Görögdinnyefajok és több száz fajta, üvegházban termesztett növény DNS-ét vizsgálva a kutatók felfedezték, hogy a görögdinnye legnagyobb valószínűséggel Északkelet-Afrikában vadon élt ősi növényekből származik.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány kijavítja azt a 90 éves tévedést, amely szerint a görögdinnye őshazája Dél-Afrika. A genetikai kutatás összhangban van azokkal az egyiptomi sírrajzokkal, amelyek azt jelzik, hogy a Nílus völgyében már több mint négyezer éve fogyasztottak görögdinnyét desszertként - olvasható a Science Daily tudományos hírportálon.

A kutatók, köztük a tanulmány vezető szerzője, a St. Louis-i székhelyű Washington Egyetem tiszteletbeli professzora, Susanne S. Renner megállapították, hogy a görögdinnye szudáni fajtája, a kordofán dinnye a honosított görögdinnye legközelebbi rokona. "A DNS-bizonyítékok alapján azt találtuk, hogy a görögdinnye, ahogy ma ismerjük - édes ízével, gyakran piros húsával - genetikailag a nyugat-afrikai és északkelet-afrikai dinnyefajtákkal áll a legközelebbi rokonságban" - mondta Renner, aki 17 évig a müncheni Lajos Miksa Egyetem professzora és a müncheni botanikus kert és herbárium igazgatója volt.

Laboratóriuma régóta kutatja a dinnyét és az uborkát, az utóbbi tíz évben főként a görögdinnyére és a keserű dinnyére (balzsam körte) összpontosított. A genetikai információk segíthetnek betegségekre kevésbé hajlamos dinnyefajtákat kifejleszteni - mutatott rá Renner.  "Az egyiptomi sírrajzok győztek meg arról, hogy az egyiptomiak fogyasztottak dinnyét. Különben miért helyezték volna ezeket a nagy gyümölcsöket tálcákra szőlők és más édes gyümölcsök mellé?" - magyarázta.

"A történelem során a dinnyéket, uborkákat és görögdinnyéket számos alkalommal honosították, ezek időrendjét és helyét nehezebb meghatározni, mint ahogyan 10-15 éve gondoltam. Az ősi magokból származó DNS azonban segít ebben" - hangsúlyozta.