A melanoma, vagyis az anyajegyrák alattomos és halálos lehet, ha nem veszik észre időben. Dr. Fekete László bőrgyógyászt, a marosvásárhelyi Dermart klinika társtulajdonosát kérdeztük a megelőzés fontosságáról, a szűrésekről, a kezelésekről – és arról, mire érdemes figyelnünk nyáron, amikor a bőrünk szinte folyamatosan ki van téve a napfénynek.

– Miért fontos az anyajegyszűrés, és kinek ajánlott elvégeztetni?

– Az anyajegyszűrés fontossága abban rejlik, hogy évente legalább egyszer el kell mennünk bőrgyógyászhoz anyajegyek ellenőrzésére. Ha először megyünk el, és az orvos azt mondja, hogy két év múlva találkozunk, akkor az azt jelenti, hogy nem tartozunk a veszélyeztetett kategóriába. Ha viszont azt mondja, hogy egy év múlva jöjjünk vissza, akkor olyan anyajegyek vannak, amelyeket még egyszer meg kell néznie, vagy ha több mint hatvan vagy száz anyajegye van valakinek a testén, az már magasabb kockázatot jelent.

Szintén rizikócsoportba tartoznak az idősebb személyek, illetve azok, akik mozgásukban korlátozottak. Ezért nagyon fontos, hogy akár családorvosi szinten is rendszeresen ellenőrizzék őket. Legalább évente egyszer, de az élet során legalább ötévente mindenkinek ajánlott bőrgyógyászhoz mennie anyajegyszűrés céljából.

– Miért ennyire fontos ez?

– Ez azért fontos, mert a melanoma, vagyis az anyajegyrák az egyik legveszélyesebb daganattípus, és a halálozási aránya nagyon magas, az egyik legmagasabb a világon. Ráadásul tünetmentes. Ez a probléma vele: amikor már tüneteket mutat – például megnagyobbodik, vérzik, sötétedik vagy átalakul –, akkor általában már késő a kivágás. Ilyenkor már elkéstünk.

Az anyajegyszűrés egyik legfontosabb eszköze a dermatoszkóp. A vizsgálat segít megállapítani, hogy egy anyajegy mennyire veszélyes, van-e rajta elváltozás, fejlődés (evolúció), és szükséges-e az eltávolítása.

– Veszélyesebbek azok az anyajegyek, amelyekből szőrszálak nőnek ki?

– Azok az anyajegyek, amelyekből szőrszálak állnak ki, veszélyesebbeknek tekinthetők, mert az arcon lévő ilyen anyajegyeket sokan előszeretettel vágják vagy húzgálják – ez viszont nem ajánlott. A szőrszálak ugyanis mélyen a bőrben és az anyajegyben helyezkednek el, és az erőszakos húzogatás mikrosérüléseket okozhat, ami később sejtváltozáshoz, akár melanomához vezethet. Ezért ezeket a szőrszálakat nem szabad húzogatni.

Ha valaki úgy érzi, hogy egy ilyen anyajegyen lévő szőrszál zavaró, inkább menjen el bőrgyógyászhoz, aki szükség esetén kimetszi az egész anyajegyet, és akkor ezzel a problémával már nem kell foglalkoznia.

Az anyajegy eltávolítását általában helyi érzéstelenítésben végzik bőrgyógyászok, plasztikai sebészek vagy akár általános sebészek is. Az érzéstelenítés után kimetszik az anyajegyet úgy, hogy az elváltozás körül, például, ha az egy centi vagy fél centi nagyságú, oldalanként még fél centi biztonsági zónát is levágunk. Mélyen, általában a fascia rétegig távolítjuk el az elváltozást. Például egy egycentis anyajegy kivétele után akár két és fél-három centiméteres varrat maradhat. Ez a módszer megfelel az európai irányelveknek (guideline-oknak), amelyeket a tudományos bőrgyógyászati fórumok is ajánlanak.

– Milyen szabályokat alkalmaznak a bőrgyógyászok az anyajegyek értékelésére?

– Az anyajegyek értékelésénél nagyon fontos az úgynevezett ABCDE szabály, amit minden bőrgyógyász alkalmaz:

• A – Aszimmetria: ha az anyajegyet bármilyen irányból kettévágva a két fél nem egyforma, gyanús lehet.
• B – Border (szegély): a szabálytalan, elmosódott vagy szaggatott szegély problémás.
• C – Color (szín): ha az anyajegy többféle színt mutat vagy színváltozást tapasztalunk, érdemes ellenőriztetnünk.
• D – Diameter (átmérő): ha az átmérő nagyobb egy bizonyos méretnél (általában 6 mm felett), figyelmet igényel.
• E – Evolution (változás): ha az anyajegy mérete, alakja, színe változik, az mindig intő jel, bőrgyógyászhoz kell fordulnunk.

– Más bőrelváltozások is veszélyt jelenthetnek?

– Például az idősebbeknél megjelenhet egy olyan seb, ami hosszú ideig nem gyógyul, vérzik, begyógyul, majd újra vérzik. Ez a bazalioma, egy rosszindulatú bőrrák típus, ami nem olyan veszélyes, mint a melanoma, de helyileg roncsolja a bőrt. Leggyakrabban az arcon, orron vagy homlokon jelenik meg, és a hosszan tartó napozás, illetve a napvédelem hiánya okozza. Ezért fontos ezekkel is bőrgyógyászhoz fordulni.

– Mi a helyzet a régen bibircsóknak nevezett kinövésekkel?

– Ezek fibrómák, jóindulatú elváltozások, amelyek nőhetnek, és ha piszkáljuk őket, begyulladhatnak. Ezeket általában elektrokauterrel szoktuk kivágni, ami gyors és minimálisan invazív eljárás, és bőrgyógyászok végzik. Az ilyen elváltozások leggyakrabban az ágyék (inguinális) és a hónalji (aksziláris) részekben jelennek meg, de előfordulhatnak a háton is, tehát több helyen kialakulhatnak.

– Ha valaki véraláfutás-szerű foltot talál az ajkán, mire gyanakodhat?

– Az ajaki elváltozások külön kategóriába tartoznak. Lehet itt laphám elváltozás, hemangioma, vagy akár herpeszes folyamat is. Mindenképpen a bőrgyógyász döntése, ezért ilyen esetben is orvoshoz kell fordulnunk.

Akármilyen elváltozás van a testünkön, ami nem gyógyul meg hagyományos módon, még családorvos által javasolt krémek vagy kezelések után sem, feltétlenül el kell mennünk bőrgyógyászhoz. Az orvos dermatoszkóp segítségével vizsgálja meg a bőrelváltozást, és ez alapján dönt a továbbiakról.

– Mit érdemes tudnunk a hemangiomákról?

– A hemangiomák jóindulatú éranyajegyek, amiket erecskék táplálnak. Gyerekkorban, csecsemőkorban lehetnek óriásiak. A kezelésükre külön protokoll létezik, amit bőrgyógyászok és intenzív terápiás gyermekorvosok alkalmaznak. Fontos a kezelés, mert csökkenti a hemangioma nagyságát.

Idősebb korban is megjelenhetnek ilyen elváltozások a test bármely részén, kisebb vagy nagyobb méretben. Ha nincs növekedés, akkor általában nem kell vele foglalkoznunk, de ha növekszik, akkor érdemes kimetszeni.

– Mi a helyzet a szeplőkkel?

– A szeplő öröklődő adottság, tehát igazából így születünk. Különböző kezelési módszerei vannak, nem térnék nagyon ki erre. Esztétikai beavatkozások során lehet esetleg eltávolítani vagy halványítani, de igazából szexepil – inkább azt mondanám.

Persze nyilvánvalóan, hogyha valaki szeplős, akkor fényvédőt kell használnia, mert több is kialakulhat idővel. 

– Milyen napvédőkrémet ajánl nyárra?

– Általában van külön gyerekeknek és külön felnőtteknek készült napvédőkrém. Az 50 faktoros jelzésű plusz krémeket ajánlom. Ezeket akár az egész testre, bármilyen testrészre lehet használni. És amit még fontosnak tartok: 12 és 17 óra között nem szabad kint lenni a napon, mert akkor az UV-sugárzás a legmagasabb. Azelőtt vagy azután nyugodtan lehet menni strandolni, semmi gond nincs vele. És ajánlom, hogy ha ki is megyünk a napra – ha nem is ebben az időintervallumban –, kétóránként kenjük be magunkat fényvédővel, legalább azokon a területeken, amelyeket takar ruha. Itt gondolok az arcra, a felső végtagokra, a kézfejre stb.