érint, így ezekben az országokban a legsúlyosabb a helyzet. Ebben a tekintetben Románia és Magyarország is elég rosszul áll, a lakosság 21, illetve 20 százaléka számára jelent problémát a tiszta ivóvíz.

Érdekes módon több olyan tagállam is küzd a tiszta ivóvízhez való hozzáférés nehézségeivel – köztük Bulgária, Magyarország, Horvátország és Írország –, ahol egyébként nem kiugró az édesvízkészletek kihasználtsága. Ez arra utal, hogy az ellátási problémák kevésbé a fizikai vízhiányra, mint inkább az elöregedett infrastruktúrára és a hálózati veszteségekre vezethetők vissza.

Ezzel szemben Franciaország, Portugália és Spanyolország a vízkészletek szűkössége ellenére is hatékonyabban oldja meg a tiszta víz elosztását, így ezekben az országokban a kilencszázalékos uniós átlag alatt marad a vízellátási gondokkal küzdők aránya.