Felmérés: kiderült, milyen jövője van a rovarfogyasztásnak
Az erőfeszítések, amelyek célja az, hogy az embereket rovarfogyasztásra ösztönözzék a hús fenntartható alternatívájaként, kudarcra vannak ítélve – derül ki egy friss tanulmányból, amelyet a The Guardian idéz. A fő akadály: az emberek, különösen a nyugati országokban, undorodnak a tücskök, hangyák vagy sáskák elfogyasztásának gondolatától.
Az utóbbi években a rovarok tenyésztését és fogyasztását a hagyományos hús környezetre gyakorolt súlyos hatásai miatt egy zöldebb alternatívaként népszerűsítették – az állattenyésztés jelentős tényező az erdőirtásban, felelős a globális vízszennyezés több mint feléért, és akár az üvegházhatású gázkibocsátás harmadát is okozhatja, amely a klímaváltozás katasztrofális hatásainak elkerüléséhez még megengedett lenne – idézi a kutatást a Digi24 hírtelevízió.
Ennek ellenére a tücskök, sáskák vagy hangyák tenyésztésének és fogyasztásának jóval kisebb környezeti hatása nem fog teljes mértékben érvényesülni, mivel az emberek – főként a nyugati országokban – elutasítják ezek fogyasztásának gondolatát – állapították meg a kutatók.
Az Egyesült Államokban és Európában végzett közvélemény-kutatások szerint, bár a válaszadók akár 91%-a is hajlandó lenne kipróbálni növényi alapú „alternatív húsokat", mindössze kb. 20% fontolná meg rovarok fogyasztását. A kulturális „undor" mellett gazdasági akadályok is fennállnak – áll a tanulmányban. A legtöbb vállalat – néhány fehérjeszeletes startup kivételével – inkább olyan fajok, mint a fekete katonalégy tenyésztésére koncentrál, állati, nem pedig emberi fogyasztás céljából.
„Ezeket a kihívásokat figyelembe véve nehéz elképzelni, hogy a rovaralapú élelmiszerek valódi alternatívát jelentsenek a hagyományos hússal szemben” – olvasható a Nature Sustainable Agriculture című folyóiratban megjelent tanulmányban.
Bár sok ember kifejezi szándékát a fenntartható módon előállított élelmiszerek fogyasztására, a nyugati országokban viszonylag kevesen választják a vegetáriánus vagy vegán életmódot. Eközben a globális húsefogyasztás a következő évtizedekben várhatóan tovább növekszik, elsősorban olyan országok újonnan kialakuló középosztályainak kereslete miatt, mint Kína – ez pedig további nyomást helyez a termőföldekre, vízkészletekre és az éghajlatra.
„Korlátozottak az erőforrásaink, ezért a legígéretesebb alternatívákra kell összpontosítanunk” – nyilatkozta Dustin Crummett, a tanulmány társszerzője és az Insect Institute ügyvezető igazgatója. „Úgy tűnik, hogy a tenyésztett rovarok folyamatosan a leggyengébb eredményeket mutatják a húshelyettesítők között, és a piacuk még olyan régiókban is rendkívül kicsi, ahol van némi hagyományuk a rovarevésnek.”
Crummett hozzátette, hogy bár voltak próbálkozások rovarokat tartalmazó szeletek és kenyerek bevezetésére, ezek nem váltak olyan termékekké, amelyek valóban helyettesíthetnék a húsfogyasztást. „Az egész rovarevésről szóló beszéd nem hozott érdemi változást. Az emberek még mindig erősen negatívan reagálnak a rovarokra, és nincs meg ehhez a kulturális háttér” – mondta. „A mélyen gyökerező undor és a régóta fennálló gasztronómiai hagyományok megváltoztatása nem könnyű, főleg nem felülről irányított módon. Ha egyszerű lenne, többen ennének növényi alapú termékeket is.”
Kevés kormány tett valódi lépéseket a húsfogyasztás csökkentésére, annak ellenére, hogy annak hatása a környezetre óriási – félve a politikai következményektől. Dánia azonban példát mutatott, amikor 2023-ban bevezetett egy tervet a húsefogyasztás csökkentésére, valamint a növényi alapú élelmiszerek kínálatának bővítésére.
CSAK SAJÁT