Noha a héten mért jégveszteség nem olyan szélsőséges, mint a jégolvadás szempontjából rekordévnek számító 2019-es év hasonló időszaka, ezúttal az olvadásban érintett jégtakaró kiterjedése nagyobb.

A grönlandi jégtakaró olvadása – amely a második legnagyobb olvadási terület az Antarktisz után – a tudósok becslése szerint a tengerek vízszintemelkedésének 25 százalékáért felelős.

Grönlandon a jeges terület felmelegedése és olvadása háromszor gyorsabb, mint a világ más részein. A jégtakaró fogyása 1990-ben kezdődött, 2000 óta pedig egyre gyorsabb az olvadás. A Die Presse osztrák lap szerint a kutatók úgy vélik, hogy az elmúlt évek vesztesége körülbelül négyszer akkora, mint a kétezres évek előtti időszaké.

Egy közelmúltban megjelent tanulmány szerint a kilencvenes évek közepe óta a Föld 28 ezer milliárd tonna jeget veszített, ennek jelentős hányadát az Északi-sarkvidéken, beleértve Grönlandot is. Borús feltételezések szerint a tengerszint a század végére a korábbiakkal ellentétben nem két–tíz centiméterrel, hanem akár 10-18 centiméterrel is emelkedhet, ha az olvadás olyan mértékű marad, mint 2021 nyarán. Ha a grönlandi jég teljesen elolvadna, a tengerszint 6, sőt, akár 7 méterrel is megemelkedhet.

Mivel az idei nyár Grönlandon viszonylag hűvösen kezdődött, sok csapadékkal, a grönlandi jég olvadása jelenleg még a történelmi átlagon belül van – írja a Polar Portal. Az olvadási időszak június és szeptember között zajlik.