Egy friss tanulmány alapján az elkövetkező évtizedekben afrikai élőhelyük akár 90 százalékát is elveszíthetik az emberiség legközelebbi rokonai, az emberszabású majmok, írja a Guardian alapján a telex.hu portál.

Veszélyeztetettnek és kritikusan veszélyeztetettnek számítanak a gorillák, a csimpánzok és a bonobók, akiknek 2050-re megtizedelheti az élőhelyüket az éghajlati válság, a vadon élő területek ásványkincsek, fa és élelmiszer miatt történő elpusztítása, valamint az emberi népesség növekedése együttesen . 

Az elemzéshez a Nemzetközi Természetvédelmi Unió majmok adatbázisának adatait használták fel a fajok populációiról, veszélyeiről és a természetvédelmi intézkedésekről több száz helyszínen 20 év alatt. Ezután modellezték a globális felmelegedés, az élőhelyek pusztulása és az emberi népességnövekedés együttes jövőbeli hatásait.

Kapcsolódó

Csökken az amerikai és európai tavak vizének oxigénszintje

A szakemberek szerint valószínűleg a világ más tavaiban is csökken az oldott oxigén szintje, aminek az az oka, hogy az éghajlatváltozás okozta melegedés miatt csökken az oxigén vízoldhatósága.

kutatás tavak oxigén

A legtöbb majomfaj a síkvidéki élőhelyeket kedveli, de az éghajlati válság miatt egyes síkvidékek melegebbé, szárazabbá és sokkal kevésbé alkalmassá válnak. A magaslatok vonzóbbá válnak, feltéve, hogy a majmok el tudnak jutni oda, de ahol nincs magaslat, ott a majmok nem tudnak hová menni.

„Mivel az éghajlatváltozás arra kényszeríti a különböző növényzeti típusokat, hogy lényegében feljebb költözzenek, minden állat – nem csak az emberszabású majmok -, amely bizonyos élőhelytípusoktól függ, kénytelen lesz feljebb költözni, vagy helyileg kihal” – mondta Fiona Maisels, a Wildlife Conservation Society munkatársa, a kutatócsoport tagja.

A Diversity and Distributions című folyóiratban közzétett kutatásban közel 50 egyetem, kutatóintézet és természetvédelmi szervezet tudósai vettek részt. Két forgatókönyvet elemeztek: az egyikben intézkedéseket tesznek az éghajlatváltozás, az élőhelyek csökkenése és az emberi népességnövekedés megfékezésére, a másikban pedig keveset tesznek ezek ellen.

A kutatók azonban viszonylag kis különbséget találtak az előre jelzett élőhelyveszteségekben: az első forgatókönyv szerint 2050-re 85 százalékos, míg a második forgatókönyv szerint 94 százalékos lesz a veszteség.