Elkeserítően magas a halálos közúti balesetek száma, évek óta kongatja mindenki a vészharangot, hogy Románia listavezető az Európai Unióban ezen a téren. A Román Rendőrség legutóbbi összesítése szerint havonta több mint százan veszítik az életüket az utakon. Az első félévben 607 halálos közúti balesetben 666 áldozat halt meg. De nap mint történnek balesetek, nap mint nap érnek tetten alkohol, kábítószer hatása alatt vezető sofőröket. Mindannyian megtapasztaltuk már az agressziót az utakon, a „letolást”, a lámpázást, dudálást, a kiszorítást, az erőszakos sávváltást.

Általában a hiányos közlekedési infrastruktúrát tesszük felelőssé: nincs elég autópálya, gyorsforgalmi út, így a gépkocsivezetők egy része miután végighalad a települések során, a sebességkorlátozások miatt elveszíti a lendületét, majd a türelmét is, belevág egy kockázatos előzésbe, vagy ahol lehet, a megengedettnél nagyobb mértékben rátapos a gázpedálra. Felmerül, hogy szigorítani kell a közlekedési szabályokat, növelni a rendőrségi ellenőrzések számát. Miklós Csongor csíkszeredai pszichológus, mentálhigiénés szakember a Maszol megkeresésére rámutatott, a tudatosabb életvezetés a gépkocsivezetési kultúrában is visszaköszönne, ha többen törekednénk arra, hogy megtaláljuk a lelki békénket, lassítsuk a hétköznapi rohanást, befele figyeljünk, kevesebb lenne a agresszív sofőr az utakon, de a kockázatos előzések, a gyorshajtás is visszaszorulna.

Ide vezethető vissza a szabályok tiszteletben tartása is, ha belegondolnánk, mekkora tragédiát okozhatunk azzal, hogy ittasan ülünk a volánhoz, tehát nem csak sodródunk a hétköznapok történéseivel, hanem tudatosan hozzuk meg a döntéseket, ritkábban fordulna elő, hogy fittyet hányunk a szabályokra.

Az infrastruktúra állapota, a gépkocsipark minősége megkerülhetetlen tényező

A probléma rendkívül összetett, a hiányos infrastruktúra viszont megkerülhetetlen, szögezte le Miklós Csongor. Saját tapasztalatait felidézve elmondta, rengeteg akadállyal szembesül, aki el akar jutni egyik pontból a másikba gépkocsival, nem beszélve ha át akarja szelni az országot. Csíkszereda és Gyergyószentmiklós között szinte minden faluban gázvezetéket fektetnek, forgalomkorlátozások vannak, így megfigyelhető, hogy a sofőrök egy része a két falu között rátapos a gázpedálra, mindenkit megelőzve rohan, be akarja hozni a lemaradást, az elvesztegetett időt.

„Bármilyen közhelyesen hangzik, felgyorsult a világ, akarjuk tartani a tempót Európával, a világgal, és frusztrálódunk, amikor a infrastruktúra ezt nem teszi lehetővé” – mutatott rá a szakértő. Másrészt Romániában a géppark minősége sem segíti a gyors haladást, egy gyengébb autóval kevésbé lehet biztonságosan végrehajtani egy előzést.

Örömünkben-bánatunkban is felhajtunk egy pohárral

Románia ugyanakkor az alkoholfogyasztás terén is éllovas, beivódott a kultúránkba, örömünkben-bánatunkban is felhajtunk egy-két pohárral. Sokaknak természetessé vált, hogy egy-két sör után még volánhoz ülnek, különösen ha évtizedek alatt soha nem érték tetten őket.

„Nincs meg bennünk a félelem, hogy felfüggesztik a jogosítványunkat, vagy leginkább attól, hogy kárt okozunk magunknak, másoknak. Amíg nem jön közel hozzánk a probléma, egyszerűen nem foglalkozunk vele, hajlamosak vagyunk tudomást sem venni az esetleges következményekről” – mondta Miklós Csonor, hozzátéve, sokat vezet, ám az elmúlt tíz évben mindössze kétszer állította meg a közúti rendőrség, hogy ellenőrizzék, fogyasztott-e alkoholt.

Jobb lenne, ha tudatosan figyelnék, az önkontroll lépne működésbe, ám a legtöbb esetben csak az a visszatartó erő, nehogy tetten érjen a rendőrség. Ezért is elítélendő, hogy a számos közlekedési csoportban a közösségi oldalakon egymást figyelmeztetik a gépkocsivezetők a rendőri ellenőrzésre, így segítve a szabályszegőket, hogy elkerüljék a felelősségre vonást, mutatott rá a pszichológus. Hozzátette, ez az utóbbi időben változik, egyre gyakrabban fordul elő, hogy ezekben a csoportokban megszólítják a rendőrségi jelenlétre figyelmeztetőket. „Lassan, de helyreállnak az emberek fejében a dolgok, ez leginkább annak a hatása, hogy a közvetlen környezetükben tapasztalták meg, milyen tragédiákat okozhat a közlekedési szabályok megszegése” – taglalta Miklós Csongor.

„Villámhárítóként” működik a gépkocsivezetés

Arra is kitért szintén saját megélése alapján, hogy amikor rossz napja van, a közlekedésben is feszültebb. A gépkocsivezetés „villámhárító” gyanánt működik, sokan ott vezetik le a felgyülemlett frusztrációkat, a szorongást. A másik autóban utazó projekciós felületté válik, közben pedig a gépkocsi megvéd a közvetlen konfrontációtól.

„Ugyanúgy működik, mint amikor idegenek beszólunk a Facebookon, szemtől szemben nem ezt mondanánk. A közlekedésben sem a másik gépkocsivezető ellen irányul az agresszió, de sokan ezt nem gondolják végig, ott ventillálnak” – magyarázta a szakértő. Instant világot élünk, gyorsan levezetjük a feszültséget, csak megtörténik velünk az élet, nem tudatosítjuk a viselkedésünk követkeményeit, összegzett.

Lassítsunk! Ne csak az utakon, az életben is

Meglátása szerint a társadalmi nevelés sokat segítene, de figyelemfelkeltő kampányokkal is lehetne tudatosítani, a civilizált, szabálykövető közlekedés fontosságát. Az erős érzelmi lenyomatok nagy hatást fejtenek ki, jobban ösztönzi a változást egy sokkoló történet, a szembesítés azzal, mekkora tragédiát okozhat egy rossz mozdulat, az ittas vezetés, hogy életek, családok mennek tönkre, szülők elveszítik a gyerekeiket, mint például a tiltás, vagy a törvény szigorítása.

Sokkal tudatosabb életvezetésre lenne szükség, azért rohanunk, hogy elnyomjuk a szorongást, viszont ha többet figyelünk befele a hétköznapokban is, le tudunk lassítani, újraértékeljük a prioritásokat, bekövetkezik a pozitív változás, ez pedig a közlekedési kultúrában is visszaköszön.