banner_jtYG1g7R_1_970x250.gif
banner_PIz6eiCM_Koldok_300x250.gif

Az AstraZeneca biztonságos – mikrobiológust kérdeztünk a vakcina mellékhatásairól

Míg az oltási sebességben élen járó Izrael adatai szerint a Pfizer-BioNTech-vakcina 89 százalékban volt hatásos bármilyen koronavírus-fertőzés ellen, a tüneteket okozó fertőzés ellen pedig 94 százalékban nyújtott védelmet, addig az AstraZeneca oltóanyag meglehetősen népszerűtlen, a németek kifejezetten ódzkodnak a vakcinától. Dr. Székely Edit mikrobiológus egyetemi oktatót arról kérdeztük, megalapozottak-e a félelmek. Kiderült, az AstraZeneca oltóanyagának hatékonysága valamivel alacsonyabb, mint a Pfizer/BioNTech vagy Moderna által kifejlesztett vakcináké, az általa létrehozott védettség mégis jelentős.

Mint írtuk, az online felmérésekkel foglalkozó Civey közvélemény-kutató társaság adatai szerint a német lakosság 34,8 százaléka mindenképpen kihagyná az AstraZeneca-vakcinát, és a járvány ellenére inkább kivárná, hogy megnyíljon a lehetőség egy másfajta védőoltás megszerzésére. Sokan nem mentek el beadatni az oltást, amikor megtudták, hogy a legkevésbé népszerű oltóanyagból kapnak. De  Romániában is tartózkodás figyelhető meg a brit-svéd oltóanyaggal szemben. 

A német sajtóban elterjedt jellemzés szerint „imidzsprobléma” alakult ki. Ez az életkori korlátozás miatti fenntartások mellett arra vezethető vissza, hogy a BioNTech/Pfizer- és a Moderna-vakcinához képest az AstraZeneca oltásának hatásossága alacsony, és kétséges, hogy mennyire véd a vírus új mutációitól. Tovább erősítették a fenntartásokat a heves oltási reakciókról szóló beszámolók is. Az AstraZeneca által kidolgozott COVID-19 ellenes oltás úgynevezett vektor vakcina, szemben a Pfizer/BioNTech és Moderna mRNS alapú oltásaival.

Dr. Székely Edit mikrobiológus egyetemi oktatótól megtudtuk, az AstraZeneca előállításánál vektorként egy csimpánz adenovírust használnak, ami emberre nézve veszélytelen, de képes az emberi sejtekbe eljuttatni a genomjába illesztett DNS szakaszt, amely a SARS-CoV2 vírusra jellemző tüskefehérjét kódolja. Erről mRNS íródik át, és ettől kezdődően nagyjából ugyanaz történik, mint az mRNS alapú vakcinák esetében: a riboszómák szintjén legyártódnak a tüskefehérjék, ezek a sejtfelszínen megjelennek és immunválaszt indítanak el. Ennek eredményeként ellenanyagok termelődnek, és sejtes immunitás is kialakul.

A különbség tehát elsősorban abban keresendő, hogy milyen formában jut el a tüskefehérjét kódoló információ az emberi sejtekbe. A vektor vírus nem replikatív, tehát nem sokszorozódik meg, betegséget semmilyen körülmények között nem válthat ki. Az adenovírusok emberi sejtekkel való kölcsönhatásai régóta és jól ismertek, biztonságosan használhatók oltóanyagokban.

Fotó: Agerpres

Jelenleg az oltóanyagokkal való ellátás a szükséghez képest nehézkes és lassú. Nem lehetséges egyetlen oltóanyaggal hasznos időben lefedni a teljes szükségletet, részletezte a szakember, hozzáfűzve, hogy jóllehet az AstraZeneca oltóanyagának hatékonysága valamivel alacsonyabb, mint a Pfizer/BioNTech vagy Moderna által kifejlesztett vakcináké, az általa létrehozott védettség mégis jelentős, hiszen egy 63-80 százalékos védettség sokkal több, mint a védettség teljes hiánya. Gyakori alkalmazás esetén nagymértékben hozzájárulhat a vírus terjedésének lassításához, tehát fontos eszköz a járvánnyal szembeni küzdelemben.

Fontos tudni, hogy az AstraZeneca által létrehozott oltás 100 százalékban megelőzi a súlyos, kórházi ápolást igénylő megbetegedés kialakulását, aminek az egyén, az egészségügyi rendszer és a járványügyi helyzet vonatkozásában egyaránt óriási jelentősége van. Noha további megerősítést várunk, egyre inkább beigazolódni látszik, hogy az eddig forgalomba hozott oltások a tünetmentes fertőzés lehetőségét, és ezáltal a vírus terjedését is csökkentik. Mindezek alapján fontos, hogy amennyiben a Romániában eddig használatban lévő három oltóanyag közül akármelyikhez hozzájuthatunk, ne utasítsuk el, éljünk a lehetőséggel és szerezzünk védettséget a megbetegedéssel szemben saját magunk, illetve a környezetünkben élők érdekében – hangsúlyozta a szakember.

Kiemelte, az AstraZeneca mellékhatásai hasonlóak a Pfizer/BioNTech és Moderna oltások után észleltekhez. A két mRNS alapú oltóanyagról itt írtunk. A szakember már akkor kifejtette, a vakcinákat csak akkor engedélyezik, ha biztonságosság szempontjából megfelelnek az elvárásnak, tehát komolyabb mellékhatás csak nagyon ritkán alakulhat ki. Igazolt, oltás által kiváltott haláleset az oltás azonnali visszavonását eredményezné.

A tanulmányokban észleltek szerint az AstraZeneca sem veszélyesebb, mint más koronavírus elleni vakcinák, gyakoribb reakció a helyi érzékenység (63,7%) vagy fájdalom (54,2%), fejfájás (52,6%), fáradékonyság (53,1%), izomfájdalom (44%), általános rosszullét (44,2%), izomfájdalmak (44%), ízületi fájdalmak (26,4%), hőemelkedés vagy lázas állapot (33,6%), hidegrázás (31,9%), émelygés (21,89%). Ezek az oltás után beinduló immunválasznak tulajdoníthatók, és egy-két nap alatt megszűnnek.

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?